5 régi budapesti gyár, melyet mára már elnyelt a föld
2017. május 19. írta: mrfoster

5 régi budapesti gyár, melyet mára már elnyelt a föld

A XVIII. század második felétől kezdve Budapesten is számtalan gyár épült, melyek a nagyvároshoz vezető út biztos lépései voltak. De melyek voltak a legrégebbiek, és minek volt piaca abban az időben? Az akkori gyárak közül számos már csak a múlté, helyükön új épületek, lakóparkok állnak. Hol helyezkedett el az első Légszeszgyár, hol volt a Borotvagyár, és merre a Kártyagyár? Nem is gondolnák, itt a közelünkben! Felismerik merre járunk?

budapest-viii-kerulet-elso-legszeszgy-horz.jpg

 

Az első pesti Légszeszgyár

Nem, nem valami különleges alkoholos italról van szó, a "légszesz" ugyanis a gáz régies elnevezése. Amikor az 1820-as években a gázvilágítás elkezdett terjedni Pesten, a Józsefvárosban 1855-56-ban megépült az első Légszeszgyár.

Az épületek a mai II. János Pál pápa tér szomszédságában álltak (korábbi Köztársaság; Tisza Kálmán és Lóvásártér). A gyár 1914. március 31-ig működött, amikorra üzemeltetése végképp gazdaságtalanná vált, és szerepét átvette az Óbudai Gázgyár. Ebben az időben még szénből állították elő a fővárosban a gázt, és csak az 1980-as években tértek át a földgáz használatára.  

budapest-viii-kerulet-elso-legszeszgyar-.jpg

A Légszeszgyár épületei 1856-ban: középen a főépület, mellette a melléképületek, a kemenceház, balra egy gáztározó. A vállalkozáshoz tartozó épületek 1869-re egészen a mai Dologház utcáig terjedtek, a munkások számára fenntartott lakóépületeket is beleértve. / Kép forrása: egykor.hu ,Vasárnapi Újság 1856. 19. szám 

 

A hajdani Légszeszgyár jelenlegi épülete a VIII. kerületi II. János Pál pápa tér mellett. Mára már csak a főépület, két melléképület és a Dologház utca sarkán lévő lakóépület maradt fenn a gyárból

Amikor annak idején 1769-ben James Watt feltalálta a gőzgépet és az ipari forradalom útjára indult, az emberiségnek elképzelése sem volt arról, hogy ez alapjaiban változtatja majd meg több évezredes életmódunkat. Magyarországon az 1881-es ipart támogató törvény hatására 1906-ig 838 új gyár létesült, ami nagyjából a magyarországi gyárak megduplázódását jelentette 25 év leforgása alatt.

A gyapjúmosástól a lakóparkig - a Wolfner-Táncsics Bőrgyár

A Wolfner család nevéhez fűződik a Váci út-Károlyi István utca közötti területen elhelyezkedő hajdani Wolfner Bőrgyár alapítása és felvirágoztatása az 1840-es évektől kezdve. A gyár területén létesített gyapjúmosó üzem hamar kinőtte magát. Első termékük a birkabőrből készített szattyánbőr volt, virágkorukban pedig főként cipőkhöz készítettek talpbőrt és gépszíjat gyártottak. A vállalkozás nagyon gyorsan fejlődött, belföldi és külföldi kapcsolatrendszerük folyamatosan bővült, aminek következtében 1896-ra a magyar bőrexport 30-40%-át a Wolfner gyár adta.

A rendkívül gyorsan fejlődő üzem a századfordulón már kb. 1000 embernek adott munkát. A hadseregnek nagy mennyiségű talpbőrt szállítottak, el is nyerték a "Magyar Királyi Honvédség Egyetlen Bőr-Hadfelszerelési Gyára " címet.

regi_tancsics.jpg

A Wolfner Bőrgyár termelése az 1930-as években érte el a maximumot, évi 7000 tonna talpbőrt állítottak elő, s a Wolfner gépszíj világmárkának számított ebben az időben. / Fotó: villamosok.hu

  budapest-iv-kerulet-wolfner-tancsics-borgyar-.jpg

A gyárat 1948-ban államosították, ekkor kapta a Táncsics Bőrgyár elnevezést, végül 1993-ban a gyár csődbe ment. A 2000-es években kezdték meg a gyár épületeinek bontását, mára már csak nyomokban lelhető fel egy-egy épületmaradvány, a terület egy részén lakóparkot építettek. A képen a még ma is álló régi gyárépület József Attila utcai homlokzata látható / Kép forrása: egykor.hu

Ezen a 2011-es térképen jól látszanak a régi gyár megmaradt épületei a József Attila utcában

  

Kések, borotvák és bugylibicska - az első borotvagyár

Dreszmann Károly késes és köszörűsmester legmodernebbül berendezett üzemében honosította meg hazánkban a borotvagyártást és intenzíven foglalkozott speciális fodrászfelszerelések készítésé­vel.

Az üzemben kezdetben 8 segéddel és 2-3 tanonccal dolgozott, majd az 1920-as években már 15-20 munkást foglalkoztatott és termékei nemzetközi viszonylatban is elismertek voltak. Az első borotvagyár Rákosfalván az Álmos vezér tér 6-ban helyezkedett el, ezt később államosítottak, majd le is bontották Rákosfalva több házával együtt, ide építették fel ugyanis a Füredi úti lakótelepet.

Az erdélyi szász származású, Alvincen született Dreszmann Károly segédként Münchenben és Stuttgartban is dolgozott, ahol a német Carl Herzog kereskedővel együtt alapították meg közös cégüket. Nem sokkal később innen tért vissza Magyarországra és építette fel Rákosfalván az üzemet az 1900-as években. Kiváló minőségű ollókat, késeket, borotvát és különböző acélárut állítottak elő, amelyek jelentős részét az Üllői út 38. szám alatt található boltjában értékesítette. Az ezüstkoszorús mester végigküzdötte az I. világháborút is, a II. Lipót császár nevét viselő 33-ik gyalogezred katonájaként szolgált, több ízben kitüntették.

borotva-horz.jpg

Magas minőség jellemezte Dreszmann Károly gyárában előállított termékeket. A milleneumi kiállításon aranyéremmel, az ipartársulati kiállításon ezüst koszorúval tüntették ki. 

09175450238.jpgA gyár termékeinek értékesítésére két üzlet is működött a belvárosban: az Erzsébet körúton és az Üllői úton - sajnos, mára már egyik sem fellelhető. / Fotó forrása: museum-digital.de

bugyli_1.jpg

Ágh István: Itt a bicska, bugylibicska (részlet)
Itt a bicska, bugylibicska, / nyitva, csukva, csukva, nyitva, / ha becsukom, félakkora, / ha kinyitom, kétakkora, / kérem, ez egy olyan gyártmány, / száztizet rendelt a császár

A magyar országgyűlés 1872-ben hagyta jóvá az első iparműködést szabályozó törvényt. A törvény a korlátlan iparszabadság elvéből indult ki, minden ipar űzése szabad volt, a korábbi céheknek ipartestületeket kellett létrehozniuk. Az állami szabályozások és támogatások következtében fellendült az ipar, gombamód születtek a különböző gyárak országszerte.

A gyári munkások élete nehéz volt és legtöbbször nagyon alacsony bérért dolgoztak, sokszor távol a családjuktól, a gyárakhoz épült munkásszállókban szálltak meg. Az idővel védelmükben született szabályozások következtében valamivel jobb körülmények között dolgozhattak. Az 1884-es törvény a munkaidőt 16 órában maximalizálta, 1891-ben pedig bevezették a vasárnapi munkaszüneti napot. A gyermekek foglalkoztatását Magyarországon először 1940-ben szabályozta az országgyűlés.

39567.jpg

Gyári munkások 1897-ben, Újpest, Danubius-Schönichen-Hartmann Egyesült Hajó- és Gépgyár RT., a kazángyári részleg dolgozói / Forrás: fortepan.hu

 

 

Az Első Magyar Kártyagyár

Ma már elképzelhetetlennek hangzik a kártyázásra alapozni egy vállalkozást, de nem így volt ez 150 évvel ezelőtt, amikor a társasági élet egyik fontos eleme volt ez a fajta szórakozás. Giergl István, Schill István, Wilner József, Zsíros István kártyagyárosok és Tury Ferenc papírkereskedő 1868-ban alapította az Első Magyar Kártyagyárat, üzemük pedig a VI. kerületben, az akkori Rákosárok utcában helyezkedett el, ami ma a Csengery utca 11-nek felel meg.

elso_magyar_kartyagyar_reszvenytarsulat_01.jpg

Az Első Magyar Kártyagyár épülete 1895-ben, a mai Csengery utca 11 területén / Kép forrása: kartya-jatek.hu

Egy 1873-as felmérés szerint a gyárban 50 férfi, 40 nő, 10 gyermek, 2 igazgató, 3 tisztviselő dolgozik. Termelésük: 100 000 tucat kártyát állítanak elő évi 300 munkanap alatt, a dolgozók heti bére 7 Ft (ami alacsonynak számít ebben az időben). A gépparkjuk 1 db 6 lóerős fekvő gőzgépből, 1 calica hengernyomógépből, 1 fényezőgépből, 1 simítógépből és 1 festékmalomból áll.

elso_magyar_kartyagyar_reszvenytarsulat_02_1.jpg

Az Első Magyar Kártyagyár cégjeles lapjai. A vállalkozás 1880-90 között nagy nyereséggel működött, termékeikből külföldre is exportáltak, majd adósság felhalmozása következtében csődbe mentek, és 1896-ban felszámolták a részvénytársaságot. Még ebben az évben 51 000 Ft-ért eladták a bécsi Ferdinand Piatnik und Söhne Játékkártyagyárnak. / Kép forrása: kartya-jatek.hu

 

A VI. kerületi Csengery utca 11. jelenlegi lakóháza

 

Gyár utca a belváros szívében - a Valero selyemgyár

Magyarország első gyárainak egyike volt az 1780-as években alapított, Valero István nevéhez fűződő selyemgyár. Az épület a mai Király utca - Akácfa utca - Dob utca - Kürt utca által határolt területen helyezkedett el, és praktikus módon innen indult a Gyár utca (Fabrikengasse), ami a Nyugati pályaudvaron lévő akkori indóházat kötötte össze a Király utcával. A régi Gyár utca a mai Liszt Ferenc tér és Jókai tér mellett húzódó utcáknak felel meg.  

selyemgyar.jpg Az egyik legrégebbi magyarországi gyár a Valero Selyemgyár. Carl Vasquez színezett kőnyomata, 1837. / Kép forrása: szeretlekmagyarorszag.hu

budapest-gyar-utca.jpg

A Gyár utca az 1910-es években, a mai Liszt Ferenc tér és Jókai tér mentén húzódott / Forrás: egykor.hu

A Király utcai selyemgyár előbb-utóbb kicsinek bizonyult, ezért az örökös, Valero Antal 1839-41 között új gyárat építtetett Hild József tervei alapján a mai Honvéd - Markó - Stollár - Falk Miksa utcák határolta területen. Ez a klasszicista épület jelenleg is áll.

 

Önök ráismertek egy-egy helyszínre? Tudnak más letűnt gyárakról is a környezetükben? Írják meg kommentben!

 

A bejegyzés trackback címe:

http://mrfoster.blog.hu/api/trackback/id/tr4012508585

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Frecska Sándor 2017.05.19. 17:24:49

Tudomásom szerint Zwackék első gyára a mai Erzsébet téren volt,még az akkor mocsaras területet is ők rendezték az építés előtt....

Zoltán Gábriel 2017.05.21. 13:33:15

Üdvözlöm, érdekes cikk, ha megengedi kiegészíteném még egy gyárral.
magyarjarmu.hu/karosszeria-gyartok-2/misura-mihaly/

Ha megad egy mail címet elküldöm az 1883-ban alapított gyár képét is ami a VIII. ker Thék Endre (mai Leonardo da Vinci) utca 6-8-10 szám alatt állt a mostani panelházak helyén.
üdv Gábriel Zoltán
gabriel.zoltan@gzz.hu

kkn 2017.05.21. 18:41:13

Az írás bevezetője a XVIII. sz. második feléről ( 1750-1799. lenne ez ) ír, de utána XIX. sz-i időpontok vannak. Helyesbíteni kellene.