6 dolog, amit eddig biztosan nem tudtál az Ezeregyéjszaka meséiről
2020. május 20. írta: mrfoster

6 dolog, amit eddig biztosan nem tudtál az Ezeregyéjszaka meséiről

 ke_pernyo_foto_2020-04-01_1_12_18.pngSzani ol-Molk: Az Ezeregyéjszaka perzsa kiadásának illusztrációja (1849–1856) Forrás: Wikipedia

Az Ezeregy éjszaka meséi világhírű elbeszélésfüzér, Európában a legismertebb arab könyv, ami eredetileg valóban ezeregy meséből állt. Végül „csak" 200 mese maradt fenn az utókornak, így a neve Ezer éj lett, hiszen a mesélés jellemzően esti program. 

1. Miért pont 1001 éjszaka?

Kezdetben a cím a mesék számának végeláthatatlanságára, az elképszetően nagy mennyiségre utalt, azaz az 1001-es szám tkp. azt jelenti: temérdek mese egybefűzve. Az 1001-es számot a számmisztika miatt választották valószínűleg, mert ezen tanban nem voltak kedveltek a páros számok. Végső soron a történetek száma azonosult a címmel.

Az Ezeregy éjszaka meséi világhírű elbeszélésfüzér és egyben Európában a legismertebb arab könyv. Eredeti címe: Alf laila walaila. A visszatekintések alapján arra következtethetünk, hogy Al-Dzsahisjári a 10. században Bagdadban dolgozott át arabra kötét. Ezáltal később a címet is arabosították (Alf huráfa, jelentése: Ezer mese).

Az ezer meséből Ezer éj lett, mert az abban az időben a napszak, az este azt azonos volt a mesélés művelésének időpontjával. Az utókor ebből már csak elenyésző számú (körülbelül 200 db) történetet ismer. Mai címét török hatásra a 12. századba nyerte el. Ekkora az eredetileg 7 kötet az utókor olvasztótégelyébe került, új tartalmakkal frissült, egyes részeit átdolgozták. 

,,Az araboknak köszönhetjük az ókor értékes maradványainak a megőrzését és irodalmi tekintélyük akkora volt abban az időben, hogy míg Európa barbárságba süllyedt, a pallérozottságot és a műveltséget »arab stúdiumoknak« nevezték akkoriban“

Forrás: Simon Róbert: Az első hiteles magyar Ezeregyéjszaka története az Európai recepció tükrében In.:Az Ezeregyéjszaka meséi I., Atlantisz, Bp., 1975 

ke_pernyo_foto_2020-04-01_0_35_36.pngA képen Benedek Elek által szerkesztett Aladdin csodalámpája című könyvének 1925-ös kiadása látható, amelyet Hampel József egész oldalas és szövegközti rajzai illusztrálták. 

2. Ki fordította le először?

Első európai fordítása Galland francia diplomata és orientalista tollából származik a 18. századból. A textusokat kerettörténet fonja körbe. Maga a keret indus eredetű. A szereplőknek perzsa nevük van, viszont a mű eszmeiségén érződik az iszlám értékrendszer is. A Galland (*1646-1715) által használt kézirat elveszett, de később a párizsi Bibliothèque Nationaleben dolgozó, M.H. Zotenberg megtalálta egy kéziratban. Így kaphatott helyet az erediteleg kéziratos változat az elbeszélésfüzérben.

Végső soron az Ezeregyéjszaka meséit Galland nyomán számos európai nyelvre lefordították. A legfontosabb magyar nyelvre fordítói között szerepel Vörösmarty Mihály, Honti Rezső és a leghitelesebb változatot visszaadó illetve a magyar mesenyelvet visszahozó a felvidéki származású, Prileszky Csilla.

,,Shāhzamān király és Shāhriyār király, kik testvérek, mindketten hűtlenségen érik feleségüket. Bánatukban világgá mennek s vándorlásuk közben alkalmuk akad meggyőzödniök arról, hogy az asszonyi gonosszság a dzsinnek eszén is kifog. Nosza hazatér Shāhriyār, megületi hűtlen hitvesét s aztán mindennap egy-egy szűz leányt vesz feleségül, kiket a nász után megölet. Hogy az ország leányit megváltsa, Shārazād, a nagyvezér okos leánya önként ajánlkozik a szultánnak feleségül. A nász végeztével huga kérésére, kit a szultán ágyasházába magával vitt, mesélni kezd. A mesét mindig pirkadás előtt a legérdekesebb ponton szakítja meg, úgy, hogy a szultán nem végezteti ki, csakhogy hallja a történet folytatását. Shārazād így áltatja királyi férjét 1001 éjszakán kereszül. Ekkor megmutatja neki három fiát, kiket ezalatt az idő alatt szült a szultánnak s ez az anyának megkegyelmez a gyermekek kedvéért.“

Forrás: Ezeregyéjszaka In.: Világirodalmi lexikon, Akadémiai, Bp., 1972.

3. A mesemondás kultusza hívta életre

A mesemondás kultusza jóval Harún ar-Rasíd halála után terjedt el. Legendája vezetett az Ezeregy éj meséinek az összefoglalásához. A történet szerint, Harún ar- Rasíd szemére nem hullott álom, ezért egy mesemondót rendelt magához. E rítus meghatározó szerepet vívott ki magának a nép körében. A középkorban több jellegzetes műfaj is kialakult - a mese, a makáma, a regény, az eposz – ezek határai erőteljesen elmosódtak. Az Ezeregy éjszaka prózai jellege versekkel van tarkítva. A rím célja nem a tartalmi megerősítés, hanem emóciókra való hatásgyakorlás.

Hősünk, a mágikus tárgyakkal rendelkező Alá ad-dDin a 270. Éjszaka főszereplője, aki a bűvös lámpásának megdörzsölésével egy dzsinnt tud elővarázsolni, s az mindent megtesz számára, amit gazdája parancsol neki. A kötet keletkezését összekapcsolják egy történeti királylánnyal is, akinek a zsidó származású anyja lehetett volna a mesék szerzője. Bahmán leánya, Humání számára készítették.

4. Milyen hosszú egy-egy meséje?

A nyolcezer oldalnyi szöveg nagy része majdhogy nem összefüggő szövegként maradt ránk. Egy mese hosszúsága változó. Az elbeszélt történetek időtartalma átlagosan tíz-tizenöt perc volt. Olvasás közben a befogadó elveszti időérzékét, mivel magával ragadja a csodálatos élmény. Mikor már azt hinnénk, hogy nem folytatódik tovább a történet, akkor egy váratlan fordulat jelenik meg, ami új perspektívába helyezi a két szálon futó történetet.

 A repülő szőnyeg. Ivan Yakovlevich Bilibin (1876–1942) illusztrációja. Forrás: Wikipedia

5. Mágikus elemek

Mint minden kultúrában, így az Indus-mentiben is megjelennek különböző természetfölötti erőket megjelenítő motívumok. Ilyen például az arab világban az angyal és ördög kapcsolata. Az emberi félelem alapja az ismeretlentől való idegenkedés. Ennek leképeződése az egyes történetekben a negatív szereplők és markáns jellemvonásaik. A meséket gyakran lepik el démonok: ,,dzsinn, ifrít, ún, márid, iblísz, saitán” A dzsinnek tűzből teremtett emberfeletti lények, elnevezésük a ,,géniusz” latin szóból származik. Lakhelyük a perzsa területen lévő Káf hegye, ami a muszlimok szerint a világ határát körülölelő hegy volt.

KIK VOLTAK A DZSINN-EK?

  • Az iszlám hagyomány szerint Allah füst nélküli tűzből teremtette őket, akik képesek minden parancsot teljesíteni, amit gazdájuk kíván tőlük.
  • Egy másik teória szerint a dzsinnek szabadon repkedhettek az éterben.
  • A dzsinnek soha sem voltak szabadok, általában egy talizmánhoz voltak kötve.
  • Női dzsinnek a keleti kultúrában csak ritkán bukkannak fel. Gyakran veszik fel a jóindulatú állat alakját, abban az esetben, ha az ember valamilyen előre nem várt veszélytől menti meg őket.

Salamon, a világhírű zsidó uralkodó életéről és mágikus tetteiről szóló történetekkel saját Testamentumában találkozhatunk. A haggada-típusú népmese tartalmazza mágiával, asztrológiával, angenológiával illetve démonológiával kapcsolatos élményeit. A Testamentum leírása alapján a király természetfölötti lények feletti hatalmát az Istentől kapott gyűrűnek tulajdonítja, amit Mihály arkangyallal küldött neki. Az ékszer segítségével sikerült megkötni, talizmánba zárni a démonokat.

A mesében felbukkannak negatív figurák is, a csodák megnyilvánulásában kitüntetett szerepe van a gonosz varázslónak, azaz a máridnak és különleges képességgel felruházott gyűrűjének. A varázslók gyakran olyan hatalommal is bírtak, hogy a dzsinneket talizmánjukban zárták, így hatalmukat kordában tudták tartani. Ilyen motívum Alá ad-Dín történetében a gyűrű illetve a bűvös lámpa is. 

6. Kultikus helyszínek

A Keleti kultúrákban fontos szerepet játszanak az egyes rituálék, mint például a tisztálkodás. A hammám, azaz a fürdő az araboknál a legnépszerűbb intézmény volt. A látogatók csak jobb léphették át a hammám küszöbét. A férfi vendégeket először megmasszírozták, majd testüket ledörzsölték.

Pihenés közben pipázhattak vagy kávézhattak. Az Alá ad-Dín mesében kapunk elsőként utalást a kávéra, mint luxuscikkre. A nők nyilvános fürdését a Próféta nem helyeselte, mivel a dzsinnek egyik kedvelt helye volt.

A bejegyzés trackback címe:

https://mrfoster.blog.hu/api/trackback/id/tr6315578658

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

doggfather · http://dogg-n-roll.blog.hu/ 2020.05.21. 10:12:39

jó kis poszt olt, köszönöm szépen!

Lobo Marunga 2020.05.21. 12:15:21

Bocsáss meg, de nagy szerencse, hogy Az ezeregy éjszaka meséit nem te írtad, ezen a nyelvi szinten élvezhetetlenek lennének.
Továbbá a 21. században már nem kéne a sötét középkorban lámpásként ragyogó arab kultúráról (ami egyébként valóban gazdag, és aminek valóban sokat köszönhetünk) szóló régi kommunista történelemszemléletet idéző műveket idézni.
Pedig a téma tényleg jó lett volna, kicsit érlelni kellett volna még ezt a posztot.