Korcsmáros Pál sokak számára az egyetlen olyan alkotó, aki hitelesen tudta ábrázolni Rejtő Jenő figuráit és regényeinek egy-egy jelenetét. Már a Rejtő Jenő, Piszkos Fred és a többiek című bejegyzésem írásakor elhatároztam, hogy mindenképpen neki szentelek egy bejegyzést. Korcsmáros Gáborral, a grafikus nagy sikerű képregényeit kiadó Képes Kiadó vezetőjével beszélgettem.
-Gondolom, nem véletlen a névazonosság…
-A nagypapám volt Korcsmáros Pál. Nem is találkoztam vele, pár évvel a születésem előtt halt meg.
-Mit jelent Korcsmáros Pál, Rejtő Jenő és Cs. Horváth Tibor szellemi örökségét hordozni?
-Édes teher. Ez az elmúlt éveket egyébként teljesen meghatározta. Eredetileg informatikus-mérnöknek készültem. Édesapám mindig mondogatta, hogy milyen jó lenne kiadni a nagyapám képregényeit. Bár gyermekkoromban és később is imádtam a képregényeket, nem Rejtő Jenő vonzott, ugyanazt olvastam, mint a többiek: Góliátot, Pókembert, Batmant vagy ami éppen aktuális volt, és itthon hozzá lehetett férni. Az fogott meg, amikor az eredeti Korcsmáros Pál rajzokat megláttam. Beleszerettem.
- Mi a különbség a régen általunk látott/vásárolt képek és az eredeti között?
- A Fülesben lekicsinyítve jelentek meg a képek. Az eredeti viszont A4-es vagy még nagyobb méretű. Annak a papírnak a minősége sem volt túl jó, amire régen nyomták a képregényeket.
Korcsmáros Pál Budapesten született, 1916. május 22-én. A kereskedelmi iskola elvégzése után műszaki rajzoló, majd törvényszéki tudósító lett. 1944-ben a nyilas terror alatt Képes Gézával együtt hamis iratokat készített az üldözött zsidóknak. A második világháború után több lap munkatársa is volt. Első képregénye Vörösmarty Mihály életéről szólt, 1955-ben jelent meg.
1957-ben alapította többedmagával a Füles című hetilapot – először ebben jelentek meg halhatatlan Rejtő Jenő-képregényei (az eredeti szöveget Cs. Horváth Tibor dolgozta át).
Korcsmáros Pál népszerűsége töretlen maradt, egészen 1968-ig, amikor erősen megromlott a látása. A sikeres operációt követően egy ideig még tudott dolgozni, ám már koránt sem a régi intenzitással.
1975. május 24-én hunyt el. Magyarországon sokak számára máig az egyetlen hiteles Rejtő illusztrátor.
-Mikor jelent meg az első felújított Korcsmáros Pál képregény?
-2003 elején jelent meg az első, Az elátkozott part. 2003 végén a második, A három testőr Afrikában. Ez a két regény össze is tartozik, mivel más a sztori, de ugyanazok a főszereplői.
-Milyen érzés volt az első saját kiadású képregényeket kézbe venni?
-Izgalmas. Már csak azért is, mert a könyvkiadáshoz egyáltalán nem értettem, autodidakta módon tanultam meg az elmúlt több mint tíz év alatt. Első alkalommal a nyomdából szóltak, nem akarunk-e vonalkódot, mert az nem ártana. Szóval voltak meglepetések. Édesapám próbált segíteni, bár neki sem ez a szakmája, operaénekes.
Amikor elkezdtük újra kiadni Korcsmáros Pál munkáit, a piacnak is újdonság volt, hogy könyv formátumú, nagy alakú, kemény fedeles képregényeket jelentettünk meg. Voltak ugyan képregény füzetek, és akkor még megjelent a Kretén magazin, amelynek a szerkesztősége fontosnak tartotta, hogy életben tartsa a képregény műfaját, és legyenek magyar alkotók is. A könyvesboltok azonban nem értették, mit keresünk ott ezekkel a kötetekkel.
-Melyek a legnépszerűbb Rejtő képregények?
-Ezt azért nehéz megmondani, mert van, ami 12 éve jelent meg, van, ami pedig csak néhány éve. Az elátkozott partnak több utánnyomása is készült, a Piszkos Fred, a kapitányt most fogjuk utánnyomni. De talán A három testőr Afrikában fogyott eddig a legnagyobb példányszámban.
Személyes kedvencem a Piszkos Fred, a kapitány, mivel az volt gyermekkoromban az első Rejtő-regény, amit olvastam. Annak a képregényben ábrázolt figurái is nagyon el vannak találva. De ugyanezt mondhatom el A három testőr alakjairól is: Senki Alfonz, Csülök és Tuskó Hopkins ábrázolása is tökéletesen sikerült a nagypapámnak, hozzák az igazi rejtői stílust.
-Milyen a visszajelzés a Rejtő-képregényekről? Milyen közönség vásárolja?
-A képregény nagyon is rétegműfaj Magyarországon, pár ezer fős a kemény mag, pár tízezer fő vásárol rendszeresen képregényt, a Rejtő képregényeket azonban jóval többen vásárolják.
A többi képregényhez képest egészen más helyet foglalnak el a hazai piacon – ez a Képes Kiadó szerencséje, hogy nem csak a képregény-rajongók vásárolják.
-Mi ennek az oka?
-A hatvanas években volt, hogy 300 ezres eladást produkált a Füles egy-egy száma, de még a nyolcvanas években is előfordult, hogy 150 ezer példányt adtak el egy-egy összegyűjtött, tematikus számból. Tehát az idősebbek és a középkorúak is ismerik Korcsmáros Pál műveit. Rejtőt nagyon sokan szeretik, ráadásul a nagyapám remekül eltalálta a figurákat. Érdekes, hogy nagyon sokan próbálják átültetni más műfajra a Rejtő-regényeket, de nagyon ritkán működik. Még Bujtor István is bevallotta, hogy beletört a bicskája A három testőr Afrikában című filmmel, és még ő is azt mondta, hogy a Korcsmáros Pál képregények viszont milyen jól működnek.
Zórád Ernő, aki kiváló rajzoló volt, azt mondta, Rejtő verbális humorát kiválóan ültette át vizuális elemekre Kocsmáros Pál. Éppen emiatt abban reménykedem, külföldre is sikerül eljuttatni Rejtő Jenőt.
-Miért Képes Kiadó a kiadó neve?
-Az anyai nagypapám Képes Géza költő és műfordító volt, szerettem volna az ő szellemi örökségét is továbbvinni és megörökíteni a nevét. A kiadó neve egyúttal szójáték is, és a képes azt is jelenti, hogy valaki képes valamire.
-Képes Géza és Korcsmáros Pál komoly kalandokat élt meg együtt a második világháború alatt…
-Mivel a szüleim akkor még nem éltek, Képes Gézát és Korcsmáros Pált semmilyen rokoni szál nem kötötte össze. Képes Géza a hadügyminisztériumban dolgozott tolmácsként, ő csempészte ki a fejléces papírt, amire Korcsmáros Pál hamisított pecséteket tudott tenni. Így mentettek meg sok embert a haláltól a zsidóüldözés idején.
-Az életüket feldolgozza a kiadó?
-Szeptember végén jelentetjük meg Korcsmáros Pál életrajzát, mivel jövőre lesz a születése századik évfordulója. Édesapám írta és szerkesztette a könyvet, én a képregények utóéletéről írtam pár oldalt. A Korcsmáros György – Korcsmáros Pál másik fia – is írt néhány visszaemlékezést. Nem szűk értelembe vett életrajzi kötet lesz, a kort is bemutatjuk és sok képregény részlet lesz látható benne.
Az illusztrációk forrása: Képes Kiadó
FRISSÍTÉS: 2020. március 19-én Rejtő Jenő-est lesz Budapesten, a Zsolnay Art Szalonban, a Teréz körút 43. alatt.