A hét legszebb Benedek Elek mese
2015. október 04. írta: Mr. Foster

A hét legszebb Benedek Elek mese

Önök melyik mesével egészítenék ki?

Benedek Eleknek, a mesemondók mesemondójának a mese volt a mindene. Egyfelől ontotta magából a csudálatos történeteket, másfelől fáradhatatlanul gyűjtötte a népmeséket, amelyeket aztán saját stílusában átdolgozott. Születésnapján a magyar népmesék előtt tisztelgünk immár tizenegyedik éve, de tulajdonképpen születésének egész hetén a meséket ünnepeljük országszerte és határontúl egyaránt. Meséinek különöse ereje van, és rajtuk keresztül magam is közelebb jutottam a magyar, azon belül is a székely kultúrához.

Hét számomra legszebb meséjét elevenítem fel alább, de kérem írják meg, Önökhöz melyik Benedek Elekhez fűződő mese áll a legközelebb. Szeretném még legalább három, Önök által javasolt mesével kiegészíteni a bejegyzést, ezzel is tisztelegve a mesemondó-író előtt, akinek az egyik legfontosabb küldetése volt a mesék általi párbeszéd; örömünk-bánatunk közös kibeszélése. (Benedek Elek összes művét ezen a linken találja meg.)

1. A halhatatlanságra vágyó királyfi

A mai Kovászna megyéhez tartozó Erdővidék talán legkisebb falujában, Dél-Hargita hegyvonulatának tündérországot idéző völgyében fekvő Kisbaconban született a székelyek legnagyobb mesélője 1859. szeptember 30-án. Földijeitől hallott elsőként meséket és ősrégi magyar mondákat, hiszen munka közben vagy esténként ezzel szórakoztatták egymást az emberek.

20130509102900_a_halhatatlansagra_vagyo.jpg
A  halhatatlanságra vágyó királyfi meséjének eredete magyar anyagban ismeretes, és volt egy teljes, továbbá két töredékes változata (Kriza János, Ipolyi Arnold Nr. 19. és 127.). Az irodalomtörténész Honti János mutat rá, hogy a mesének kelta típusú kapcsolatai vannak. A mese alapja az íren kívül a francia és a flamand szájhagyományban is ismeretes, de tudunk szerb-horvát és lengyel változatairól is.

A történet a mesék között is különleges, s nem azzal végződik, hogy „boldogan éltek, míg meg nem haltak", hanem azzal, hogy „még ma is boldogan élenk". Úgy kezdődik, hogy egy királyfi elindul halhatatlanná váljon, azaz találjon egy olyan országot, ahol a halálnak nincs hatalma. Útközben hosszú életre kárhoztatott királyokkal találkozik, akiknek különböző cselekedeteket kell vég nélkül végrehajtania. Végüll megtalálja meg a halhatatlanság királynéjának várát, s feleségül veszi, így maga is halhatatlanná válik. A mese második felében a királyfinak meg kell küzdenie a Halállal, aki komolyan üldözőbe veszi, de végül veszít a halhatatlanság királynéjával és a királyfival szemben.  

A Magyar Népmesék sorozatban is feldolgozták, ITT megtekinthető.

 

2. Világszép nádszálkisasszony

Benedek Elekben az volt a fantasztikus ahogyan az általa megtalált meseanyagokkal bánt (s egyben ezért kritizálták a néprajz területéről a meséket eredeti formájukban kutatók és gyűjtők). Kivételes érzéke volt ahhoz, hogy ezeket az erős mesei alapanyagokat saját stílusára formálja, és ez a stílus szerencsésen találkozott a 19. századi gyermekek és felnőttek elvárásaival. 

vilagszep-side.jpg

A Világszép nádszálkisasszony történetében a legkisebb királyfi a legnagyobb kincs megtalálásának reményében vág bele a veszélyes kalandokba. A három elvarázsolt nádszálat keresi, s közöttük is azt, amely a világ legszebb leányát rejti. 

Benedek Elek nyelvezete kissé archaizált, szófordulataiban népies, ugyanakkor lágyan csengő, irodalmilag igényesen kimunkált. Törekszik arra, hogy felelevenítse a szóbeli mesélés hangulatát, miközben tudatosan megteremti saját irodalmi mesemondó stílusát. A szereplők egymáshoz intézett mondataikban minden esetben figyelmesek és segítőkészek a másik iránt. „Köszönti az asszonyt illendőképpen, fogadja az is nemkülönben…”, vagy „Igazítsd útba ezt a legényt!”, továbbá „bizony nem adok én a lovam húsából, inkább adok a magaméból.” De a megszólításoknál is sokszor találunk barátságos jelzőt, mint az „édes fiam”, „kicsi gazdám”, „édes lovam”, vagy „édes gazdám”.

A mese elolvasható ITT.

3. Szélike királykisasszony

Önállóan megírt népmeséi az 1885-ben megjelent, székely népmeséket és balladákat összegyűjtő Székely Tündérországban olvashatók. A sors népmesei fordulata, hogy mindazt a földet, amit Édesapja eladott, hogy Eleket taníttassa, pályájának csúcsán, 1889-ben visszavásárolta. A kisbaconi birtokon házat épített, és ebbe költözött be, amikor később, 1921-ben hazatért szülőföldjére. Benedek Eleket legalább annyian olvasták akkoriban, mint a korszak leghíresebb íróját Jókai Mórt, mi több, meseköteteinek eladott példányszámai többször is megelőzték Jókaiét.

screen_shot_2015-10-03_at_22_16_25-checker.png

Szélike meséje sem mindennapi, hiszen itt a kis királylány különleges képességekkel megáldott tündérleány. „Volt Tündérország királyának egy gyönyörűséges szép lánya, akinél szebbet a világ nem látott, s aki olyan sebesen tudott szaladni, mint a szél. Nem is volt más az ő neve: Szélike királykisasszony. Egyszer kihirdetteti a király az országában, még azon is túl, hogy annak adja lányát, aki a futásban elhagyja; de úgy próbáljon szerencsét akárki, hogy ha lányát el nem tudja hagyni, karóba kerül a feje" - szól a felhívás a mese közepén, de azt már nem árulom el, sikerül-e győznie a képességére igen büszke tündérlánynak.

Szélike meséjét ITT lehet elolvasni.
Szélike királykisasszony története diafilmen is megtekinthető, elektronikus változatában ITT.

Mi mindenre tanít a mese?
A mesék, és különösen a népmesék világa egyáltalán nem zavarja és rémíti meg a kicsi gyermekeket, ellentétben a különböző virtuális csatornákon érkező villódzó, túlságosan gyorsan pergő mesékkel. A királyfik és királylányok, szegénylegények, ősz öregapók és öregasszonyok, boszorkányok és hétmérföldes csizmák világa harmonikusan illeszkedik a gyermeki fantáziához, és lehetőséget teremt arra, hogy a kicsik a meséken keresztül készüljenek fel az életre.

Megtanulják például, hogy a célolat először ki kell tűzni, aztán el kell indulni az úton, hogy el is érjük őket,és bizony útközben számos harcot kell majd megvívni. Ezektől nem szabad megijedni, hiszen mindig lesz elég erőnk és optimizmusunk abban, hogy  kudarcok után győzhetünk a nehézségek felett. Más motívumok az identitás erősítését segítik: a szülőktől való elszakadást is jelképezi például a hamuba sült pogácsával való elindulás az ismeretlenbe.

4. Csillagszemű juhász

„Erdély apostola" - így hívták nagyon sokan, akik látták, hogy Benedek apó, aki a székely falu megőrzésének és fejlesztésének elkötelezett híve volt, sosem ellenségeskedett más népekkel, más nyelvűekkel vagy vallásúakkal szemben. A Csillagszemű juhászhoz hasonlóan ő maga is megpróbált a magas rangú urak előtt az igazságról beszélni, ezért országgyűlési képviselő lett. (Az író közéleti küzdelmeiről Hegedűs Imre János Benedek Elek monográfiájában olvashat, rövidebben pedig a Kortárs online-on .)

screen_shot_2015-10-04_at_08_06_53.png

Vesszőparipája volt a gyermekek és az ifjúság tanítása, a közoktatás fejlesztése, s ezen belül az, hogy mesére, népmesére van szükségük az egészséges fejlődéshez. Sajnos képviselői munkája csak pár évig tartott, s ebben a legnagyobb szerepet az játszotta, hogy nem értették elképzelését, és nem tudott igazán tenni az országgyűlésben mindezek megvalósulásáért.

A mese elolvasható ITT.
A mese megnézhető ITT.

 
5. A csodaszarvas

Híres mesélőnk különös gondot fordított a székely-magyar mondavilág összegyűjtésére és kötetbe rendezésére. 1894 és 1896 között, a millenniumi ünnepségre készült el egyik legnagyobb, összesen öt kötetből álló műve: a Magyar mese- és mondavilág. A remek időzítés és a kötetek hiánypótló jellege az egekbe repítette a példányszámot és vezette az eladási listákat. 

csodaszarvaslegendaja.jpgA Csodaszarvas legendája, Joó Zoltán festménye. 

Elek Apó ezekben a kötetekben az Arany János által felállított mesélő eszményét követve dolgozta át a meséket, azaz a saját írói stílusába öltöztette őket, így egy nyelvileg egységes világot teremtett meg. (A mesegyűjtőkről és mesemondókról, és ezen belül Benedek Elek megítéséről bővebben EBBEN a tanulmányban olvashat). Benedek meséi sokszor valóban úgy hangzanak, mintha éppen mesélné őket. A Magyar mese és mondavilág egyes darabjait például fejből mondta tollba felesége gyorsírni tudó unokaöccsének.

A Magyar mese- és mondavilág I. kötete, A csodaszarvas ITT olvasható el. 


tobbsincs2.JPG6. Többsincs királyfi


Az életének útja több helyütt népmesei fordulatot tartalmaz, s különösen igaz ez a világháború utáni döntésére, amikor Budapesten eltöltött évtizedei után, 1921-ben visszaköltözött szülőföldjére Kisbaconba.

Mint Többsincs királyfi, aki mindennel dacolva elindult, majd végül mégiscsak hazatért, úgy ment haza ő is pont akkor, amikor az I. világháború után mintegy kétszázezer magyar ember kivándorolt onnan. Innen végezte nagy hatású irodalmi tevékenységét, és segítette minden téren a művelődést és mesék továbbélését, fontosságának elismerését. 

A mese elolvasható ITT.
A mese meghallgatható ITT



7. A Csudafa 

Meseregényében a nagy mesemondó megcsillogtatja kivételes tehetségét: mind a szereplők, mind a szerkezet a helyén van, s maguk a jellemrajzok is remekül kimunkáltak. Az egész történet kerek egész hatást kelt, amelyben az olvasó mégsem tudhatja előre, milyen következő új szereplővel, varázslattal fog találkozni.

A Csudafában megelevenedő Bűbájosok- és Tündérek világa kilép a klasszikus népmesék motívumaiból, s annák kifinomultabb, mélyebb jelentéstartalmat hordozó rendszert jelenít meg.

csudafa5-side.jpg

A valaha gyönyörű kisfiúból rút Bűbájossá változtatott erdei varázsló és a gyönyörűséges királykisasszony története nemcsak szívhez szóló, de igen izgalmas is. Baglyok, varázsitalok, Nagy és Óriás Bűbájosok, a tűzről pattant Szikra, a hatalmas Föld Szelleme, a potrohos Mézkirály, egy veszélyes Tündérkirálynő, és a szavát meg nem tartó Mirkó király mind kedvesek lesznek annak, aki fellapozza a Csudafa könyvét.

+1 A világ legszebb meséi

Az író nemcsak szerzőként, hanem fordítóként is ismert volt, bár inkább átiratokat készített, azaz az idegen nyelvű mesekincset is saját képzelőerejére és kreativitására támaszkodva formálta át. Így született meg a Csudalámpa - A világ legszebb meséi című mű, amely négy kötetből áll. Hosszú ideig az Ezeregyéjszaka történeteit vagy a Grimm-meséket is csak Benedek Elek átdolgozásában olvashattuk.
zlatna_jabuka_1_webb_noge_duze.jpg

Ennek a négy kötetes műnek az Ezüst mesekönyvének kötetében olvasható az újgörög mese, az Aranyalmafa, amely számos olyan motívumot tartalmaz, amitől valamit tündérmesének nevezünk. Érdemes elmélyedni ebben a sokszínű mesekincsben, és minden nap legalább csak egy mesét olvasni belőle. 

Világ legszebb meséinek Ezüst mesekönyve ITT olvasható.

Melyik Benedek Elek mesét hiányolják a felsorolásból? Írják meg kommentben, és kiegészítem vele a bejegyzést!

A kisbaconi Benedek Elek-emlékház

Az író halálának 40. évfordulóán avatták fel az emlékházat, amely 1896-ban épült. Mint arra, a Benedek Elek emlékét gondozó honlap kitér, a 19. századi klasszicista udvarházak mintáját követő földszintes ház oszlopos tornácának timpanonjában a Mari név olvasható, amely Benedek Elek feleségének állít emléket.  Az emlékházat kezdetben az író lánya, Benedek Flóra vezette, napjainkban az emlékház vezetője Szabó István és felesége Szabó Réka, az író dédunokája.

be.jpg
A székely „trupp”. Ül: Benedek Elek és Szentimrei Jenő. Áll jobbról balra: Bartalis János költő, György Dénes szavalóművész, Szentimreiné Ferenczy Zsizsi énekesnő, Deli Szabó Géza zongoraművész, Tamási Áron.

A bejegyzés trackback címe:

https://mrfoster.blog.hu/api/trackback/id/tr937874412

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

2015.10.04. 19:18:40

Nekem a Szép Cerceruska volt a kedvencem. Bakelit lemezen volt meg gyerekkoromban a Benedek Elek meséi és elalvás előtt mindig azt hallgattam. :)
süti beállítások módosítása