Aki ismerős Pécsett, jól tudja, hogy ha a Zsolnay Kulturális Negyedet magunk mögött hagyjuk (nemrégiben magam is meglátogattam), akkor a Király utcán átsétálva egyenesen a Széchényi térre érkezünk, ahol meg lehet csodálni a Pécs-Belvárosi templomot, azaz a Dzsámit, majd továbbhaladva a Szent István tér bukkan fel a pécsi székesegyházzal, amelyet még Szent István király idejében alapítottak.

Most azonban arra teszek kísérletet, hogy Pécs sokak által ismert értekei mellett néhány olyan helyet is megmutassak, amelyek el vannak rejtve a kíváncsi tekintetek elől. 

V. Tóth Gábor: Pécs - Széchenyi tér

A Gázi Kászim pasa dzsámija vagy Belvárosi Gyertyaszentelő Boldogasszony-templom és a Széchenyi tér 1935-ben.
Fotó: Fortepan

Nézzük, milyen helyszínekről lesz szó a bejegyzésben, és hogyan juthatunk el oda akár gyalogosan?

1. Liszt Ferenc és Ady Endre szobra 

Rögtön a Szent István téren izgalmas alkotást lehet felfedezni. A Püspöki Palota erkélyén a legnagyobb természetességgel hajol ki egy nyurga alak: ő Liszt Ferenc, a Zeneakadémia alapítója. A szobornak szokatlan elhelyezést választottak, mivel a szobrászművész, Varga Imre a jelenet életszerűségét szerette volna hangsúlyozni. 1846. október 24-én ugyanis Liszt a pécsi püspök vendége volt, és itt komponálta az Esztergomi miseként ismertté vált szerzeményét.

A lemezplasztikát a zeneszerző születésének 200. évfordulóján egészítették ki egy táblával, amelyen végre mind Liszt Ferenc, mind az az alkotás készítőjének neve szerepel. De restancia ide vagy oda, Liszt akkor is közel egy évszázada áll az erkélyen, és néz a pécsi székesegyház felé - a szóbeszéd szerint azért, hogy „a bazilika harangjainak zúgását hallja, s ezáltal ihletet merítsen". 

Van egy másik érdekes szobor is Pécsen, talán még ennél is eldugottabb helyen. A Szent István tértől nem messze az Aradi vértanúk útja és a Klimó utca sarkán, a bástya mögött található egy hófehér, carrarai márványból készült szobor Ady Endréről. Melocco Miklós 1977-es alkotását az egykori várárok északi lejtőjén állították fel a költő századik születésnapjára emlékezve.

Emlékeim szerint sehol máshol nem látható ilyen típusú ábrázolásban Ady (javítsanak ki, ha tévednék): betegen, takarójába bugyolálva, csukott szemmel fekszik, mintha már alig lenne benne élet. A szobrász az arcot egy hiteles, a költő halálának napján felvett gipsz halotti maszk alapján készítette, mintegy azt üzenve az utókornak: Ady géniusza halhatatlan. (Korábban több ízben kellett megtisztítani a szobrot, idén júniusban sajnos ismét összefirkálta valaki az arcát.)
 

2. Elrejtett utca gyönyörű kilátással

Ha eltávolodunk kicsit az óvárostól, akkor az Angster József utcánál felfelé kanyarodva egy meredeken ívelő lépcsősoron át érkezünk a a Buday Dezső utcába. Bár a Tettye Forrásháznak is van itt egy létesítménye (víztározó), nem emiatt, hanem a névtelen kis park miatt érdemes ide felsétálni, ahonnan nagyon szép a kilátás. A helyet kevesen ismerik, ezért nagy valószínűséggel idilli hangulatra számíthatunk odafent.
Fotó: Pécsma.hu

3. Tettye csodálatos dervisei

Pécs egyik legfestőibb városrészét (Tettye keleti fele a Havihegyi városrészhez tartozik, ahonnan úgyszintén mesés a kilátás) minden pécsi közel érzi a szívéhez, legtöbbjüknek van kedvenc helye a Tettyén belül, s egymás között csak úgy fogalmaznak, hogy „megyünk a Tettyére". Arborétum, barlang, és romok egyaránt megtalálhatóak itt - de bevallom, nekem utóbbi a kedvencem.

Emblematikus hely a Tettyei-romok, ahol a számos kulturális rendezvényt, koncertet, táncestet, színházi előadást (így a POSZT-nak vagy a Pécsi Szabadtéri Játékoknak is helyszíne) bonyolítanak le, és ráadásul a romok előtt álló szökőkutat egyenesen a Zsolnay Gyárból hozták ide. 

Számomra leginkább mégis történelme miatt lenyűgöző ez a terület. Kezdjük ott, hogy a Tettye-fennsík kialakulása tkp. az építkezéseknek köszönhető: már a római kori építkezések anyaga is a Tettye szikláiból való, tehát az egész tér, egészen a 16. századig, mint bányaudvar üzemelt. Ekkor vette át a terület rendezésének irányítását Pécs 16. századi püspöke, Szatmáry György, akinek a püspöki palota bővítése mellett még arra is volt ideje, hogy Tettyén reneszánsz stílusú palotát építsen a tizenhét éves regnálása alatt.

Pilch Andor rekonstruált palota rajza egy korabeli képeslapon

Szatmáry elsőként szintbe hozta, azaz elegyengette a bányaudvart és kialakította vadaskertjét, a palota kivitelezéséhez pedig csak ezután látttak hozzá. De a tökéletes hatás érdekében nemcsak a fennsíkot, hanem az alatta lévő teret is függőkertes oázissá varázsolták.

A palota a török hódoltság idején is különleges helyszín volt: dervisek laktak benne, így mint derviskolostor működött. Feltehetően innen ered a hely neve is, törökül ugyanis a „tekke” kolostort jelent. (Akit bővebben érdekel a Tettye története EBBEN a blogbejegyzésben olvashat róla.)
Tettye városrész, a püspöki nyaraló romjaival 1935-ben. Fotó: Fortepan.

Tettei romok a színpad tövében. Fotó: Wikipédia.

4. Betekintés a római kori Sopiane-ba

Pécs, azaz az egykori római kori Sopiane (majd feltehetően ókeresztény hatásra Quinque Basilicae) több, mint kétezer éves település. Bár kevés írott forrás áll rendelkezésre a város történetéről, feltehetően jelentős és virágzó élettérnek számított, hiszen számos fontos útvonal csomópontjában feküdt, ráadásul a későrómai Valeria tartomány polgári közigazgatásának székhelye volt.

Ennek ellenére sokáig nem volt helye annak a világhírű leletegyüttesnek, amely Pécs és Baranya megye római kori leleteit mutatja be. A helyzet csak idén változott meg igazán, ezért akik azóta nem jártak Pécsen, ne hagyják ki a Sopianae – Baranya római kori leletei című állandó régészeti kiállítást a Káptalan utcában. 

Az ásatások eredményein túl a főként írott vagy feliratos források csekély mértéke miatt Sopianae római kori történetét nehezen lehet rekonstruálni. A következő írásos forrás az egyike azoknak, amelyek segítik ennek megfejtését. „Maximinus, aki valamikor a Róma városi praefectus [kb. városparancsnok] helyettese volt, a Valeria [tartomány] beli Sopianae városában, alacsony sorban született. Apja a praesesi [helytartói] hivatalnál könyvelő volt, és családja a carpoktól származott; ezt a népet ugyanis Diocletianus császár kiköltöztette ősi lakóhelyéből és Pannoniába telepítette át" - írja a Ammianus Marcellinus a későrómai korban. 

Az idézet fontos dologról tájékoztat: Sopianae-ba helyezi a helytartói hivatalt, és az egyetlen forrás, amelyből tudjuk, hogy Sopianae volt a későrómai Valeria tartomány polgári közigazgatásának a székhelye.

Forrás: Magyar Limes Szövetség. Részlet „Sopiane, azaz Pécs" c. tanulmányából.

A kiállítás érdeme, hogy a sok-sok tárgyi lelet mellett a vizualitásunkra is hatni szeretne, ezért virtuális sétát tehetünk az egykori Sopianae-ban a város utcáin és épületeiben. Ezen túl a Kozármislenyben feltárt 2. századi halottaskocsi életnagyságú modelljét, valamint a Dunaszekcsőn talált Marcus Aurelius bronzfejet is megcsodálhatják a látogatók.  

5. Az egyetem botanikus kertje, amit jobban kellene értékelni

Pécsett a Pintér-kert Arborétumot sokan ismerik (ez az a hely, amely a Mecsek-oldalra felkúszó Tettye városrészben helyezkedik el és még Pintér János kezdte el a villája köré építeni a terület kedvező klímaadottságait kihasználva), kevesebben tudnak azonban a Pécsi Tudományegyetem botanikus kertjéről - pedig érdemes lenne. 

A botanikus kertet ráadásul több alkalommal is fejlesztették az elmúlt években, így aki manapság látogat el ide egy rendkívül tiszta és rendezett kertben sétálhat, amelynek különösen a felső területe ismeretlen. Ami még klassz, hogy 2011-be újjáépítették a növényházakat és felújították a pálma- és a kaktuszházat, idén pedig rekonstruálták a japánkert tavát is. A mind részletesebb ismeretekre vágyó látogatóknak is kedveskedtek: kijavították a megkopott táblákat és pótolták a hiányzókat. 

A majdnem 7 hektáros kert egyes részei ingyenesen látogathatóak, míg az üvegházakba jelképes belépőt kell venni. Tájékoztatásképpen: a mintegy 7000 növényből szabadtéren nagyjából 4500, míg az üvegházakban 2500 növényfaj található.

Nézzen még fotókat a parkról a linkre kattintva!
Fotó: Csapszék Kultblog
  

6. Kőkerten át vezet az út a végtelenbe

A pécsi belvárost övező városfalnak mintegy egy kilométer hosszan megmaradt ép szakaszához több parkrész is kapcsolódik (többek között a fent említett Ady-szobor is ezen a részen van), emellett jó érzékkel telepítettek a tövébe kávézókat, kiülős helyeket. Amiről viszont most bővebben szót ejtenék, az a várfal feletti részen elhelyezkedő, ingyenesen látogatható Kőkert, amely Székely Péter szobrászművész 1991-ben megnyílt szabadtéri múzeuma és szervesen illeszkedik a Reneszánsz Kőtár környezetébe. 

Az egykori pécsi vár várfala ma is körbekeríti a történelmi belvárost, leginkább az északi és nyugati oldalon. A város a 15. században, 67,5 hektárt övező városi erődítményével a legnagyobb településnek számított. Később, a 18. században, amikor védelmi funkcióját elvesztette szükség esetén a lakosság lebontotta.

A művész után „Székely kőkertnek" is nevezett kiállítás 3 gránit és 2 lávakő szoborból (utóbbiak Várnagy Péter építésszel közös munkák) áll. Székely a 60-as évek második felében a nagy bretagne-i gránitbányákban dolgozott, és ezen munka alatt fejlesztette ki a 3000°C fölötti hőmérsékletű ún. lángfaragás technikáját.

A kőkert legnagyobb, központi alakja A szabad ember (L’Homme libre), de itt van a Goya szeme (L’oeil de Goya) és a Hajnali ének (Les Laudes) is. Ezen túl az Ábrahám kebele és a Szárnyas baba c. alkotások láthatóak ezen a területen.

Székely szerint a szobrok, szűkebb értelemben EZEK a szobrok, egy nyelv nélkül is érthető találkozási pontot hoznak létre.

A művész így ír erről a gondolatról esszéjében (a sorok ebben a cikkben olvashatóak): „Tulajdonképpen azt szeretném, hogy mindaz, amit nem tudok elmondani szóval, se magyarul, se franciául, se más nyelven, világosan érthető legyen mindazok számára, akik szobrommal találkoznak. Tehát egy olyan találkozási pont legyen a világban, amely éppúgy értelmet, esetleg örömteli értelmet lel akkor, ha egy műértő vagy ha egy nem műértő ember látja meg.”

Amit még érdemes megnézni Pécsen:
(Vigyázat, a lista szubjektív, a kimaradt dolgokért nem vállalom a felelősséget!)

- az Alagút tető, vagy AT,
- a Tv-torony és kilátó,
- a Havihegyi kápolna és a Havihegyi feszület Rétfalvi Sándortól,
- Dömör-kapu,
- Barbakán,
- és az ókereszteny sírkamrák. 

INNEN LETÖLTHETŐ Pécs turisztikai térképe.

 Magyar Elek (az Ínyesmester) feleségével a Dömör-kapui kilátónál 1935-ben. Fotó: Fortepan