Kontent • 9 nap
A felirat szerint: "Mihályfi József szarvasi tanár az 1880-as évek elején határozta meg a történelmi Magyarország földrajzi középpontját. A kijelölt ponton álló, 1939-ben épített, négyszárnyú vitorlával ellátott malom a történelmi Magyarországnak a trianoni békeszerződésben rögzített részekre szakadására emlékeztet."
A megfelelő mérések elvégzése után a tanár indítványára, Nagy-Magyarország földrajzi középpontját a már nem üzemelő Kreszán szélmalom környékén, az egyik használaton kívüli malomkövével jelölték meg. Erről a Szarvast megszálló román csapatok is tudomást szereztek és ezt az emlék malomkövet Szarvasról elvitették, nem tudni hova. Szarvas község képviselő-testülete 1929-ben vetette fel, hogy emlékművel kellene megjelölni Szarvast, mint Nagy-Magyarország geometriai közepét. 1932-ben el is fogadták az indítványt és a kijelölt pontra egy dombot és egy szélmalom formájú emlékművet építettek. A területet 2000 óta Szentegyháza és Barót, Szarvas város erdélyi testvérvárosainak székelykapui fogják közre.
Az emlékművet 2011. november 7. napján történelmi emlékhellyé nyilvánították.
