Erdély varázslatos világa
2015. szeptember 07. írta: Mr. Foster

Erdély varázslatos világa

Erdély nagyon közel áll a szívemhez, és nem csak azért, mert az élmények kimeríthetetlen forrása, ahol mindig találok új, felfedezésre váró csodákat. Legszívesebben egy évben többször is visszatérnék, csak azért, hogy pár napot eltöltsek azokon a helyeken, ahol leginkább otthon érzem magam. Torockó, Gyergyószentmiklós, Lázárfalva és Gelenc például ilyen. 

1. Torockó, ahol kétszer is felbukkan reggel a nap

Amikor először érkeztem meg Torockóra, csak arra emlékeztem, hogy milyen irtózatosan sokat zötykölődtünk az autóban az odafelé vezető úton. A kőszállító autóktól az egyébként sem legjobb út teljesen erodálódott, ezért javasolom, hogy a Gyalun-Járabányán-Borrévén átvezető út helyett Torda-Szentmihály vonalát válasszák. (Friss információkat ITT találnak arról, hogy milyen utakon a legjobb közlekedni Erdélyben).

Torockót fölé magasodó hegyei, így Székelykő és Ordaskő védelmezik. Előbbi mögül, ha a faluból nézzük, nyaranta rendre "kétszer kel fel és nyugszik le" a nap. Életem egyik legmisztikusabb élménye volt, amikor kora hajnalban felkeltem és felkaptattam a ház hátsó kertjéből a hegyoromra napfelkeltét nézni. A kis herceg jutott az eszembe - tudják, ő volt az a hős, aki mélységesen ragaszkodott a naplementékhez - és az, hogy ő mennyire szerette volna ezt a helyet. Valószínűleg minden este ott ült volna a sziklákon, hogy végignézze, miként bújik el a nap a Székelykő sziklái mögé először, hogy aztán kicsivel később újra előbukkanjon, és végül másodszor is lemenjen. 

Aki valóban szeretné átélni a kétszer felkelő nap csodáját, annak nagyon korán kell kelnie, de ha nem szeretne hegyet mászni, akkor az is elég, ha az Alsó Piacsoron vagy a Kővár utcában bérel házat, ugyanis a jelenség innen figyelhető meg a legjobban. Mindezt a hegy alakja okozza. A nap a Székelykő Kiskő nevű oldala felől kel fel, de épp hogy felkelne, eltűnik, és rövid időre csupán a hegy árnyéka vetül a falura. Ezen a ponton várnunk kell az "igazi" napfelkeltére, egészen addig, amire a nap már a Nagyárok felett jár. 

dscf1032.JPGFotó: Szabó Tibor. Torockói ház.

Oly sok sor kívánkozna még ide erről a mesebeli faluról, de most legyen elég annyi, hogy „Torockón az ember nem tud más lenni, mint boldog" - írtam egy torockói ház vendégkönyvébe évekkel ezelőtt.

Aki egyszer ellátogat ide, biztosíthatom, hogy legalább három-négy napra itt ragad. Vannak, akik minden nap túrázni indulnak a hegyekbe, de ha így is tennének, akkor is érdemes előtte-utána-mellette sétálni egy nagyot a faluban és felfedezni, hogy Székelykő és Ordaskő kövei mennyire hozzánőttek az itt lakókhoz; a kitermelt köveket szinte minden építkezéshez, s még a kertek díszítéséhez is felhasználják.

Torockó (Rimetea) egykor bányászváros volt, lakói betelepült székelyek. Ez a település legnyugatibb székely végvára, és talán egyik legszebb faluja. 

 dscf1035.JPGFotó: Szabó Tibor. Torockói ház udvarából a Székelykő.

 
2. A gyergyószentmiklósi Súgó-cseppkőbarlang legendája

„Az egész gyermekkoromat a Súgó barlang határozta meg. Hetedik osztályos koromban jártam először a barlangban, és attól kezdve újra és újra visszamentem, hogy minél több részét felfedezzem. Ez volt az egyetlen olyan dolog, amit teljesen szabadon csinálhattam abban az időben" - mesélte András Zsolt, az augusztus derekán megjelent, A Súgó barlang 50 éve című könyv szerzője. A barlangászok körében kitüntetett figyelmet kapó, a széles nagyközönség előtt is nyitott tekerőpataki Súgó-barlang jelenleg 1021 méter hosszú, mérete ugyanis annak függvényében változik, ahogyan kisebb, szűk folyosókat, termecskéket fedeznek fel. 

A barlang különlegességét egyrészt a helyszíne és nagysága - a Keleti-Kárpátokon belül a Gyergyói-medencében van, ahol nem jellemzőek sem a mészkőhegységek, sem a cseppkőbarlangok -, másrészt a benne található változatos cseppkőképződmények jelentik, amelyeket a látogatók is végignézhetnek a 300 méteres körtúra során. Az Öltöző terem után a Tanácskozók terme következik (itt már vannak cseppkövek), a Felfedezők csarnokától kezdve pedig egymás után tűnnek fel az álló- és függőcseppkövek, a pagodák, a medúzák és a borsócseppköves buzogányok. A folyamatosan újat nyújtó vizuális látvány igen élménydússá teszi a túrát. 

A földalatti járatnak már a kialakulása sem mindennapi, nem szólva arról, hogy a barlangnak négy emelete van, rengeteg teremmel és mészkőképződménnyel. Ahhoz, hogy elképzeljük, hogyan is alakult ki a barlang, vissza kell repülnünk az időben 65 millió évet, egészen a Paleocén korig. 

A Súgó gyűrődéses mozgások következtében született meg a mai Gyergyói-havasok egyik legmagasabb hegyének (1568 méter), a Síposkőnek a belsejében. 

A barlangrendszer ebben a dolomitos és kristályos mészkő tömbben alakult ki a vetők és repedések mentén. Mindez annál is izgalmasabb, mivel a barlangpatak torkolatánál már nincs mészkő, a helyét a kristályos pala veszi át egészen a csúcsig.

9994180665_93dac68651_b.jpgFotó: András Zsolt. Reggel a Gyilkos-tónál (Morning at Red Lake)

Csepeg az arany a barlangban! 

Mint arra a most megjelent, a barlang 50 éves kutatási történetét áttekintő könyv is kitér, arról nincs pontos adat, hogy mikor találták meg a barlang vizes bejáratát a helyiek. Az azonban bizonyos, hogy az emberek több száz éve tudtak a „Likról", aminek a Súgó nevet adták. A barlang járataiban ugyanis - a hőmérsékleti és légnyomási értékek ingadozása miatt - gyors és állandó levegőáramlás van, így a huzat és a víz zúgása suttogó, susogó hangot idéz elő, amit a vizes járatnál nagyon erősen lehet hallani, ha nagyobb vízmennyiség ömlik ki ezen a szájon. 

De ez még nem minden. A monda szerint a barlangban folyamatosan „csepeg az arany" és „suttognak a cseppkövek". Az arany mennyiségéről pontos számokat közöl a legenda: hét év alatt három veder telik meg arannyal. A vedreket egy titokzatos férfi és nő viszi el, akik meghatározott időben tűnnek fel, minden hetedik év Pünkösd előtti péntekén este, vagy Szent János (június 24.) éjszakáján. És bár sokan álltak már lesben, hogy kiderítsék, kik is jönnek pontosan az aranyért, ezidáig nem sikerült tetten érni őket - állítólag azért, mert nem lehet tudni pontosan mikor is van az a bizonyos hetedik év.  

Novemberben érdemes a barlangot meglátogatni

A barlangot vezetővel lehet látogatni, a szezonban (június 1 és szeptember 15 között) naponta, utána hétvégenként. A barlangtúra részben kiépített betonjárdán zajlik, nincs villanyvilágítás. A túra hossza kb. 40-50 perc, ehhez lámpát biztosítanak.

A Súgó-barlang kiváltságos helyzetét a Gyilkosto Adventure Egyesületnek köszönheti, amely 2005 óta a barlang gyámja és igyekszik mindent megtenni a barlangért.

November 8-án a barlang feltárásnapjának 50. születésnapját fogják ünnepelni. Ennek örömére a Camarata Naturalica ad hangversenyt a barlangban a déli 12 órás ünnepséget követően egy világhírű blockflöte-művésszel együtt.

Bővebb információ és elérhetőség.

lazarfalva.jpgLázárfalva lát- és tájképe

3. Lázárfalva eldugott Nyírfürdője

Gyergyószentmiklóstól délre lefelé, a Csíki-medencében Csíkszereda alatt van egy kis falu: Lázárfalva. Kicsivel többen mint 600-an élnek ezen településen, ahol mintegy 48 (!) borvízforrás tör fel. A borvíz mellett ezen a környéken mofetták is szép számmal vannak.

Utóbbiak azok a szén-dioxid mellett kevés kénhidrogént tartalmazó ún. büdösgödörgök, amelyek utóvulkáni tevékenység hatására jönnek létre, tkp. ezek a lassan kihűlő magmakamrákból felfelé áramló a gázok. Lázárfalván kis fürdőtelepet hoztak létre az ott élők, akik kalákában építették meg erre ezt a természetbe simuló kis paradicsomot, ahol sem belépő, sem domesztikált fürdőhangulat nincsen.

2001-lazarfalva-01jpg.jpg

A LÁZÁRFALVI NYÍRFÜRDŐ TÁBLÁJA

„Lázárfalva borvízforrásai, fürdői és büdösgödrei ősidők óta ismertek gyógyhatásukról. A falu határában, a Csomád hegység fiatal vulkáni táján az újvulkáni működések következtében több mint 50 változatos vegyi összetételű borvízforrás található. A XVII. századtól találunk említést a középkorban is híres fortyogó fürdőről, amelynek első vegyelemzésére 1818-ban került sor. Víztípusa Ca-Mg-HCO3. A helybeliek reumatikus és keringési megbetegedésekre használják, csebrekben felmelegítve kádfürdőnek.

A fürdőmedence mélyén kénes borvízforrás bugyog. Erős széndioxid és kénhidrogén gázkeverék is feltör itt a föld mélyéből. A büdösgodrör, a mofetta szárazgázfürdőzni mozgássérült betegségek gyógyításában jó. Isten engedelmével e hely életre kelt a Lázárfalviak, az Ars Torja alapítvány és a Csomád alapítványos Régió egyesület összefogásával a Lázárfalvi kaláka tábor segítségével.”

/A leiratért köszönet ENNEK az oldalnak./

A helyiek mindent fából és háncsokból építettek meg, a kis fürdőt pedig nyírfák veszik körül, ami hozzájárul a helyszín kedves és barátságos hangulatához. A kényelmet egy fedett rész fokozza, amely alatt hosszú asztalok állnak. Ide ülhetünk le eszegetni és iszogatni, aztán ha szükséges, tisztes távolságban, egy közeli tisztáson igazi erdei toalett is rendelkezésre áll. Maguknak bevallhatom: életemben nem voltam még ehhez hasonló ártatlan helyen, ahol felügyelet nélkül is mindenki vigyáz a tisztaságra és tiszteletben tartja a másikat.

A lázárfalvi Nyírfürdő különlegessége, hogy az első, 2001-es Fürdőépítő Kaláka során a területén arzén-szulfidokat találtak, amelyek csupán az aktív vulkáni vidékekre jellemzőek, és eddig csak a kamcsatkai Uzon vulkánban lelték fel.

 

4. A gelencei templom legendás freskói

Még délebbre kell haladnunk ahhoz, hogy elérjünk Gelencére, ahol az egyik legszebb kora gótikus székelyföldi templom található. Erdélyi útam során véletlenül találtam rá erre a kis falura, de aki sokat járt már Erdélyben az tudja, hogy sokszor a véletlenek vezetik el az utazót a leggyönyörűbb helyekre. A kis templomot várfal veszi körül, akkoriban ugyanis a templomok egyfajta erődítményként is funkcionáltak és védelmet nyújtottak a háborús időkben a lakosságnak. 

A templom kulcsát egy helyi asszony őrzi, így először őt kell megtalálni ahhoz (de ez nem lesz nehéz, ki van írva az elérhetősége), hogy beléphessünk ebbe az ősi szentélybe, amelynek minden szegletéből árad a múlt és a történelem. A belépő már első pillantásra átérzi, hogy mennyire régi, ugyanakkor míves helyen jár, ahol minden szobor és faragás régi mesterek kezét dícséri. S még sokkal inkább érezni fogja ezt, ha felnéz a templom mennyezetére, amely 12 sorban 103 (!) barokkos hangulatú kazettára van felosztva. Legtöbbjüket rozettákkal és növényi ornamentikával díszítették, de találhatunk közöttük bibliai és heraldikai képeket is. 

dscf1497.JPGA szerző felvétele.

Érdemes leülni, és legalább negyed órán át csak hagyni, hogy a templom hangulata átjárja az idelátogatót. Ez a típusú szemlélődés vezethet ugyanis ahhoz, hogy az apró részleteket és szépségeket is felfedezzük a templom belső terében. A templom kulcsát őrző hölgy profi idegenvezető, aki lelkesen meséli el mindazt, amit a templomról tudni lehet. 

Műemléki szempontból a gelenci templom legnagyobb értékét a gyönyörködtetően színes freskók jelentik, amelyek komplex történeteket, így Alexandriai Szent Katalin, Szent Jakab és Szent László legendáját mesélik el. A 14-15. században készült falfestményeket 1882-ben Huszka József tárta fel. Mindez azért érdemel kitüntetett figyelmet, mivel a freskók a legrégebbi és legértékesebb erdélyi freskók egyikei. A művészeti korszakokhoz jól értők könnyedén felismerhetik, hogy a freskók a késő román kor átmeneti időszakának nyomait viselik magukon, így már a realisztikus ábrázolásmód is észrevehető rajtuk. 

 

5. Tudja hol van Tündérország?

A romantikusok úgy tartják, hogy Erdélyt Mátyás király óta Tündérországnak hívják, mert azt a földet valaha tündérek népesítették be.

Valószínűbb azonban, hogy az „Erdélyország-tündérország” szállóige Bethlen Gábor (1613-1629) erdélyi fejedelem uralkodásához, Erdély aranykorához köthető.

Bethlen ugyanis a humanizmus szellemében nagyszámú építészt, kőfaragót foglalkoztatott (akik főleg Velencéből jöttek), s ehhez járult hozzá az erdélyi táj szépsége, valamint az ország gazdasági, politikai és művelődési életének virágzása.

eupanxqjsyhksjwhndl2.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://mrfoster.blog.hu/api/trackback/id/tr967663604

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

'it's cool to know nothing' 2015.09.08. 14:40:20

Nem nagyon értettem, hogy Gemenc mit keres Erdélyben, de aztán szerencsére kiderült a szövegből, hogy Gelence lesz az. Talán érdemes lenne kijavítani.

Mr. Foster 2015.09.08. 16:59:03

@'it's cool to know nothing': Köszönöm, javítottam! Csakis elütés lehetett!

maros_mozi · http://marosmozi.blog.hu 2015.09.08. 21:51:21

Az egyik képalában a Red Lake a román név - Lacu Rosu - fordítása. Itt és nekünk hadd legyen inkább Gyilkos-tó. Kösziiii

Mr. Foster 2015.09.09. 16:27:48

@maros_mozi: Számomra is az igazi és gyönyörűen csengő neve a Gyilkos-tó, és biztos vagyok benne, hogy ezzel a fényképet készítő András Zsolt is egyetért. A Flikcr-én egyéb okok miatt így szerepel, de már nyomban át is írtam, nem tudván ellenállni a kedves olvasói nyomásnak :)