Ezért kell egyszer az életben végigjárni a gyulai Almásy-kastélyt
2018. július 06. írta: fosterur

Ezért kell egyszer az életben végigjárni a gyulai Almásy-kastélyt

almasy.jpg

Imádom Gyulát, ez már az előző blogbejegyzésemből is kiderült. Amikor először jártam a gyulai Almásy-kastélyban, órákat töltöttem bent, élvezettel bogarásztam a feliratokat, az érintőképernyős táblák információit. Magával ragadott mindaz, amit láttam, hallottam, tapasztaltam. Igyekeztem minél több impulzust magamba szívni, hogy sokáig ne feledjem az élményt.

Másodszor már az apró részletekre is körültekintően figyeltem, és elhatároztam, hogy mindenképpen egy egész blogbejegyzést szentelek a kastélynak, hogy meggyőzzem Önöket: itt a helyük, egyszer az életben el kell ide jutniuk.

Nézzék csak ezt a videót: 

 

Miért zseniális és egyedülálló a gyulai Almásy-kastély kiállítása?

Úgy gondolom, többek közt azért, mert nem a tulajdonosok, az arisztokrata család életére fókuszál, nem azt hangsúlyozza, hanem teljes képet ad arról, mivel teltek az épületben a mindennapok, kinek mi volt a feladata, ki kinek tartozott elszámolással, ki irányította a kertészek munkáját, mit csinált a komorna, hogyan nézett ki a konyha, amely az egész kastély élelmezéséért felelős volt és a többi.

A földszint szinte egészében csak a kastély személyzetének életével foglalkozik. Az első szakasz a cselédség sorsát és hétköznapjait mutatja be. Ha végighaladnak a helyiségeken, láthatják a közös cselédszobát, hálótereket, a munkaszobákat, tárolóhelyiségeket és természetesen a hatalmas konyhát. Az egyik kedvencem az a fal, amelyen az érintőképernyős infopult segítségével megmutatja, milyen hierarchia szerint dolgozott a cselédség, ki volt a legalsó és ki a legfelső szinten. A táblákon elolvashatják azt is, hogy a személyzet adott tagja mit csinált, miből állt a munkája.

kastely1_1.JPG

kastely2_1.JPG

kastely4_1.JPG

kastely3.JPG

kastely5.JPG

 A másik nagy kedvencem a konyhában az a vitrin, amely bemutatja, milyen ételeket szolgáltak fel a főúri család tagjainak. 

kastely6.JPG

kastely7_1.JPG

A következő szakaszban a kastély történeti tereit láthatják, megismerhetik a tulajdonosok történetét, és arról is kapnak információkat, mi történt itt 1849-ben, a fegyverletétel után.

Sokakat egészen biztosan az arisztokrata életmód bemutatása érdekel majd: láthatják, hogyan tisztálkodtak, mibe öltöztek, megszagolhatják a korabeli kedvelt illatszereket. Végigmehetnek a főúri helyiségeken a gyerekszobától az ebédlőig. Tényleg túlzás nélkül állítottam azt, hogy teljes képet kaphatnak az egész kastély életéről.

kastely8_1.JPG kastely9_1.JPG

kastely10_1.JPG

kastely11.JPG

 

A kastély története

A török hódoltság végére Békés vármegye lakóinak száma erősen megfogyatkozott, több terület is elnéptelenedett. Harruckern János György 1723-ban kapta meg a gyulai uradalmat királyi adományként. Az ő nevéhez fűződik a szlovákok, románok és svábok Békés megyébe telepítése – Gyulán a városrészek neve is őrzi, kik voltak elsősorban a lakói: Törökzug, Magyarváros, Németváros, Románváros.

Az első épület a kastély helyén 1722-ben épült fel – ennek a barokk háznak az alapfalai egyébként a kastély 2015-ös felújítása során kerültek elő. Az alapépületet az azóta eltelt évtizedek (sőt, évszázadok) alatt folyamatosan bővítették, többször átalakították. A jelenlegi kastély magja az 1740-es években készült el, majd az 1760-as években oldalszárnyakkal bővítették.

A törökök kiűzése után kiürített, hadászati jelentőségét elveszített és egyre romló állagú vár a gyarapodó kastély parkjának csupán látványeleme lett, bár többször is megpróbálták valamilyen funkcióval ellátni. Harruckern János György a várban sörfőzdét és pálinkaházat rendezett be, cselédlakásokat alakíttított ki, a várbörtönt pedig helyreállíttatta. A XIX. században a gyulai vár megmaradt sánc- és bástyamaradványait elbontották, helyükön díszkertet hoztak létre.

Fia, Harruckern Ferenc a huszárvár kaputornyát, melyen át a kastélyba bejárat vezet, barokk stílusú átalakítással felújíttatta, emeletesre építette át. A toronyra órát raktak és párnatagos sisakkal fedték le.

castello_gy.JPG

huszartorony_gyula.JPG

Miután a kastély 1795-ben leégett, új tulajdonosa, Wenckheim Józsefné 1798-ban az előző helyére felépítette az új kastélyt – a kápolnát a központi részén helyezték el. 1801-ben ez a kastély is leégett. Ekkor hívta az uradalomba gróf Wenckheim Ferenc Idősebb Czigler Antalt építőmesternek, az ő tervei alapján épült újjá a gyulai kastély. (Az épület egyébként olyan gyakran esett át különféle módosításokon, hogy a az 1900-as évek elejére elnyert formája tekinthető annak, ahogyan ma ismerjük.)

A késő barokk, klasszicista stílusú kastély manzárdkupolás középrésze felett a főhomlokzaton attikafal emelkedik, a kapu előtti erkéllyel és későbbi kocsibehajtóval. Északkeleti homlokzatán a mellékrizalitok előtt is áll egy-egy erkély. Déli homlokzata gazdagabb architektúrájú. Középrésze hangsúlyosabb, a vasrácsos erkélyt két-két oszlop tartja. Helyiségei az épületen keresztülfutó folyosóra vannak felfűzve. A volt kaputorony már akkor összeépült a kastéllyal, ennek az átépített toronynak a mását építették meg a kastély keleti oldalán” - írja a Wenckheim.hu.

A kastély 1855-ben, Wenckheim Stefánia és Almásy Kálmán házasságkötésével került az Almásy-család tulajdonába. Almásy Kálmán 1815-ben született Pesten, tanulmányait Aradon, Pesten és Pozsonyban végezte. 1833 és 1846 közt katonaként szolgált, 1848-ban Békésben és Biharban a nemzetőrséget szervezte, a szalontai járásban lett parancsnok, de mivel beteg lett, nem vett részt a továbbiakban a harcokban, hanem gyógykezelésekre járt. Miután felgyógyult, feleségül vette Wenckheim Stefánia Mária grófnőt. 

Almásy Dénes, Kálmán testvére újíttatta fel a kastélyt 1888-ban, 1902-ben pedig az oldalszárnyakra emeletet húzattak.

gyulaikastely1.jpg

Harruckern-Wenckheim-Almásy-kastély, 1895-1899. Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.11.115

 

Az épületet 1943-ban az Almásy-család eladta a városnak. A kastélyból a háború után először iparitanuló-intézet lett, majd sokáig a város csecsemőotthona működött benne, a kilencvenes években zenekarok kaptak benne helyet, végül 2000-ben kiürítették, és több mint egy évtizedig állt elhagyottan, szellemépületként.

32687.jpg

Az épület 1960-ban. Fotó: Fortepan.hu

 

A kastély teljes körű feltárása és felújítása során került elő a régi barokk illemhely, a régi konyha, az eredeti falfestés stb. és az is kiderült hányféleképpen festették át annak idején az ajtótokokat.

Ma csodaszép és érdekes látogatóhely, egyszerre ódon és nagyon is modern épület, amelyik külföldről is vonzza a turistákat.

13413640_1059932674101143_612539991515450931_n.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://mrfoster.blog.hu/api/trackback/id/tr6314096973

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gigabursch 2018.07.08. 10:33:11

Nagyon jó kiállítás, Gind nélkül el van benne az ember fél napig,
Sajnos az épületörténet (és a helytörténet) nincs eléggé kifejtve, pedig az is izgalmas, fél napos kaland lenne.