Tudta, hogy a Normafa valóban létezett, és elképesztően hatalmas fa volt?
2018. február 27. írta: mrfoster

Tudta, hogy a Normafa valóban létezett, és elképesztően hatalmas fa volt?

2787.jpg

Normafa - sokszor volt ez a kezdő kép a Fortepanon. Ha beírjuk a keresőjébe, most is egy 1900-ban készült, lírai hangulatú fotót dob fel két kislánnyal és egy öreg bükkel. Ma, ha  a budapestiek meghallják a Normafa nevet, azonnal a népszerű kirándulóhely ugrik be nekik. Mi a Normafa? Milyen történetek fűződnek hozzá? Kíváncsivá tett a dolog, és utánaolvastam.

A Normafa a leírások szerint a a Sváb-hegy csodaszép, kellemes kilátópontja, amely a Hármaskút-tetőn át összeköti a Sváb-hegyet a János-heggyel. Erdős, fás részekkel tarkított hely, ahová szívesen járnak a budapestiek levegőzni, piknikezni, sétálni, a gyerekekkel játszani. Télen pedig szánkózni és síelni. Túlzás nélkül mondhatom, hogy 200 éve népszerű kirándulóhely.

És nem csupán a szimpla kirándulók imádták. Az eltelt két évszázad során festők, írók, költők, színészek és más művészek is szívesen jártak ide. Pihenni vagy akár ihletforrásért.

2788.jpg

 

"A Normafa érdekes hagyományokra visszatekintő, híres kirándulóhely" - írja Tihanyi János. A kultúra munkásai fedezték fel báját, csalogató szépségét. Az operaénekesek és színészek már a 19. században gyakran kirándultak ide. Felüdülést kerestek és találtak a szemet és szívet gyönyörködtető tájon. A zölden sorakozó helyek, a fehéren csillogó sziklaormok, a szelíd lejtésű völgyek, a madárdalos erdők és suttogó falevelek felüdítő környezet a nagyváros emberének."

A Normafát azonban nem csak a tiszta levegő és a gyönyörű kilátás miatt ismerték, hanem egy régi bükkfa miatt is, amely 1927-ig állt itt. A bükk két dolog miatt is érdekes: egyrészt állítólag miatta hívták a környéket Normafának, másrészt hatalmas volt.

Erről a fáról legendák és történetek születtek. Valamiért nagyon fontos volt a budaiaknak és a pestieknek. Amikor a 19. században írni kezdtek az öreg bükkről (néhol tölgyként vagy hársként emlegetve) egyes források azt állították, hogy már az Árpád-házi királyok idejében állt. Máshol az jelent meg, hogy annak idején Mátyás király is megpihent a fa árnyékában - az 1969-es emléktáblán az áll, hogy a hagyomány szerint Mátyás király születésekor sarjadt. 

"Törzsátmérőjét nézve – Keleti Gusztáv 1895-ben kelt festményén – romlása hajnalán nagyjából talán két-háromszáz éves lehetett. (Azt mondják a szakemberek, ez a fafaj szinte soha nem éli túl a háromszáz esztendőt). A hatalmas törzs az utolsó, 1890-re datált, megrendítő villamcsapástól akkorra már kettészakadt, és megállíthatatlanul megindult a pusztulás útján" - írja a Tabán Anno blog szerzője.

 

 

 Nincs több olyan faóriás a budai hegyekben, amelynek emléke majd száz évvel a halála után is élénken élne a város közönsége körében. Persze, hogy így van, annak részben magyarázata, hogy a hajdani dűlő s az azon átvezető út máig őrzi a nevét. De az élő erdőnek ez a híressége, a Jánoshegy nyergén sokáig magányosan álló bükk (Fagus Sylvatica) nemcsak ezért közbeszéd tárgya olykor ma is: legendák veszik körül, egyre sűrűbb fátylat szőve a tények és adatok elé.

Forrás: Ágai Adolf - Utazás Budapestre, 1908

És hogy milyen híres történet fűződik a vén bükkhöz? Mint már említettem, a kor művészei és barátaik szerettek itt pihenni. A Nemzeti Színház színészei is ide jártak. 1840-ben egy kirándulás alkalmával a külföldön is ismert Schodelné Klein Rozáliának Nyári Pál ezen a helyen adta át a közönség ajándékát, egy ezüst sarlót. Az operaénekesnő örömében dalra fakadt (egy másik történet szerint a hely varázsa fakasztotta dalra), és elénekelt Bellini 1831-es operájának, a Normának az egyik áriáját. Állítólag az előadás után kezdték Normafának hívni az öreg bükköt.

barabas_schodelne_klein_rozalia.jpg

 

A Tabán Anno blog szerzője szerint az egyik változat az, hogy valóban az ária után nevezték el a bükköt Normafának.

Felvázol egy másik változatot is, amely szerint 1840-es években még nem hívták Normafának a bükköt, csak "hős viharbükként", máshol tölgyként írták le. 1861-ben a Szépirodalmi Figyelőben írnak így róla: "az a halovány nő, ki minden este megjelenik a normafa alatt s elénekli a románcot a Zampából.”

És hogy mi lett a Normafa, az öreg bükk sorsa? A viharok által megtépázott, az 1900-as évek elejére már erősen csonka fát 1927. június 19-én villámcsapás érte, és elpusztult.
Nevét azonban máig őrzi Budapest.
800px-normafa_emlektabla_i.JPG

A bejegyzés trackback címe:

https://mrfoster.blog.hu/api/trackback/id/tr1313548041

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

esomar 2018.02.28. 11:27:43

Szép blog, jó blog, de a képalák nekem Hunglish-ül vannak :)
Például én inkább így írtam volna: HAS BEEN hiking spot FOR centuries. Hiszen azt akartad kifejezni, hogy évszázadokon keresztül, ha jól értettem.

A nép fia 2018.02.28. 12:27:32

A Normafa az a fa, amihez minden más fát hasonlítunk.
Mint a "mintamókus" :D

Hivatásos Beszólóművész 2018.02.28. 12:27:34

Jó a blog! Gratula a gyűjtéshez.

Ilyenek kellenének Budapestre. Ilyen legendák. Simán keresni kellene egy bükköt, ami ott vagy nem messze a régi bükk helyétől, kinevezni a régi Normafa gyerekének, alá padot rakni, meg egy bükk szobrot, hogy "ki megérinti a bükk szobor odvát, az addig lesz szerencsés míg az Normafa-gyerek él vígan" és már kész is a turistalátványosság.

Prága ilyenekkel van tele, a 90%-a kamu, de ezért mész oda. Nem azért hogy megtudd arról a házról, ami előtt állsz hogy Pavel Klewszyk építész tervezte 1997-ben. Ez is fontos és kell is róla az emléktábla, de nem ezért mész el egy városba bámészkodni. Hanem azért, mert ott van a régi zsinagóga és annak a padlásán él a mai napig a gólem, amit Lőw rabbi teremtett és zárt be a padlásra.

gigabursch 2018.02.28. 12:36:28

Úgy harminc-negyven éve meggyőződésem, hogy a Normafa onnan kapta a nevét, hogy alatta Mátyás király normát, azaz igazságot hirdetett.
S hogy nem bükk volt, hanem hárs.

S mindezt azért mondom ilyen bizonyosan, mert olvastam.
De hogy hol, mikor, milyen körülmények között? Ki tudja...

dried 2018.02.28. 13:42:54

Hogy mekkora kamugyártás van itten kérem.

NGOsok vágtak hajdan e tájnak 2018.02.28. 23:07:59

A kép alapján egyáltalán nem tűnik vastagnak a törzse. Viszont látszik hogy bükkfa. Tölgyet egyébként se szokott kettéhasítani a villám, mert idővel üreges lesz belül
süti beállítások módosítása