150 éve kezdték építeni Budapest egyik legnépszerűbb látványosságát
2018. április 20. írta: fosterur

150 éve kezdték építeni Budapest egyik legnépszerűbb látványosságát

Imádjuk a Budavári Siklót!

budavari_siklo.jpg

A Siklót imádják a turisták, élvezik a kilátást, számtalan fényképet készítenek róla, és az egyik legnépszerűbb budai látványosság. Azt közülük már csak kevesen tudják, hogy valamikor nem csupán a város egyik különlegessége volt, hanem nagyon is fontos feladatot töltött be: a Budavári Sikló, a hajdani Budai Hegypálya járműve segített minél gyorsabban feljutni a budapestieknek a Lánchídtól a Várba.

Azt is csak kevesen tudják, hogy gróf Széchenyi István fiának, Széchenyi Ödönnek, a magyar tűzoltóság megszervezőjének, a későbbi "tűzpasának" köszönhetjük ezt a nagyszerű közlekedési eszközt, és hogy 150 éve kezdték építeni a pályát.

Gróf Széchenyi Ödön 1867-ben járt a párizsi világkiálításon – ahová egyébként másfél hónap alatt, folyami úton, az általa erre a célra építtetett 20 méter hosszú gőzbárkán jutott el. Párizsban látott egy olyan gőzvontatású emelőgépet, ami embereket szállított egy palota tetejére. A gróf arra gondolt, egy ehhez hasonló, gőzhajtású eszközre lenne szükség Budapesten is, hogy minél könnyebben lehessen eljutni a Várba. Addig ugyanis csak fiákerrel vagy gyalog lehetett odamenni.

A kötélvontatású vasút létesítésére 1868-ban hozta létre a Budai Hegypálya társulatot, 1868 márciusában a királyi vegyes bizottság megvizsgálta a helyszínt, kijelölték a leendő pálya helyét. Miután elfogadták gróf Széchenyi Ödön 180 ezer forintos költségvetését, kiadták az építési engedélyt. Mivel a terület erődítményinek számított, csak úgy adták bérbe a társaságnak, hogy ha katonailag indokolttá válik, el kell bontani az egészet – kártérítés nélkül. A terveket Wolfahrt Henrik és Juraszek Ödön készítette.

"Két, vagy ha tetszik négy sin a meredeken emelkedő hegyoldalon a hegy lábától fel az oromig e kettős vonal felső végénél egy óriás vas kerék, rézsűt mint egy csigakerék, melynek rovatékjában egy vassodrony kötél jár előre, hátra, e kötél két végén aztán két vaggon, melynek mig egyike emelkedik, másika száll a rézsutos sineken, mint a két vedrű kutnál ennyi az egész. Ugy-e bár véghetlen egyszerü gondolat? Ha ama nagy kereket mozgásba hozzuk, mint a kerekes kutnál, rajta a vaggonok fel, majd leszállanak, még pedig annál könnyebben, mivel itt. a lemenőben is lösz teher.Azonban a kivitelnél még sem oly könnyü volt a vállalat, mint látszik; mert először is a kereket"

Részlet a Vasárnapi Ujság 1869-es beszámolójából. Forrás: Tabán Anno blog

A Budavári Siklót 1870-ben adták át. A kor technikai vívmányának számított: Európában csupán két másik ilyen elven működő jármű volt akkoriban.

És a közönség körében hatalmas sikert aratott!

Olyan népszerű lett, hogy más pályák építését is tervezték, például a Gellérthegyre, a Citadellához, ennek az alsó végállomása az 1949-ben lebontott tabáni orthodox templom lett volna. Az 1930-as években pedig - a Budapest Lexikon adatai szerint - évente félmillióan utaztak rajta.

76086.jpg

1928_1.jpg

A szerkezet hetvenöt éven át kiválóan funkcionált és olyannyira kedvelt lett, hogy hiába vezették be a múlt század elején a várbuszt, az emberek többnyire siklóval közlekedtek. Rengetegen utaztak a siklóval, és az emberek annyira szerették, hogy a később bevezetett várbusz sem tudta lenyomni népszerűségben.

A sikló tökéletesen működött a második világháborúig a régi szerkezettel, még egy városi legenda is fűződött hozzá, arról, hogy a gőzgépet a hivatalok kiselejtezett aktáival fűtötték.

Az ostrom alatt azonban bombatalálat érte a szerkezetet és a felső épületet. A siklót évtizedekig nem állították helyre, sőt, 1947-ben a gépeket, 1949-ben pedig a pályát is elbontották. 1960-as években még olyan ötlet is született, hogy mozgólépcső kerül a helyére.

5814.jpg

97832.jpg

Végül az 1970-es években megkezdték a felújítását, 1986 júniusától pedig ismét üzemel. Az én legnagyobb örömömre.

A szerkezetet most már elektromos motor működteti, inga jelleggel mozog a két kocsi, miközben az egyik felfelé megy, addig a másik lefelé.

Az egyik kocsit Margitnak, a másikat Gellértnek hívják.

A siklóba negyvennyolcan férnek.

A pálya hossza 101 méter, „a magasságkülönbség 50,5 méter, hajlásszöge 30 fokos; a vágány normál nyomtávú, amelyet korszerű, ragasztott technológiával fektettek le” - írja a Cultura.hu.

A sikló sebességét egyébként a felújításkor magasabbra tervezték, de az utasok kérésére a tervezettnél lassabb lett.

 Fotók: Fortepan.hu, Bkv.hu

A bejegyzés trackback címe:

https://mrfoster.blog.hu/api/trackback/id/tr613847650

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.