Nők a pult mögött - és az irodákban, laboratóriumokban, szerkesztőségekben
2018. március 08. írta: fosterur

Nők a pult mögött - és az irodákban, laboratóriumokban, szerkesztőségekben

10 kép a Fortepanról, amit nagyon szeretek

 4368.jpg

Száz évvel ezelőtt még ritka volt a - mai értelembe vett - dolgozó nő. Hiába végeztek kemény munkát a nők otthon, a családi vállalkozásban, a család földjén vagy mások otthonában a személyzet tagjaiként, ezt a fajta munkát a környezetük nem becsülte meg, természetesnek vette.

Bár száz éve már tanulhattak a nők egyetemen, a többség számára elérhetetlen volt. És hiába volt elvileg munkalehetőség nők számára is, ezek jórészt olyan állások voltak, mint a tanítónő, ápolónő vagy gyermekgondozó. 

Ma pedig azokban a szakmában is tevékenykedhetnek nők, amelyekben száz éve még nem vagy alig: lehetnek mérnökök, hentesek, taxisok, kalauzok a vonaton vagy éppen borbélyok egy szalonban.

 

Mr. Foster (@mrfosterblog) által megosztott bejegyzés,

 

Lassanként nyílt ki a világ a nők számára, hosszas csatákat kellett vívniuk a hivatalokkal és a környezetükkel is, ha ki akartak törni a hagyományos (feleség, anya, jó háziasszony) szerepkörből, és tanulni akartak, vagy "csak" szerettek volna anyagilag függetlenné válni, saját bevétellel rendelkezni, önállóan dönteni a sorsukról vagy szavazni a választásokon.

Az alábbi listára gyűjtöttem néhány olyan személyiséget (a teljesség igénye nélkül), akinek nagy szerepe volt abban, hogy ma a nők is tanulhassanak, dolgozhassanak, tudományos munkát végezhessenek, vállalkozhassanak és elismert szakemberek lehessenek. Néhány olyan fotót is kiválasztottam a Fortepanról, amelyeket nagyon szeretek. Ezeket a bejegyzés végén láthatják.

Az első magyar tanítóképző első igazgatója Zirzen Janka volt, a magyar pedagógia egyik legfontosabb alakja 1824-ben született Jászberényben. Szülei halála után 15 éves korától saját magát tartotta el, nevelőnőként dolgozott, magánintézetet alapított, és elvégezte az angolkisasszonyok tanítói képzését.

Miután Deák Ferenc megbízta a az első Magyar Királyi Tanítónő Képezde vezetésével, ő lett az első magyar nő, aki állami iskola igazgatója volt. Később polgári iskolai tanítóképzőt is vezetett, ipari oktatást indított - nőknek! -, majd az elemi iskolai tanítónőképzés megszüntetésével a Felső tanítóképzőt irányította. 1896-ban hagyta abba a munkát. 1904-ben halt meg.

Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő 1847. szeptember 30-án született. 18 évesen férjhez ment Szilassy György földbirtokoshoz. Házasságuk boldogtalan volt, mert a férje nem értette meg felesége tanulás utáni vágyát.  A nők a 19. század közepén még  nem járhattak egyetemre, nem választhatták az orvosi hivatást, márpedig Hugonnai Vilma egyetemen akart tanulni. A gyermeknevelése mellett is olvasott, művelte magát.

Amikor a zürichi egyetem megnyitotta kapuit a nők előtt, Hugonnai Vilma férje anyagi támogatása nélkül, gyermekét a családra hagyva 1872-ben beiratkozott az egyetemre. 1879-ben avatták orvossá. Itthon azonban nem ismerték el a diplomáját, 18 éven át keményen harcolt azért, hogy Magyarországon is elfogadják orvosi végzettségét. 50 évesen dolgozhatott először orvosként. Ápolást tanított, könyvet írt, az első világháború alatt pedig betegfigyelő állomást szervezett több városban is.

Az első nő, aki Magyarországon orvosi egyetemen diplomát szerezhetett, Steinberger Sarolta volt. 1875-ben született Tiszaújlakon (Kárpátalján) kereskedőcsalád hetedik gyermekeként. Kolozsváron érettségizett, magánúton tanult, majd a diploma megszerzése után külföldön folytatott szülész-nőgyógyászati tanulmányokat.

1881-ben állami és alapítványi pénzből új nőgyógyászati intézet, a későbbi II. Számú Szülészeti Nőgyógyászati klinika kezdte meg működését a kor leghíresebb magyar nőgyászának, Tauffer Vilmosnak a vezetésével.Itt helyezkedett el hazatérése után Steinberger Sarolta.

Bár sokan csak Illyés Gyula feleségeként emlegetik, Kozmutza Flóra is a magyar tudományos élet egyik fontos alakja lett. Jómódú értelmiségi családból származott, Budapesten, a Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult francia-német-magyar szakon. Tanulmányait félbeszakítva Párizsba utazott, két évet töltött a Sorbonne-on, megírta első bölcsészdoktori értekezését, és csak hazatérése után fejezte be a Pázmányt. Bár filozófiából is ledoktorált, már a gyógypedagógia iránt érdeklődött.

A Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán 1934-ben szerzett diplomát. Már tanulmányai alatt végzett pszichológiai munkát a később elismertté vált Benedek Istvánnal is, majd később összehasonlító pszichológiai vizsgálatokat folytatott évekig Doboz községben. Sérült gyermekeknek és családjuknak nyújtott tanácsadást, és részt vett olyan pszichológiai kutató munkában, amelynek segítségével a Szondi-tesztet elkészíthették.

Az első magyar mérnöknő az 1898-ban született Pécsi (Pollák) Eszter volt. Bár kifejezetten szegény családból származott, végül kijutott a berlinibe, és a Technische Hochschule hallgatója lett. Mérnöki tanulmányait a Műegyetemen fejezte be. Férjével az építész Fischer Györggyel saját irodát alapított az 1930-as években.

Pécsi Eszter nevéhez olyan munkák fűződnek, mint a margitszigeti - hajós Alfréd - sportuszoda vagy a Kútvölgyi Kórház szerkezeti terve. Az 1956-os eseményekben való részvétele miatt el kellett hagynia az országot, az egyik, ott élő fiához ment ki, és New Yorkban is mérnökként dolgozott. Breuer Marcell munkatársa volt, és 1965-ben az év statikusa címet nyerte el.

 

Mr. Foster (@mrfosterblog) által megosztott bejegyzés,

 

 

Mr. Foster (@mrfosterblog) által megosztott bejegyzés,

 

A nők választójogáért Magyarországon az 1890-ben megalakult Magyarországi Szociáldemokrata Párt és az 1904. december 18-án megalakult Feministák Egyesülete küzdött. Utóbbi alapítója Glücklich Vilma pedagógus és a legismertebb egyénisége Bédy-Schwimmer Rózsa újságíró. Kitartó munkájuknak köszönhetően az akkori magyar kormány 1917. december 21-én benyújtotta a választójogitörvény-javaslatot, a képviselők a tárgyalásra 1918-ban különbizottságot hoztak létre, és a nők számára a választójogot 1919. november 17-től adták meg.

Az alábbi képeken azt láthatják, mennyiféle munkakörben dolgozhattak és dolgozhatnak a nők.

130214.jpg

 A pécsi egyetem klinikájának laboratóriuma 1928-ban - Forrás: Fortepan.hu

 

33037.jpg

 A Hungária vegyiművek DDT laboratóriuma 1949-ben - Forrás: Fortepan.hu

 

56071.jpg

 A Magyar Rádió bemondója, Beöthy Lívia egy 1933-as fotón - Forrás: Fortepan.hu

 

13740.jpg

 Dombóvári ügyvédi iroda az 1930-as években  - Forrás: Fortepan.hu

 

67043.jpg

 A Sugár csemege áruháza 1983-ban - Forrás: Fortepan.hu

 

4368_1.jpg

 A Szolnokterv irodája 1975-ben - Forrás: Fortepan.hu

 

56392.jpg

 A Magyar Televízió külpolitikai szerkesztőségének vágói 1981-ben

 

56493.jpg

 A Magyar Televízió közvetítőkocsija belülről, a kép bal szélén Zsakó Judit mérnök látható - Forrás: Fortepan.hu

 

33221.jpg

 Az Állami Bábszínház bábkészítő műhelye 1949-ben - Forrás: Fortepan.hu

 9288.jpg

Nő tervez - Forrás: Fortepan.hu

A bejegyzés trackback címe:

https://mrfoster.blog.hu/api/trackback/id/tr2913721502

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.