A hagyományok szerint az újévi jókívánságok különleges erővel bírnak és igen jótékony hatással lehetnek a következő évünkre. Azt is tartják, minél inkább szívből kívánunk jót másoknak, annál több áldás hull ránk vissza. Az irodalmi élet nagyjainak újévi köszöntőiből válogattam most Önöknek.

ADY ENDRE

Ady Endre „Az utolsó hajók" c. verseskötetében - ami már a költő halála után 1923-ban jelent meg - olvasható „Boldog új évet" című verse. Talán utolsó versszaka a legkifejezőbb, de érdemes elolvasni a teljes verset is.
Megjelennek benne Ady akkori fájdalmai, a költő testi-lelki összetörtsége és egyben az a csendes megnyugvás is érződik a sorokon, amit utolsó éveiben Csinszka mellett talált meg.  

Új év Istene, tarts meg
Magamnak
S tarts meg mindenkit
A réginek,
Ha lehet:
Boldog új évet kívánok.

Ady Endre: Boldog új évet (Részlet)

Ady Endre: Boldog új évet

Ezúttal sírva, szépen
Forgok meg lelkemnek régi Gyermekes életében:
Boldog új évet kivánok.

Boldog új évet kivánok,
Mindenki tovább bírja
E rettenetet,
E szamárságot,
Mint szegény, mint bírom én, én, Gyönyörködve,
Óh, én szegény
Lelki kémény.
Boldog új évet kivánok.

Ontom a füstjét
A szavaimnak,
Pólyálva és idegesen,
Be messze ringnak
Az én régi terveim,
Az én régi társaim is
De messze vannak,
Boldog új évet kivánok.

Új év Istene, tarts meg
Magamnak
S tarts meg mindenkit
A réginek,
Ha lehet:
Boldog új évet kívánok.

 
PETŐFI SÁNDOR

„Az esztendőnek a halála
Oly ünnepélyes egy halál!
Ilyenkor minden jobb halandó
Elzárkózik, magába száll,
S nem hogy barátnak, hanem még az
Ellenségnek is megbocsát,
És ez valóban nagyszerű, szép;
De én is így tegyek-e hát?”

Petőfi Sándor: Szilveszter éje 1847-ben (Részlet)       

Petőfi Sándor egyetlen hiteles fényképe egy mindösszesen 7x10 cm nagyságú daguerrotípia 1849-ből. A fénykép csak hosszú évtizedek után került értő kezekbe: Escher Károly fényképész 1957-ben hozta rendbe a fotót, ráadásul retusálás nélkül, kizárólag vegyszerek segítségével.

ARANY JÁNOS

„Az uj évet (ócska tárgy!)
Kell megénekelnem,
Hálálkodva, ahogy illik,
Poharat emelnem.
Mit van mit kivánni még
Ily áldott időben? -
Adjon Isten, ami nincs,
Ez uj esztendőben.”

Arany János: Alkalmi vers (Részlet)        

Az „Alkalmi vers" 1853-ban született meg. Ekkoriban a költő már két éve a nagykőrösi református gimnáziumban tanított és Nagykőrösön is élt. Családjával együtt 1851-ben költözött ide és mintegy tíz évig maradtak is. 

Ebben az időszakban írta meg igen precízen szerkesztett balladáit, úgy mint az Ágnes asszonyt (1853), a Szondi két apródját (1853) vagy az V. Lászlót (1856).