Önöknek is feltűnt, hogy a város évről évre egyre színesebb? Apránként, lépésről lépésre változik. Ahogy Budapest utcáit járom, kiszúrom a változásokat, például azt, ha egy korábban omladozó fal megújul, egyik hétről a másikra hatalmas festővászonná válik, és megjelenik rajta egy kép.
Ilyenkor úgy érzem, a régi falak léte új értelmet nyer. Amúgy is imádom a falfestményeket, akár szórakozóhelyeken, akár szállodákban vagy éppen közintézményekben bukkannak fel. Éppen ezért (is) örültem meg néhány éve annak, hogy a Neopaint nekifogott "átrajzolni" Budapest köztereit.
Az alábbi képeken a Rumbach utcai, a Király utcai és az Akácfa utcai festményüket láthatják:
És nem csak a köztereken fedezhetik fel a műveiket: iskolák belső udvarát varázsolták barátságosabbá, irodákat, klubokat dekoráltak. És ami számomra a legelképesztőbb, az, hogy engem is felfestettek, a kutyámmal, Jack-kel együtt egy pihenőszoba falára.
A Neopaint első alkotása 2010-ben került ki az utcára: lefestették az V. kerületi Városházánál a trafóházat. Az első komolyabb munkájuk pedig a Király utca és a Kazinczy utca sarkán a játszótérre néző tűzfal átfestése volt.
2011-ben indult a TűzfalRehab nevű projektjük az Erzsébetvárosi Önkormányzattal közösen. Céljuk az volt, hogy úgy fessék át a tűzfalakat, hogy azok valódi értéket hordozzanak, és ne csupán látványosságok legyenek.
Amikor a témát és a kompozíciót megtervezik, az is számít, hogy illeszkedjen a környezetbe. Még arra is ügyelnek, hogy lehetőleg minél több ember tetszését nyerje el.
„Gyerekkorunktól kezdve a graffiti underground légköre határozta meg az életünket" - nyilatkozták az mno.hu-nak. Mindannyian ebben a szubkultúrában nevelkedtünk. Ahogy nőttünk fel, kezdett kikristályosodni, hogy mivel akarunk foglalkozni, miben vagyunk jók, mivel tudnánk esetleg pénzt keresni. Amikor a graffiti korszak elindult, már volt akkora kereslet erre a művészeti vonalra, hogy megrendeléseket is kaptunk. Ilyenkor általában egyesével kértek föl bennünket, ahogy éppen el tudtak csípni valamelyikünket a „legál” falaknál. Lassan azt vettük észre, hogy mindenki megy külön-külön, kis üzletek, magánlakások belső tereit kifesteni. Ekkor határoztuk el egy páran, hogy összefogunk, mert egy közösségben, egy közös célt kijelölve nagyobb dolgokat tudunk elérni, mint egyesével.
A Barcsay utcai iskola belső udvara
A Barátság fa a Klauzál utcában
Erzsébetvárosi Kéttannyelvű Általánosiskola, Szakközépiskola, szakiskola
A TűzfalRehab program első festménye a Klauzál téri zöldséges volt. Később az épület vakolatának egy része leomlott, ezért 2016-ban átfestették a képet. Azt azonban nem mindenki tudja, hogy az új festménynek és a rajtuk látható képeknek mi a története.
Az eredeti kép a Google Street View-n 2014-ben
A jelenlegi kép
Észrevették már a kompozíció bal alsó sarkában a ragyogóan fekete szőrű kutyát? A neve Bogár, és ő a festmény valódi főszereplője, a kulcsfigurája. A megható sztorira a Vigyél Haza Alapítvány Facebook-oldalán találtam, Bogár gazdija írta meg.
A csodaszép kutya 2014. január 2-án került az illatos útra, valószínűleg szilveszterkor menekülhetett el. Nem jelentkezett érte senki. Anna pár hónappal később, a befogadó napon látta meg és vitte haza. Bogár nagyon beteg volt, új gazdája a Vigyél haza Alapítvány segítségével mindent megtett azért, hogy felépüljön.
„Sikeres műtétet követően Bogár testileg és lelkileg is gyorsan megerősödött, szőre ismét régi pompájában tündökölt, kiapadhatatlan étvágyának köszönhetően pedig a kilógó bordák látványát a labradorokra jellemző, kerek has váltotta fel. A futtatóban mindenki csak úgy ismerte őt, mint a kutyus, aki soha egy pillanatra sem veszíti szem elől gazdiját. Így vigyáztunk egymásra kereken két éve.
Bogár jámbor tekintete felkeltette a Neopaint Works alkotócsoport tagjainak figyelmét is, akik nem tudták nem észrevenni a festőműhelyük előtt minden reggel elsétáló, kedves fekete kutyust. A tehetséges festőfiúk megismerték Bogár történetét, ezek után pedig nem volt kérdés számukra, hogy ő lesz az egyik szereplője soron következő művüknek. Hamarosan felújították a Dob utcában található tűzfalfestést, amelyen immáron az életnagyságban megfestett Bogár tartja szemmel a zöldségesnél vásárló gazdiját. Az pedig külön ajándék, hogy a mű pontosan közös életünk második évének fordulójára készült el.”