A Kisszálló épülete a Margitsziget északi részénél, ahol jelenleg a parkolók találhatóak. Kép forrása: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum
A Margit fürdőt már bemutattam Önöknek korábban, míg most, folytatva a sorozatot a sziget északi végében található egykori Kisszálló történetének nyomába eredek, aminek nemcsak remek vendéglője volt, hanem Európa-szerte ismert szórakozóhelye is.
József nádor majd fia, József főherceg elhatározták, hogy a Margitszigetet tündérkertté alakítják, benne egy olyan fürdőt és nyaralóteleppel, amiről a magyar közönség még álmodni sem mert. A tervezéssel Ybl Miklóst bízták meg, ennek köszönhetően a sziget akkori beépítési látképén 14, kizárólag általa tervezett hely volt látható.
Mára csak kettő Ybl-épület maradt fenn a Margitszigeten.
A fürdőtelep első verziója, amely amellett, hogy a sziget belsejébe helyezte az épületeket, jóval több épületből is állt volna. Világfürdőről álmodtak, ahol a gyógyítás volt az elsődleges szempont.
Kép forrása: Ybl Miklós Virtuális Arcívuma
Van ami nem épült fel: a Kisszálló így kapta nevét
A nagyszabású építkezés közben azonban technikai problémával szembesültek: tartottak attól, hogy mire a csövekben a sziget közepére szállítják a termálvizet, az kihűl és nem lesz elegendő nyomása a fürdők táplálásához. Ezért nem valósult meg a teljes terv, mind a Margit fürdőt, mind a nyaralóhelyek számát tekintve: nem épült meg például a Nagyszálló tükörképe a Buda felőli oldalon (ez is tervben volt!), és erről kapta a szigetet lezáró Kisszálló a „kis" jelzővel ellátott nevét, mert a helyére tervezett, négy tagból álló szálló-együttesből csak ez az egyetlen épületrész valósult meg.
A sziget északi csücskén álló, a Nagyszálló szomszédságába épült Kisszállót 1863-tól 1867-ig építették. Itt élt és alkotott 1919 és 1930 között Krúdy Gyula, de vendég volt Bródy Sándor és Szerb Antal is.
Kép forrása: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum
Ybl Miklós terve 1870-71-ből, amikor a Kisszállót kétoldalt újabb épületszárnyakkal kívánták bővíteni. A déli homlokzat felőli alaprajz látható a képen. Kép forrása: Ybl-archívum
Arany János is kötődött a Kisszállóhoz, először 1861-ben költözött ki a Margitszigetre feleségével és unokájával, Széll Piroskával, nevelt lányával. 1877-től kezdve pedig rendszeresen a szigeten lakott. Amikor családostul érkezett, a Nagyszálló második emeletén laktak, azonban ha Arany egyedül volt (amire gyakorta volt példa) a szívéhez közel álló zöld zsalugáteres Kisszállóban pihent meg.
A Kisszállóhoz hozzáépülő Felső Vendéglő terve Ybl Miklós keze által: a bal oldalon pirossal jelölt részeket építették újonnan az épülethez. Kép forrása: Ybl-archívum
Ezen a rajzon jobban látható, milyen épületegyüttes valósult meg végül a sziget északi részén, miután új teremmel és konyhával bővítették a Felső Vendéglőt. A képen két nézetből látható: oldalnézetből a konyhatoldalékkal, elölnézetből pedig az új teremmel és a kibővített verandával. Kép forrása: Ybl-archívum
Az 1910-es években is sok író lakott a Margitszigeten, azonban akkora a Kisszálló ódon és kopott lett, az itt élők a leírások szerint nem ritkán a kis vaskályhán sütött varjúpecsenyéből táplálkoztak, Bródy Sándortól Szerb Antalon át Molnár Ferencig számosan. Krúdy Gyula tizenkét évig élt és írt a hajdani nádorlakban családjával, ahol lánya visszaemlékezései szerint felejthetetlen éveket töltöttek, annak ellenére, hogy siváran berendezett szobákban laktak, „a bútorokat, képeket, függönyöket, szőnyegeket, de még az ágyneműt is béreltük. Ezek mind a szigeti Kis és Nagyszállodából kiselejtezett holmik voltak..." (Krúdy Zsuzsa: Sziget-lakók voltunk).
A sziget északi csúcsánál helyezkedett el az egyemeletes Kisszálló, aminek rizalitjait a nyeregtető síkjából kiemelkedő, oromfalas második emelet zárta le.
Kép forrása: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum
A Kisszálló igen közkedvelt hely volt, hozzá szorosan kapcsolódva működött a Felső Vendéglő, amit rendszeresen látogatták politikusok és arisztokraták is. Később, 1907-ben a Pestre néző oldalfala mellé építették fel a Parisian Grillt, ami Európa-szerte ismert zenés-táncos revüszínház lett, és nem mellesleg Budapest első jazzklubjaként is gondolhatunk rá, ugyanis a helynek saját jazz zenekara volt: a Parisian Grill Band. A helyet tapasztalt éjszakai ember vezette: Tarján Vilmos, aki 1925-től a Felső Vendéglőt is igazgatta, korábban pedig az Orfeum és az Operettszínház igazgatója, valamint a New York Kávéház bérlője volt.
Margitszigeti Felső vendéglő kültéri fényképe. A kültéri fénykép eredetije egy színes levelezőlap, mely Kraszner Licié (Jozefa) (Monimpex). Kép forrása: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum
A Kisszálló sorsa 1937-től egyre szomorúbb lett, még átnevezték Dália szállónak, a második világháborúban azonban súlyosan megsérült, hasonlóan a Margit fürdőhöz. Nem lehetett megmenteni, a romjait 1958-ban elbontották. A helyén ma nincs semmi, illetve a sziget hatalmas északi parkolója, ahogyan ezt az alábbi térképen is láthatják.
A Kisszálló a zöld színnel körbekerített területen helyezkedett el, és oldalához szorosan kapcsolódott a vendéglő és a későbbi szórakozóhely. Kép forrása: Urbface
A Kisszállót és Felső Vendéglőt már a kezdetektől összekötötték az Alsó Vendéglővel: egy lóvasút-pályát hoztak létre, így könnyedén eljuthatott bárki a Margitsziget északi részéről és déli részre, és fordítva. Legközelebb is tartsanak velem! Az Alsó Vendéglő történetéről következő bejegyzésemben olvashatnak.
