10 esküvői kép, amit sosem fog elfelejteni
2018. december 26. írta: mrfoster

10 esküvői kép, amit sosem fog elfelejteni

Ki ne szeretne esküvői fotókat nézegetni? De vajon hogyan változott a házasságkötés kultúrája a huszadik században? Miért lett nászút, és miért hívjuk mézesheteknek? Mióta cserélünk jeggyűrűt? Fényképalbumomból ez is kiderül. 

1. Nászutazás az utódnemzés érdekében

Az esküvői utáni utazgatás szokása abban gyökeredzik, hogy annak idején az ifjú párt kivonták a nehéz munka alól, a férfiakat a katonság alól (!) az utódnemzés érdekében. Ez a szokás teremtette meg később a polgári korra jellemző mézeshetek és a nászutazás alapjait. A „mézeshetek" kifejezés pedig nem csupán ezen időszak édes élményeire utal, jóval inkább arra, hogy a méz a hiedelmek szerint a női mirigyekre hatva a termékenységet is elősegíti. S míg a 19. században a vidéki kúriák csendjébe vonultak el az ifjú házasok, addig a századforduló idején már messzebb merészkedtek: előszeretettel látogattak Karlsbadba vagy Velencébe. (Nyitókép: Fondamenta Dandolo a Basilica dei Santi Giovanni e Paolo előtt, háttérben a Ponte Cavallo. 1968. Forrás: FORTEPAN.)

2. Fáy István főispán esküvője Kurtakeszin

Természetesen az esküvő célja volt, hogy a házassággal létrejövő új családi kapcsolatokat, nem utolsó sorban a  vagyoni helyzetet is bemutassák. Eleinte nem volt előírás a fehér színű ruha, sőt. Adott térség népviseletének legünnepibb változata volt az esküvői ruha, ami ettől függően akár még fekete színű is lehetett. Főúri-polgári hatásra jelent meg a 20. század elején a fehér szín, a párta helyett pedig a mirtuszkoszorú. Ezt követően pedig egyre inkább átalakulnak a ruhák: falun és városon egyaránt a fehér, mesebeli hercegnőkké lettek a menyasszonyok. 

Fáy István főispán, országgyűlési képviselő esküvője a mai szlovákiai Marcelházán, aminek már Kurtakeszi is a része, akkoriban még önálló község volt. 1904. Forrás: FORTEPAN.

 

3. Mindent elsöprő fátyolok megjelenése 

Bármilyen különös, de a fátyol a polgári esküvői ruházathoz tartozott, és a 20-as évektől lett egyre nagyobb szerepe. Ahogy divatosabb lett, úgy nőtt a hossza is: eleinte csak a ruha aljáig vagy a cipőig ért, majd a 30-as években már nem volt ritka a földet söprő, uzsályként a menyasszony után nyúló verzió sem. 

Mint fentebb írtam, a fehér esküvői ruha a 19. század végén, de főleg a 20. században kezdett elterjedni a parasztság körében: a szüzesség szimbóluma lett. A szüzességet korábban is fontosnak tartották szimbolizálni, a koszorú, a párta, vagy más díszített fejviselet volt erre hivatott.


Esküvői hintó Mágocson, 1928-ban. Érdemes megnézni nemcsak a menyasszony, hanem a vőlegény ruháját is! Az esküvői ruhák és annak kellékei (koszorú, menyasszonyi csokor stb.) önmagukban is sokat mesélnek adott kor társadalmi szokásairól. Forrás: FORTEPAN/Vámos Eszter adományozó.

 

4. Vannak, akik a mai napig gyűjtik a kelengyét 

Napjainkban valószínűleg egészen ritka, de régen teljesen természetes volt, hogy a szülők évekig gyűjtögették a kelengyét, így az ágyneműket, törölközőket, terítőket, edényeket, porcelánokat, háztartási gépeket, vagy éppen bútordarabokat. 

Falun a lányok saját maguknak szőtték, hímezték a főként textilneműből álló kelengyét, de a polgárcsaládok lányainak is kötelező volt a kézimunka, ezért a stafírung darabjaira maguk hímezték monogramjukat. Volt persze, akinek mégsem sikerült elsajátítani a varrást, nekik barátnőik segítettek vagy akár megrendelésre varrónők készítették el a hímzést. 


Lakodalom utáni csoportkép faluhelyen, hóban. Forrás: FORTEPAN/Zsohár Zsuzsa adományozó (1931.) 

5. Fontos emléket őriznek: esküvői fotók

Az esküvői fotók az 1860-as évektől terjedtek el, innentől egyre többen keresték fel műtermeket esküvő alkalmával, hogy percekig mozdulatlanul állva lefotózhassák őket. Előfordult az is, hogy az esküvő elmúltával újra felöltötték az alkalmi ruhát egy jó fotográfia kedvéért. Ezek a fényképek igen beszédesek, s kiderül belőlük az ifjú pár társadalmi- és vagyoni helyzete is.


Az előkelő, régi nemesi család fényképalbumának egyik darabja: esküvő 1933-ban. (Forrás: FORTEPAN/ Pacsolay család adományozó.)

6. Az esküvői ruhák színeváltozása

A ruha eleinte a viselet szabását követte fehér selyemdamasztból, szaténból, esetleg brokátselyemből, s csak az egyébként is lezajló kivetkőzés folyamán terjedtek el a polgári ruhaformák. A koszorúkat papírból, selyemből, viaszból és gyöngyből készült virágokból, koronát utánzó íves díszítményekből állították össze. Ezek még a fehér ruha mellett is színesek lehettek, különösen a Zalában élő vendek és horvátok körében.

Forrás: FORTEPAN/Négyesi Pál adományozó (1936.)

 

7. Koszorúslányok, mint a menyasszony kisérői 

A koszorúslányok vagy nyoszolyólányok a házasságkötés szokáskörének leány tisztségviselői, a menyasszony kísérői többnyire a rokonok és barátnők köréből. Egy-egy esküvőn 4-12 is lehet a számuk. Párjuk a vőfély. Ruhájuk, fej viseletük, csokruk a menyaszszonyénak kevésbé díszes, rózsaszín vagy kék változata. Csokrukat a vőfélyek vették meg, míg a leányok a vőfélybokrétát vagy kitűzőt készíttették párjuknak. 

Forrás: FORTEPAN/Bauer Sándor adományozó. 1958.

8. Gyűrűt már a 16. század óta cserélnek a párok

A gyűrű széles körben ismert, régi szimbólum. Alakja a végtelenre és az örökkévalóságra, zártsága pedig a hűségre utal. Ebben a szimbolikában rejlik a jegygyűrűk mára szinte mindenütt elterjedt használatának gyökere. A 16. századtól, a felsőbb társadalmi osztályok körében vált általánossá, hogy nemcsak a nő, hanem a férfi is gyűrűt kapott leendő feleségétől örök hűsége zálogául, majd a gyűrűváltás beépült az esküvői szertartás menetrendjébe is. A parasztság körében néhány évszázados késéssel jelent meg a gyűrűváltás motívuma, a Nyugat Dunántúlon például csak az 1900-as években jött divatba. 

1946. Szent István tér a Szent István-bazilika főbejárata előtt, háttérben a Hercegprímás (Wekerle Sándor) utca, távolban a Deák Ferenc tér épületei. Forrás: FORTEPAN/Hámori Gyula, adományozó.

 

9. A szabadban fényképeszkedés varázsa

A fotózás technikájának gyors fejlődése lehetővé tette a szabadban történő fényképkészítést is. A falvakban vándor fotográfusok keresték a megrendelők kegyeit. Az 1930-as évektől tűntek fel az esküvőkön is az amatőr fotográfusok. A huszadik század elején ugyan feltalálták már a színes fényképezést is, de elérhetővé csak a színezett fénykép vált.

A Szépvölgyi úton készült fotó az ifjú párról 1948-ban, háttérben a 28. szám látható.Forrás: FORTEPAN/Lissák Tivadar adományozó.

10. Közbeszól a történelem: az esküvőket is befolyásolta

A huszadik század történelmi eseményei, illetve az átélt tragédiák, a hagyományos közösségek felbomlása, az új politikai viszonyok kialakulása egy időre gátat vetettek a pompás esküvőknek és átadták a helyüket a szerényebb polgári (esetleg templomi) szertartásból és vacsorából álló ünnepségeknek.


Krisztina tér, Krisztinavárosi plébániatemplom 1954-ben. Forrás: FORTEPAN/Krasznai Gyula adományozó.

Érdeklik a magyarországi esküvői szokások, a párválasztástólk a lakodalomig? Érdemes elolvasni a következő részletes, fotóanyaggal ellátott tanulmányt, amely jelen blogbejegyzés alapját is képezte.

A bejegyzés trackback címe:

https://mrfoster.blog.hu/api/trackback/id/tr2114405178

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Szarazinda 2018.12.26. 23:23:28

"Főúri-polgári hatásra jelent meg a 20. század elején a fehér szín, a párta helyett pedig a mirtuszkoszorú. Ezt követően pedig egyre inkább átalakulnak a ruhák: falun és városon egyaránt a fehér, mesebeli hercegnőkké lettek a menyasszonyok."

"a fehér esküvői ruha a 19. század végén, de főleg a 20. században kezdett elterjedni a parasztság körében: a szüzesség szimbóluma lett."

Ezek azért némi további kifejtést érdemelnének. Nem értek a témához, lehet, hogy Magyarországon tényleg így alakult a dolog, de világszerte népszerű, sőt általános, és eléggé uniformizált a klasszikus, fehér menyasszonyi ruha, kétlem, hogy mindenhová a magyar arisztokrácia szivárogtatta le.

Fotósképző · fotoskepzo.hu 2018.12.26. 23:25:11

Szabadban már a fotózás megjelenésekor is készítettek fotókat. Az esküvőket nyilván azért (is) fotózták később már szabadban (is), mert az olcsóbb és egyszerűbb volt. A fotó maga lett divat, azaz megörökíteni az eseményt, de nyilván sokan nem tudták megfizetni, elérni az igazi, műtermi fotózást.

Azt meg, hogy nálunk az 1947-től a komcsik gyakorlatilag betiltották az egyházi eseményeket és üldözték a hívőket, a vallás képviselőit, elég "visszafogottan" fogalmaztad meg a "az új politikai viszonyok kialakulása" szavakkal.

Sajnos, az igazi, műtermi esküvőfotókat ma keveset rendelnek, pedig éppen az lenne a logikus, hogy egy ilyen eseményről méltó fényképeket készíttet a pár.

Szarazinda 2018.12.26. 23:32:31

@Fotósképző: miért sajnos? változik a világ, az igények, de mindettől függetlenül én manapság sokszor látok nagyon újszerű, eredeti, jó minőségű esküvői fotókat.

Fotósképző · fotoskepzo.hu 2018.12.26. 23:35:57

Ja, és még annyit, hogy a fotók készítőjének megnevezése sokszor szabálytalan. Helyesen:
- a fotós nevét ki kell írni mindig (esetleg a forrással együtt),
- de ha ez nem ismert, akkor a forrást kell megadni.
Tehát helyesen: Fotó: Hámori Gyula, forrás: Fortepan. Vagy csak: Forrás: Fortepan. A Fortepan ugyanis nem fényképész, hanem csak egy képgyűjtő vállalkozás.

Fotósképző · fotoskepzo.hu 2018.12.26. 23:44:50

Azért sajnos, mert ahogy írtam, a szép, míves fénykép méltó emlék egy ilyen eseményről. Még pár tíz éve is minden, magára valamit is adó ember készíttetett műtermi esküvőfotókat.

"Üzenetedben olyan kifejezést vagy linket használtál, ami tiltott. Fogalmazd át és küldd el újra!"
Ebben a szüvegben mi a tiltott????

Fotósképző · fotoskepzo.hu 2018.12.26. 23:46:25

2: rész: Ma m á r be állnak egy szá radt fa alá a park ban, mert "roha nni kell", me g "úgysi ncs pénz a fotó sra".

"Üzenetedben olyan kifejezést vagy linket használtál, ami tiltott. Fogalmazd át és küldd el újra!"
Ebben a szüvegben mi a tiltott????

Szarazinda 2018.12.26. 23:59:52

@Fotósképző: hogy ezekben mi a tiltott, azt én sem értem. De azt sem, hogy a szép, míves és méltó jelzők miért ne lennének használhatók a mai esküvői fotók tekintetében is. A mai korban más a szép, míves, meg a méltó. Ha nem így lenne, 2 generációval a barlangrajzok után megállt volna a művészet, és ma is barlangok falára festenénk bölényeket.

Fotósképző · fotoskepzo.hu 2018.12.27. 00:26:01

Félreértesz: nem a jelzőkkel van a gondom, hanem azzal, hogy egyrészt ma kevés profi fotó készül esküvőkön, másrészt azok is szinte csak az eseményről. Sokkal kevesebb ún. beállított, alkalmi fotó készül, az is külső helyszínen. Ennyi.

Egyébként úgy néz ki, hiogy a nickneved a gond, már ide sem merem írni, mert megint letiltott a Liberális Cenzúra Rendszer.

minekez 2018.12.27. 08:06:28

"10 esküvői kép, amit sosem fog elfelejteni"
Hát ja, nyilván... :(

Tralfamador75 2018.12.27. 08:52:06

A 3-as és a 6-os kép esetleg nincs felcserélve?
A 3-as pontban a nagy fátylakról van szó, ami a 6-os képen látszik, a 3-ason pont szinte semmi, csak épp a menyasszony fején), a 6-os pontban meg a szokatlan ruhakölteményekről, ami talán inkább a 3-as képről mondható el (kevésbé ünnepies ruha - főleg a vőlegényen -, rövid szoknya a menyasszonyon - oké, lehet, hogy csak azért látszik így, mert ülnek).
Vagy ezt benéztem?

hobb 2018.12.27. 12:26:35

@Fotósképző: A műteremben készült fényképek három okból mentek ki a divatból: elkészítésük nehezen beleilleszthető az esküvői menetrendbe, nehezen nevezhetőek egyénre szabottnak, valamint nem működnek jól, ha valaki tart a kamerától. A kortárs esküvői fényképészet azonban továbbvitte a klasszikus hagyományokat és bármikor készíthetőek hasonló hatású képek, sokkal változatosabb körülmények közt.

Mancilla Pectoralis 2018.12.27. 12:33:54

@Fotósképző: Szerintem nem baj,hogy nincs beállított műtermi fotó,mert azok olyan merevek. 13 éve volt az esküvőm,kint fotóztunk a Hősök terén, a fotós mondta,hogy rögtönözzünk,(persze adott tanácsokat,hogy mi lenne ha ezt meg azt csinálnánk),de volt,hogy odajött egy cigányprímás húzott egy nótát nekünk és azt is lekapta a fényképész. Nagyon jó fotók születtek. Spontának, és ma erre van igény.

mrfoster 2018.12.27. 12:39:58

@Fotósképző: Köszönöm az észrevételt! A képaláírás korábbi Fortepan instrukció alapján készült, az immént ellenőriztem, és ez valóban változott - lásd alább, jelenleg ezt a hivatkozási formát kéri a Fortepan. Javítom ennek alapján a képaláírásokat. A „forrás" szó használata szerintem ennek alapján rendben van, valóban relevánsabb.

„A képek a FORTEPAN / X.Y. adományozó megjelöléssel bármilyen célra szabadon közölhetők."

Szarazinda 2018.12.27. 14:48:53

@Fotósképző: "ma kevés profi fotó készül esküvőkön"
Bocs, de ezt honnan veszed? Fogalmunk sincs, hogy a századelőn mennyi készült, abból mennyi volt a kor fogalmai szerint profi, mennyi volt esetleg pocsék. Meg eleve: miért "romlana" a fotózés színvonala? A kereslet megvan, a kínálat megvan, a technológia megvan, az emberi kreativitás meg nyilván ugyanúgy megvan. Én tényleg nem látom be, hogy miért ne lennének ugyanolyan jók a mai esküvői fotók és fotósok, mint a műtermi cuccok idején. Kültéren is lehet jó képeket csinálni, és műteremben is rosszat.

mrfoster 2018.12.27. 21:19:37

@Tralfamador75: Magam is gondolkoztam ezen a két képen, és az is igaz, hogy többször előfordul a bejegyzésben, hogy a fotók feletti leírások több fotóval kapcsolatba hozhatóak. Igyekeztem úgy válogatni, hogy a szöveg és a fotók illeszkedjenek egymáshoz, de itt például a 3-as kép volt korban az első, ahol a fátyol megjelenésére találtam példát. Egyébként a 3-as fotón szereplő párnak a ruhája szerintem is nehezen behatárolható. Talán egy szerényebb egzisztenciájú, a falusiból a polgáriba való ámenetet megjelenítő öltözetről lehet szó.

Tralfamador75 2018.12.28. 09:13:05

@mrfoster: Oké, igaz, a 3. pont címe a fátylak megjelenése. Csak hát ott van a "mindent elsöprő", na meg "a földet söprő, uszályként a menyasszony után nyúló" jellemzés, ami szerintem simán uralja az adott pontot, és a képen csak egy kis fátyol látszik (cserében az is igaz, hogy a koszorút említed a 6. képnél, és a menyasszonyon nem lehet figyelmen kívül hagyni a tiarát). Szóval pro és kontra is lehet érvelni. És én sem voltam teljesen biztos a dologban (annál is inkább, mert azért a 3-as képen sem annyira szokatlan az esküvői ruha).