Ismerje meg a Belvárosi Templom ezer éves titkait
2017. január 13. írta: mrfoster

Ismerje meg a Belvárosi Templom ezer éves titkait

Idegenvezetéssel látogatható a most megnyitott ezeréves altemplom

Budapest legrégebbi templomának, a Március 15. téren található Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébániának története egészen Szent István koráig nyúlik vissza és a következő hetekben ezt a nemrégiben megnyílt altemplomban is nyomon követhetjük. Ennek különlegessége, hogy az államalapítással egy idejű temetkezések nyomait is felfedezték benne és ezen túl úgy valósították meg az elmúlt években zajló felújítási munkálatokat, hogy a különböző korok egymásra rakódott építészeti emlékei egészen egyedi módon, egyszerre és mégis külön-külön tárulnak a látogatók szeme elé.

Az élményt tárlatvezetéssel kiegészített idegenvezetés két hetente csütörtökön ad lehetőséget a látogatók számára, hogy a látvány mellett a hely történetének részleteit is megismerhessék. A nemrégiben indult idegenvezetés-sorozat következő időpontja január 26-án lesz, ám március 9-ig még több alkalom is kínálkozik, amelyeket nem érdemes kihagyni. 

 91_big.jpgBelvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia / Kép forrása: wikimapia.org

A templom mind a laikusok, mind a megszállott művészettörténészek számára igazi "aranybánya". Az épület helyszíne ugyanis bizonyítottan már majd' kétezer éve - de lehet, hogy még ennél régebb óta is - valamilyen emberi tevékenység színtere. A legelső román kori templomot egy - a régészeti kutatások szerint - i. sz. 200-700 között fennálló római helyőrségi tábor, un. Contra Aquincum erődítmény déli falához közel, a parancsnoki épület falaira építették. Vajon miért választották az Árpád-kori templom helyéül éppen, az akkor még fennálló római erődítmény területét?

contra_aquincum_reconstruction_3.jpgA Belvárosi Plébániatemplom és mai környezete összevetve a római kori erődítmény számítógépes rekonstrukciójával
Németh Ádám 3D-s rekonstrukciója kitűnően szemlélteti a múltat és a jelent

westerner_and_arab_practicing_geometry_15th_century_manuscript.jpgGeometriai mérések ábrázolása egy XV. századi kéziratban
Egyes elgondolások szerint elődeink bizonyos különleges kisugárzású, "szent erőhelyekre" építették templomaikat
Egy talmud legenda igen kedvesen írja le az első templom helyének megválasztását

Az újonnan megnyílt altemplomban feltárul a múlt

A Belvárosi Plébániatemplom belsejében folyó, 2014-2015 között végzett alapos ásatások fényt derítettek a múlt több tisztázatlan pontjára is, ugyanis feltárták a padlózat alatti római és középkori maradványokat. A kutatások után nem maradt más hátra, minthogy az eredményeket a kíváncsi nagyérdemű számára is elérhetővé tegyék. A régészeti munkák befejeztével úgy alakították ki az altemplomot, hogy a különböző korok építészeti emlékei jól láthatóak legyenek, s általuk követhetővé váljon az épület története egészen a római kortól kezdve.

29518741802_eb56de0658_h.jpgAz altemplomban jól láthatóak a római és középkori maradványok is / Fotó: Okolicsányi Zoltán

A templom tehát jelenleg több funkciót is ellát: szakrális tér, mely nyitott kapukkal várja a híveket és igazi kulturális különlegesség, ha egyetlen helyszínen belül szeretnénk tetten érni az elmúlt 2000 év történelmi-építészeti lenyomatait. A feltárás eredményeképpen ugyanis tizennégy építéstörténeti korszakba nyerhetünk bepillantást egyetlen épületen belül!

 29518452512_bbe1d9f913_h.jpgA templom belsejében is számtalan művészettörténeti alkotással találkozhatunk / Fotó: Okolicsányi Zoltán

Körbejárás idegenvezetővel

A Belvárosi Plébániatemplom a miséken kívüli időszakokban belépődíj ellenében látogatható. Kéthetente csütörtökönként 13 órakor magyar nyelvű tárlatvezetésen is részt vehetünk, idegenvezető irányításával.
Az I. negyedéves időpontok: 2017. január 12., 26.; február 9., 23.; március 9., 23.
A tárlatvezetésen érvényes belépőjeggyel és előzetes regisztrációval lehet részt venni! Regisztrálni itt lehet.

A templom néhány igazán különleges története

A mai sekrestye területén XI. századi sírokat tártak fel, s mivel ebben a korban temetni csak templom mellett (esetleg magában a templomban) lehetett, így biztosan tudjuk, hogy már Szent István királyunk idejében is létezett az építmény, s így egyike a legrégebbi román kori emlékünknek.

csontvazak.jpg

XI. századból származó sírok a mai sekrestye területén

De ha az altemplom misztikus hangulata nem lenne elég, keressék fel a templomban Szent Gellért sarokcsontját, ami a mártírhalált halt püspök testéből maradt ereklye. Ez majd ezer évvel az után került vissza a templomba, hogy hívei itt temették el holttestét, amikor a pogány lázadók az akkori Kelenhegyről (mai Gellért-hegyről) a mélybe taszították 1046. szeptember 24-én. 

n48.jpgSzent Gellért legendája képekben a Magyar Anjou Legendárium képtárából
1. A lázadó pogányok megölik a papokat / 2. Szent Gellértet letaszítják a pesti hegyről /
3. A kocsi magától Csanádra indul a Szent testével / 4. A Szent temetése

Gellért püspök testét a Boldogságos Szűz templomból (vagyis a mai Belvárosi Plébániatemplomból) 1053-ban Csanádra szállították, a főpap magyarországi munkálkodásának fő helyszínére, jelenleg pedig az olasz Murano városában található a sír. 

2002-ben a velencei pátriárka adta vissza az ereklyét a Belvárosi Plébániatemplom számára: a szent sarokcsontja ma is megtekinthető az épület főhajójában, értékes muranoi üveg ereklyetartóban, magába az oltárba beépítve. 

29594122516_3eb636285b_b.jpg

29594104876_69ebb31c3e_h.jpgA mártírhalált halt Szent Gellért püspökünk ereklyéi méltó helyen, magában az oltárban beépítve találhatóak /Fotós: Okolicsányi Zoltán

Királyi sorsok alakulásának színtere

Az épület a történelem során nemcsak szakrális helyként, hanem politikai esemény színteréül is szolgált: 1458. január 23-án itt fogadták el Hunyadi Mátyást Magyarország királyának a királyválasztó gyűlésen. Másnap a pesti nép közfelkiáltással meg is választotta az uralkodót a Duna jegén.

Nem sokkal később, 1490-ben szintén királyválasztó gyűlés helyszíne lett: ekkor II. Ulászló uralkodásáról döntöttek a templom falain belül.

800px-buda_1493.jpgValahogy így festhetett Buda látképe a pesti partról nézve Mátyás király korában, 1493-ban, Hartmann Schedel Nürnbergi Krónikája szerint / Kép forrása: wikipedia

A templom körüli érdekességek sorát még sokáig sorolhatnánk, s figyelemreméltó az a tény is, hogy a hely teret adott különböző vallások gyakorlásának is. A török hódoltság alatt dzsámiként szolgált, erről tanúskodik a szentélyben található imafülke, ún. "mihráb". Ebben az időszakban az épület nyugati része romosan állt, csak a szentély volt használatban.

mihrab.jpgA mihrábot az iszlám vallás hívei Allah fülkagylójának tartják, ezért felé fordulva imádkoznak;
az imafülkébe felfestett felirat jelentése: Isten az utolsó napon Jézus kezébe adja a végső döntést"

Ha a falak beszélni tudnának...

A templom ezeken kívül még számtalan érdekességet és történetet rejt, s nem utolsósorban csodálatos az a miliő, ami körbevesz minket az épületben: feltárul a múlt, és tetten érhetjük a folytonosságot, amely összeköt minket elődeinkkel, letűnt korokkal. Mindez jóval több, mint kultúrtörténeti séta: az emberi alkotás és teremtés kétezer évre visszanyúló megnyilvánulása, melyben az emberi lélek tükröződik vissza.

Ha tehetik, mindenképpen látogassanak el Budapest e különleges helyére!

 29594027776_b8b2907602_h.jpg Fotós: Okolicsányi Zoltán

A bejegyzés trackback címe:

https://mrfoster.blog.hu/api/trackback/id/tr1612013338

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Rugovicsvalagba 2017.04.03. 10:03:00

"Másnap a pesti nép közfelkiáltással meg is választotta az uralkodót a Duna jegén."
Ez csak legenda.