Milyen iskolákban tanultak déd- és nagyszüleink 100 évvel ezelőtt?
2017. október 07. írta: mrfoster

Milyen iskolákban tanultak déd- és nagyszüleink 100 évvel ezelőtt?

Az oktatás és a gyermekek tanítása a legősibb időktől kezdve jelen van az emberiség történetében, s számtalan formában valósult meg a különböző korokban és társadalmakban. De milyen volt nagyjából 100 évvel ezelőtt a magyarországi helyzet ezen a téren?

Hogyan és milyen körülmények között tanultak dédszüleink és nagyszüleink? Tartsanak velem, és pillantsunk bele az akkori életképeken keresztül a múlt izgalmas világába!

"Szép dolog kifaragni egy szobrot és életet adni neki; de még szebb kiformálni egy emberi lelket és megtölteni igazsággal." (Victor Hugo)

41416.jpgA városokban külön fiú- és lányosztályokban tanultak a gyerekek. Egy 1905-ös felmérés szerint a népiskolák 67%-a osztatlan volt és egy tanítóra átlagosan 67 gyerek jutott. A kép az 1910-es évben készült. / Kép forrása: fortepan.hu

 

Árnyékszékül az iskola nyílt környékét lehetett használni

Ugyan a tankötelezettséget rendeletbe foglalták 1868-ban, de a feltételek nem mindenhol voltak adottak vagy épp a legmegfelelőbbek a gyerekek oktatására, s ez különösen igaz volt a kis falvak, tanyavilágok esetében. Garzó Imre így ír visszaemlékezésében egy századforduló körüli tanyasi iskoláról:

"Amit találtam az elképzelhetetlen volt (...) A kamra lett iskolaszoba, sötét, alacsony, 30 gyermeknek is szűk. A konyha le se volt padlásolva, benne a tűzhely egy katlan előpadkájával, innen lehetett egy ide-oda rakható lajtorján a szoba padlására jutni, mely erről az oldalról szintén nyílt volt. A nem kevésbé alacsony lakószobát két, inkább lyuk, mint ablak világította volna, azoknak is egyike ki volt törve és papirossal beragasztva; a szoba földje gödrös volt, hogy a legkisebb locsolás is tócsába futott össze, melyet söprűvel kellett szétteregetni. Árnyékszékül az iskola nyílt környékét lehetett használni, mi a tanyai gyerekeknek nem is volt szokatlan."  (forrás: Koncz Sándor)

59318.jpg

Ez az Állami Iskola úgy tűnik, szinte a semmi közepén áll 1915-ben / Kép forrása: fortepan.hu

 

84251.jpg

A falusi iskolákban a gyerekeket koedukáltan tanították, és a legtöbb esetben egyetlen tanítóval, közös tanteremben tanult mindegyik évfolyam. Egy 1905-ös adat szerint a törvény által megállapított 10 hónapos tanítási időt csak az iskolák egyharmadában tanították végig. A korabeli fotó Vértes Károly felvétele, 1900 körül. / Kép forrása: fortepan.hu

Javított a helyzeten az az 1926. évi törvény, amelynek célja az volt, hogy az országban létrejöjjenek a tankötelezettség tárgyi feltételei is. "Az országot 5 km sugarú körökre osztották, s kötelezték a hatóságokat vagy a földbirtokosokat a népiskolák felállítására.

Az 1926. március 24-én kihirdetett VI. tc. létrehozta az országos Népiskolai Építési Alapot, amelyből három év alatt ötezer falusi, tanyai tanterem épült Magyarországon egységes, korszerű típustervek szerint. A téglából, hatalmas ablakokkal, palatetővel, vörösfenyőből készült padlóval épült iskolákhoz háromszobás tanítói lakásokat építettek." (forrás: Fehér Katalin mek.oszk.hu)

 

45351.jpg

1907-et írunk, a Tanár úr a katedránál ücsörög a képen látható erdélyi uradalmi iskolában. / Kép forrása: fortepan.hu

 

33112.jpg

Kisgyermek az abakusz segítségével próbálja elsajátítani a matematika tudományát 1949-ben. Ennek a számolási segédeszköznek a korábbi formáit már az ókori társadalmakban is megtalálták. / Kép forrása: fortepan.hu

   7944.jpg

Mértan tanulása mutatópálca, vonalzó segítségével 1923-ban. / Kép forrása: fortepan.hu

  6517.jpg

Ki mondta, hogy a matematika egyszerű? Tanár úr, tessék gyorsan segíteni! Életkép 1931-ből / Kép forrása: fortepan.hu

 

 Nők az oktatásban

A századforduló idejére tehető az a mozgalom is, amely ösztönözte a fejlődést a lányok és a nők iskolázási lehetőségei terén. Többek között az Országos Nőképző Egyesületnek köszönhetően 1896-ban megnyílt az első leánygimnázium Budapesten. Tanterve a főbb vonatkozásokban megegyezett a fiúgimnáziumokéval, de a tantárgyak között szerepelt az ének, rajz és a kézimunka oktatása is. A megszerzett érettségi bizonyítvány birtokában a lányok felsőfokú tanulmányokat kezdhettek, ami óriási előrelépést jelentett az elmúlt korokhoz képest.  

85066.jpg

A századforduló körül új iskolatípus jelent meg és indult gyors fejlődésnek: a polgári iskola. Elvégzése után a tisztviselői, ipari, kereskedői pályák betöltésére nyílt lehetőség. A képen egy Polgári Leányiskola IV. osztályos tanulóinak csoportképe látható az 1900-as években. / Kép forrása: fortepan.hu

 

96131.jpg

A Besztercebányában működő Felsőbb Leányiskola végzős növendékei, 1905-ben / Kép forrása: fortepan.hu 

 

 57556.jpg

A nők 1895-től tanulhattak a bölcsészeti, az orvosi és a gyógyszerészeti karokon, ám a továbbtanuláshoz érettségi bizonyítványra volt szükség, és még 1912-ben is csak három nyilvános leánygimnázium működött. A kép az Ajtósi Dürer sor 37. Erzsébet Nőiskola (ma Teleki Blanka Gimnázium) udvarán készült 1905-ben. / Kép forrása: fortepan.hu

 

55280.jpgMi más lenne a Magyar Háztartási Iskola Egyesület tanítójának kezében, mint egy fakanál? / Kép forrása: fortepan.hu 1905., Rottenbiller utca 15.  

15460.jpg

Diáklányok 1930-ban / Kép forrása: fortepan.hu

  

 Szakkörök, különórák 

21569.jpgÍgy nézett ki egy fizika előadó 1935-ben a budapesti Villányi út (Szt. Imre herceg útja) 5-7. számnál található Szent Margit Gimnáziumban. / Kép forrása: fortepan.hu

 

16026.jpg

A szegedi Bugyi-gépgyár sofőr iskolájának demonstrációs eszközeit láthatjuk ezen az 1930-as felvételen. / Kép forrása: fortepan.hu

 
47289.jpg

Önképzőkör 1912-ben Sopronban, a Széchenyi téren található Evangélikus Líceumban. A századforduló körüli években a korabeli kimutatások szerint egy állami középiskolát látogató tanuló képzésére harmincszor annyit fordított a kormányzat, mint egy népiskolai növendékre. A gimnáziumokba főként a társadalom középső és felső rétegei jártak, a munkás- és parasztgyermekek 5%-a jutott csak be a középiskolákba. / Kép forrása: fortepan.hu

 94076.jpg

94074.jpg

Csodás pillanatképek az Alkotás utcai Testnevelési Főiskola udvaráról 1938-ban / Kép forrása: fortepan.hu

Önöknek vannak családi történeteik erről az időszakról? Osszák meg velünk kommentben!

  

A bejegyzés trackback címe:

https://mrfoster.blog.hu/api/trackback/id/tr6112917979

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ágómágika 2017.10.08. 12:48:35

első képen az ofi az nem Rogán ?

canadian 2017.10.08. 12:50:34

az elsõ képen az õsrogán is már a népet hülyítette ...

vasgyuszi 2017.10.08. 13:13:58

@ágómágika: Ja-ja, rögtön átvillant az agyamon :)

vasgyuszi 2017.10.08. 13:15:28

Egy ilyen kép megjelentetés felér egy öntökönszúrással a poszter részérol, mert a kommentek tuti nem a valódi témához fognak érkezni.

efi 2017.10.08. 14:39:16

Középtájt a táblán számolós képnél: hát ebből sem lesz 5-ös. Se így, se úgy.

Orszag 2017.10.08. 16:59:50

@vasgyuszi: nekem pl. eszembe sem jutott volna Rogán a képről. Amúgy meg tökmindegy, ha egy kiscica lenne a képen, akkor is max. a harmadik komment már zóóórbááán lenne.

Dzsekszi 2017.12.07. 09:34:31

Nagyon jó volt a cikk és a fotók ,eszembe juttatta az én nagyszüleimet, szüleimet,akik a 1920-30 -as években jártak népiskolába,de csak 4- 6 elemit járhattak,van aki még annyit sem,mert dolgozni kellett,vagy télen felváltva tudtak csak járni,mivel csak egy cipőjük volt és felváltva hordták a téli cipőt.Vinni kellett fát az iskolába,hogy fűteni tudjanak. Tavasztól már mezitláb jártak,,és egy ruhájuk volt,azt otthon le kellett venni,hogy kíméljék ,a fiúk egy gatyában,a lányok egy egyszerű ruhában voltak otthon. A padban szorosan ültek,hogy elférjenek,van aki a padlóra telepedett,mert nem volt hely. Egy tanítóra 60-70 gyermek jutott és bizony a nádpálca is előtérbe került.,mint fegyelmezési eszköz. Gyakran volt körmös,koki,fenekelés,térdepelés,mivel olajos volt a padló,olajos térddel mentek haza,--pedig sikálták,hogy eltüntessék a nyomot, --és ezért otthon is kikaptak,mert tudták a szülők,hogy bünti volt,rosszak voltak,nem figyeltek órán. Könyveik nem voltak ,csak palatábláik. Mindent fejben kellett tartani. A tanító úr a falu előljáróságához tartozott és nagyon becsülték, Vittek neki tyúkot,kacsát,tojást, egyebeket,ami egy falusi háznál volt ugy,mivel a tanító volt szó szerint a lámpás,aki írni ,olvasni,iratot fogalmazni,segítséget tudott adni. Én még magam is bizony még ilyen abakuszon tanultam számolni,ez volt kicsiben is mellettünk,és nem is volt olyan nagy hülyeség. A népiskolai rendszer bevezetése hozzájárult ,hogy írni-olvasni,számolni megtanuljanak az egyszerű falusi gyerekek,onnan valóban nagyon nehéz volt tovább tanulni,de van akinek sikerült.
süti beállítások módosítása