10 kép, amit érdemes látni a századforduló Amerikájáról
2016. május 02. írta: Mr. Foster

10 kép, amit érdemes látni a századforduló Amerikájáról

Az ipari forradalom utáni évtizedekben számtalan izgalmas helyszínen - legfőképpen az újonnan felépült gyárakban - lehetett lencsevégre kapni azokat a pillanatokat, amelyeken jól kivehetőek a munkások által használt különböző eszközök és gépek. Mindeközben ennél sokkalta élesebben tűnik ki a képeken a kiszolgáltatottság, a gyerekmunka, a monoton robot és a szegénység, amelyek együttesen eredményezték, hogy a munkásjogok megteremtése vált a század egyik legfontosabb céljává.

Nézzen érdekes képeket arról, milyen volt az Újvilágba vándorolt európaiaknak és gyermekeiknek az élete, hogyan alakult a sorsuk.

nypl_digitalcollections_510d47d9-aa1b-a3d9-e040-e00a18064a99_001_w.jpg

A fenti fotón egy tíz éves kislány látható, aki egy Észak-Karolinai pamutszövő műhelyben dolgozik, mint fonó. A fényképet Lewis W. Hine (1874-1940) készítette. Lewis a századfordulón még úttörőnek számító, szociálisan érzékeny témák mestere lett, fényképein erőteljesen jelennek meg a szereplők érzései.

nypl_digitalcollections_510d47d9-a99a-a3d9-e040-e00a18064a99_001_w.jpg

Hine az egyetem elvégzése után New Yorkban kezdett el tanítani, és kollégái javaslatára az oktatáshoz is felhasználta fotóit. Kezdetben az Egyesült Államokba emigráló kelet- és dél-európai emberek élethelyzeteit örökítette meg különleges érzékenységgel 1904 és 1909 között. (A fenti képen egy New York-i utcajelenet látható, az East Side-on.)

nypl_digitalcollections_510d47d9-a975-a3d9-e040-e00a18064a99_001_w.jpg

nypl_digitalcollections_510d47d9-aa19-a3d9-e040-e00a18064a99_001_w.jpg

Különösen a gyermekek helyzete érdekelte, ami egybevágott azzal a tudatosodási folyamattal, ami ekkoriban a gyerekmunka felszámolására tett törekvéseket jellemezte. Országos elismerést a Nemzeti Gyermekmunka Bizottság, ezen belül korai szociológiai, az ún. Pittsburg kutatáshoz készített fotóival szerzett magának. (A fenti képen egy zöldségfeldolgozó üzemben dolgozó gyerekcsapat látható a munkát vezénylő felnőttel.)

nypl_digitalcollections_510d47d9-a97a-a3d9-e040-e00a18064a99_001_w.jpg

Hide jellegzetes jelenetei azok, amikor a családok otthonában készít képeket arról, ahogyan a családtagok egy térben, egy szobában, egy asztalnál ülnek és közösen dolgoznak - a manufaktúrákhoz hasonlóan. A fenti fotón például az édesanya a gyermekeivel közösen varr, míg az alábbi két képen diót pucolnak a szomszédasszonnyal, illetve művirágokat készülnek a lakásban.

nypl_digitalcollections_510d47d9-a981-a3d9-e040-e00a18064a99_001_w.jpg

nypl_digitalcollections_510d47d9-a982-a3d9-e040-e00a18064a99_001_w.jpg

nypl_digitalcollections_510d47d9-a983-a3d9-e040-e00a18064a99_001_w.jpg

Persze nem csak a nők és a gyerekek, hanem a férfiak is keményen dolgoztak a gyárakban és üzemekben. Az alábbi képeken ezekből a jelenetekből válogattunk.

Az alábbi képen üveget készítő szakember látható, míg az alatta lévőn a dolgozó férfi egy kemencét fűt be szénnel, legalul pedig egy automatizált szövőgépet kezel a szövőmester, egészen pontosan láncfonalakat fűz be a nyüstkeretekbe, így szerszámozza fel a szövőgépet. (Utóbbi kiegészítést köszönöm a bejegyzés első kommentelőjének.)
 nypl_digitalcollections_510d47d9-a9b0-a3d9-e040-e00a18064a99_001_w_1.jpg

nypl_digitalcollections_510d47d9-a9bc-a3d9-e040-e00a18064a99_001_w.jpg

nypl_digitalcollections_510d47d9-a9be-a3d9-e040-e00a18064a99_001_w.jpg  

A 19-20. század fordulóján milliók érkeztek Európából az Amerikai kontinensre a jobb élet, a megélhetés reményében.

A legnépszerűbb úticél az Egyesült Államok volt, New York kikötőjébe érkeztek a legtöbben.

Magyarországról másfél millióan "tántorogtak ki" az Újvilágba. Többségük - az Amerikában megjelenő Szabadság című lap 1909-es pályázatára érkezett levelek szerint - a magas adók és közterhek miatt, a magasabb jövedelem reményében vándoroltak ki. Sokan említették azt is, hogy kint szabadabban élhetnek, mint Magyarországon.

A legtöbb magyar kivándorló akkoriban parasztcsaládból származott, kint mégsem gazdálkodással foglalkoztak; sokukat ipari területen alkalmazták.

Forrás: Kivándorlás blog

 

A bejegyzés trackback címe:

https://mrfoster.blog.hu/api/trackback/id/tr268677616

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Dzsontra Volta 2016.05.04. 20:07:48

Még mielőtt a kedves poster félrevezetné bölcsészfordításaival a világot, helyesbítenék: az utolsó képen egy szövőmester fűzi be a nyüstkeretekbe a LÁNCfonalakat, egy szövőgép felszerszámozása látható a képen. A világon elsőként automatizált gépek a szövőgépek voltak (Jacquard, ha jól emlékszem, akkor az 1700-as évek elején), de ez azért könnyűipar :)

rabarber 2016.05.04. 20:34:50

Erdekes, hogy szines börüt egyet sem látok munkában. Fel voltak mentve talán ?

tomsawyer3131 2016.05.04. 21:36:53

@Dzsontra Volta: Az ilyen színvonalú fordítások miatt nem nézek ismeretterjesztő csatornákat. Agyfaszt kapok tőle, olyan szarul fordítanak.

ZON 2016.05.04. 21:46:55

Valahol olvastam, hogy ha egy munkás súlyosan megsérült munka közben Pittsburgh fémkohóinál a múlt század elején, társai nemes egyszerűséggel behajították az olvadt fémbe, hogy ne szenvedjen... Igaz lehetett ?

Mr. Foster 2016.05.05. 00:14:59

@Dzsontra Volta: Nagyon köszönöm uram, nyomban kiegészítettem a bejegyzést. És igen, valóban a textiliparban jelentek meg az első komolyabb automatizált találmányok, a fonógépekkel indultak, aztán jöttek a szövőgépek. A források szerint Jacquard előtt, az 1700-as évek közepén álltak munkába az első teljesen automatikus, lyukszalag vezérlésű szövőgépek, de mindenképpen az ő nevéhez kötődnek ezek a gépek, ő volt az aki tökéletesítette őket az 1700-as évek végén.

okt.ektf.hu/data/nadasia/file/tananyag/informaciotortenelem/29_10/1032_a_mechanikus_gpek_kora_1450__1840.html

mpl 2016.05.05. 07:37:08

Az 'üveget készítő ember' egy üvegtechnikus, a magyarországi képzés anno üvegműves néven futott, 712 szakmai számmal, először a Práter utcában, majd 1972-től a 36-os Bokányi Dezső ipari szakmunkásképző intézetben. De mára már csak nagyon kevesen folytatják itthon ezt a szakmát.