Valódi alkimista műhely a várban: Tárnok utca 18.
2018. december 17. írta: mrfoster

Valódi alkimista műhely a várban: Tárnok utca 18.

ke_pernyo_foto_2018-11-25_13_04_08_1.png

Nemrégiben az Orvostörténeti Múzeumba hívtam Önöket, és úgy éreztem látniuk kell az aprócska, ámde maradandó élményt nyújtó Arany Sas Patikamúzeumot is a Várban. Az épülete már önmagában is múzeumi értéket képvisel. A középkori kereskedőház maradványaiból építették fel a ma is álló egyemeletes polgárházat, ahol a 18. század közepétől egészen az I. világháborúig patika működött. (A nyitó kép a Google Maps utcaképének fotója.)

ke_pernyo_foto_2018-12-10_12_07_20.pngÍgy nézett ki a Tárnok utca 18. szám alatti ház 1910 után, amikor már nem Patika működött benne. Fotó: Kozelka Tivadar felvétele BTM Kiscelli Múzeum Fényképtár

Boltosok utcája: Tárnok utca a középkorban

A Budai várban egész hetet lehetne eltölteni a műemlékek megismerésével, de most koncentráljunk erre az élénkvörös színben pompázó, a 18. század elején Lorenz Rieger budai helyőrségi orvos által romjaiból helyreállított lakóházra, aminek homlokzat szoborfülkéjében Kovács Margit keramikusművész Madonnáját helyezték el.

A Tárnok utcában keletkezése óta sok-sok boltos foglalt helyet, nem véletlen, hogy az oklevelekben és a Budai Jogkönyvben mint a "Boltosok utcája", "Fűszeresek sora" említik. A 18-as szám alatti ház már megépítését követően kereskedelmi célokat szolgált a XV. században, majd többször átépítették, homlokzata 1820 körüli, klasszicista jellegű. Akkor lett az 1687-ben nyílt Arany Sas Patika otthona, amikor az elköltözött a Dísz térről, igaz előbb még a Tárnok utca 16. szám alá, majd kb. 1735-1754-től megállapodott a 18-as szám alatt. A múzeum őrzi az egykori patika elrendezési formáját: az officina, azaz a vevők kiszolgálására szolgáló helyiséget egy átadóablak köti össze a laboratóriumi egységgel.

patikamu_zeum.jpgOfficina-interieur. Későbarokk. XVIII . sz. második fele. (Rekonstrukció. Kőszeg, „Szerecsen" patika festett barokk bútorzatának eredeti részleteinek felhasználásával.) A magyar gyógyszerészettörténeti emlékek összegyűjtését 1896-ban Ernyey József kezdeményezte Budapesten, 1905-ben pedig már egy szakmúzeum felállítására is javaslatot tett, ám ennek létrejötte még elég sokáig váratott magára. Az Orvostörténeti Múzeum megnyitásával egyidőben már elkezdődött az a munka, melynek eredményeképp 1974-ben megnyitotta kapuit a budai vár egyik nagy múltú épületében az Arany Sas Patikamúzeum.


Titkos laboratórium mélyén

A kiállítás önmagában nagyon rövid, de ha szerencsénk van, kérhetünk idegenvezetést a múzeumban tartózkodó munkatársaktól. Az aprócska helyiségek berendezésén keresztül ismerhetjük meg a gyógyszerészet fejlődését a XV. század végétől a 18. századig. Ez a történeti ív azért lényeges, mert a reneszánsz korszakban kezd kettéválni az orvos- és gyógyszerészettudomány, és ennek hatására a „vegyeskereskedés" jellegű középkori patikával szemben megszületik a „modern" gyógyszertár.

ke_pernyo_foto_2018-12-10_13_54_56.pngA labortóriumban járva olyan érzésünk lehet, mintha belecsöppenénk a varászlók birodalmába, ezernyi apró kincs és tárgy, amelyek önmagukban is sokat mesélnek a korabeli orvoslási lehetőségek és az emberek hitének mibenlétéről. Laboratóriumi berendezések, díszes állványedények, mozsarak - iparművészeti értékkel is bírnak a régi officina-berendezések. (Fotók fent és lent: Tripadvisor beszámolók)

ke_pernyo_foto_2018-12-10_13_53_53.png

Mint arra a Történelmi és Iparművészeti értékű patikák berendezéseit sorba vevő tanulmány is rámutat, a XVII. században létesült patikák zömmel főúri alapítású volt, míg egy századdal később inkább az egyházi alapítású (elsősorban a jezsuita rend kezdeményezésére) gyógyszertárak szaporodtak el. 

Az igazi gyógyszertár alapítási „dömping" 1738 után kezdődött, amikor Mária Terézia rendeletben kötelezte, hogy valamennyi vármegye területén legalább egy patikát állítsanak fel. Ezt a folyamatot erősítette aztán a nagyszombati egyetem Budára költözése (1777), az egyetemen ugyanis gyógyszerészképzés is folyt, és ez a polgári alapítású gyógyszertárak elszaporodását segítette elő. Mutatós adat: míg az 1747. évi összeírások szerint Magyarországon mindössze 48 patika működött, a század végére már 193 létező gyógyszertárt jegyeztek fel.

ke_pernyo_foto_2018-11-25_17_00_14.pngPatikaedény fedővel. Magyarország, 18. század eleje, míg átfestése a 19. század elejére tehető. A fa patikaedényeket főképp gyógynövények tárolására használták egészen az 1920-as évek végéig, amikor higiénés okokból kivonták őket a forgalomból. Mivel anyaguk tartós volt, az évszázadok folyamán többször is átfesthették őket, új feliratot, az adott kor művészeti stílusának megfelelő új kartust kaphattak. Ezek a rétegek a restaurálás során feltárulhatnak előttünk, miképp ennek az edénynek is erről tanúskodnak a feltárt kartusai. Fotó és szöveg: SOM 3D fotói.

Az Arany Sas Patikamúzeum címe: 

Budapest, Tárnok u. 18, 1014

Nyitvatartása: érdemes telefonon érdeklődni, hogy aznap meddig vannak nyitva: (1) 375 9772 

ke_pernyo_foto_2018-12-10_13_54_07.png

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

You do not have to go to Paris to walk on cobblestoned stairs, just wandering around the Buda Castle. Guess where I was standing when I took this photo? *** Nem kell Párizsig menni ahhoz, hogy macskaköves lépcsőkön sétáljon, elég, ha a Budai Vár környékén bóklászik. Ön szerint melyik utcában állva készült a fotó? #mrfosterblog #budapest #hungary #iközösség #photog #photooftheday #wheretogo #whattosee #citywalk #traveltips #instacool #instahun #mik #ilovetravelling #budapestagram #magyarig #magyarinsta #magyarinstakozosseg #ig_budapest #visitbudapest #visithungary #ig_hungary #takeawalk #travelblogger #budapest�� #budapest_is_awesome

Budapesti törtenetek (@mr.foster_budapest) által megosztott bejegyzés,

A bejegyzés trackback címe:

https://mrfoster.blog.hu/api/trackback/id/tr3014391960

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.