A Belvárosban sétálva képtelenség úgy elmenni a Pilvax köz épületei mellett, hogy eszembe ne jutna, mi lett a forradalmi ifjúság központjával, az egyik legismertebb pesti kávéházzal.

Ahol most a kis utcát találják, ott ugyanis korábban házak álltak. Ezek egyikében működött a Pilvax Kávéház. Az épület ugyanúgy a 20. század nagyszabású építkezéseinek útjában állt, mint a Petőfi Sándor utolsó lakhelyeként szolgáló Marczibányi ház – annak a helyén a Rákóczi út és a Síp utca találkozásánál a Guttmann hát magasodik. Ezért nem láthatjuk ma az eredeti Pilvax Kávéházat, a márciusi ifjak kultikus találkozóhelyét. Bár 1900. november 4-én még emléktáblát helyeztek el a falán, az 1910-es évek közepén a háznak már nyoma sem volt...

A Pilvax Kávéház épülete lebontása előtt

A legendás Pilvax elődje a Café Renessaince volt az Úri, vagyis a mai Petőfi Sándor utcában. 1838-ban alapította Privorsky Ferenc. Nála dolgozott kávéslegényként Pilvax Károly. Az osztrák fiatalember 1841-ben költözött Budapestre, magyar nőt vett feleségül, és 1842-ben átvette főnökétől, Privorsky Ferenctől az üzletet. Mivel Pilvax Károly felesége ragaszkodott ahhoz, hogy az ő nevük legyen a cégtáblán, a kávéházat is átkeresztelik Renessaince-ról Pilvaxra.

Milyen hely volt? Billiárdozni, kártyázni, újságot olvasni, enni, beszélgetni jártak ide. A reformkor idején már vagy 40 kávéház működött Pesten és Budán. Abban az időben információs központként is szolgáltak, mivel a tulajdonosok az akkori lapokat járatták, rengeteg kereskedő fordult meg a kávéházakban és egymásnak adták a híreket, és volt, amelyikben az egyetemisták (akkor még csupán férfiak) találkoztak rendszeresen. Sőt, a kávéházak egyfajta randihelyként is működtek.

Pilvax Károly 1846-ban a kávéházát bérbe adta Fillinger Jánosnak, aki meghagyta a nevet. Ebben az időben vált a fiatalok emblematikus közösségi pontjává. Itt találkozott egymással a későbbi forradalmi ifjúság, többek között Jókai Mór, Petőfi Sándor és Tompa Mihály törzshelye volt.

Ilyen volt az 1840-es években, illetve a forradalom és szabadságharc alatt a Pilvax

Az értelmiségiek és radikális gondolkodók rendszeresen szerveztek összejöveteleket a Pilvax Kávéházban. Kossuth Lajos nyomán egyikük, Irinyi József ott írta meg a változást indító, pontokba szedett követeléseiket 1848. március 11-én. A fiatalok szerették volna a tizenkét pontot eljuttatni Pozsonyba, hogy ezzel is támogassák a reformista ellenzéket az országgyűlésen.

Március 14-én este egy Pozsonyból érkezett férfi mondta el, hogy kitört Bécsben a forradalom. A következő napon Petőfi Sándor elszavalta a Nemzeti Dalt. A Pilvax Kávéházat – ugyancsak Petőfi javaslatára – a Szanadság Csarnokának nevezték. A kávéház az ellenállás egyik gócpontja lett, később a szabadságharc idején még toborzóirodaként is használták.

Miután a márciusi ifjak közül többen is meghaltak, a szabadságharc elbukott, a kávéház Café Herrengasse néven működött tovább, az időközben elhunyt Pilvax Károly özvegye adta bérbe másnak, Fillinger János pedig egy másik kávéházban folytatta a munkát.

A régi Pilvax, a bontása előtt - Forrás: Sulinet

A 19. század végére az egykori Pilvax Kávéháznak már hatalmas konkurenciája volt az 1873-ban a városrészek egyesítésével létrejött nagyvárosban, Budapesten. Más kávéházak váltak a szellemi élet központjává. Végül 1911-ben az épületet elbontották, így tűnt el végleg az eredeti Pilvax Kávéház.

1921-ben alapítottak egy másikat, Pilvax néven a Városház utca és az 1910-es években épületbontással létrejött Pilvax köz sarkán. Ennek az utódja a ma is üzemelő hely. Nézzék csak, itt láthatják is a Google Street View segítségével.