Augusztusban, amikor forr a levegő, vízpartra vagy víz közelébe menekülök. A Balaton gyönyörű környéke, a tavat övező számos legenda és titok minden évben magához vonz. Tengernyi rejtélye és lélegzetelállító története közül választottam ki a kedvenceimet. Egyúttal elárulom, hol szeretek időzni - ha éppen nem a déli parton fürdőzöm.

Balatonudvari titokzatos sírjai

Amilyen aprócska Balatonudvari, olyan híres. A Tihanyi-félsziget közelében, a tó északi partján fekvő kistelepülés földje sok titkot rejt, bár a legtöbben a szív alakú sírkövekről ismerik.

Ez a Magyarországon egyedülálló temető az országúttól nem messze terül el. Vagy félszáz, a talajba süllyedt, vagy abból némileg kiálló, kopott sírkövet láthatunk. Felirataik már nehezen vagy egyáltalán nem olvashatók. Az elmúlt évtizedekben több elmélet is született arra vonatkozóan, hogy miért készültek éppen ilyen formájú sírkövek. A temetőt a 18. század végén nyitották meg, szív alakú sírkövek pedig - az elhunytak halálozási éve szerint - jórészt 1800 és 1850 között keletkeztek.

Az egyik teória szerint a 19. század első felében olyan kőfaragó család élhetett Balatonudvarin, amelyiknek a specialitása volt a szív alakú sírkő. Hasonlót legközelebb Balatonfüreden találtak. A helyi monda szerint a kőfaragó szerelmét elragadta a viharos Balaton, aki a halott lány iránti, soha nem múló szerelmét álmodta szív alakú kövekbe. Ezt a történetet Lipták Gábor írta le Kőszívek című művében.

Eötvös Károly is kész legendával szolgált olvasóinak a balatoni utazásáról szóló művében. „Volt Balatonudvariban valaha egy szegény ember. Valami furcsa ember, találékony elme, olyan falusi ezermester. Kitalálta, hogy a sírkövet szív alakúra kell faragni. Legyen lába, amelyet elültessenek a sírban nyugovó fejéhez, de ami kimarad a földből, olyan legyen az, mint az ember szíve. Arra jöjjön rá az írás. (…) Régen meghalt a furcsa ember. Az ő fejéhez is szív alakú követ tettek. Azt is ő faragta. De azóta senki se csinál szív alakú sírkövet.

Fövenyes, a település strandja közelében más sírok is találhatók, s nem kevésbé érdekesek, mint a 19. századi sírkövek. Két eltérő korú és tájolású temetőhöz tartozó sírokat tártak fel a régészek. A felső rétegben nyugati-keleti tájolású, 10-11. századi temetkezési hely volt, alattuk északnyugati-délkeleti tájolású, késő avar kori, 9. század eleji sírokat rejtett a föld. A később létrehozott magyar sírok nem bolygatták a korábban ide temetkezők nyughelyét. Az avar sírokból aranyozott ezüst veretek, íjcsontok kerültek elő, játékkockák, csonttégely és pohárka. A 10-11. századi sírok leletanyag már szegényesebb volt, de ékszerek, gyöngyök innen is napvilágra kerültek - a teljes feltárás még várat magára.

Mit érdemes megnézni a településen? A 13. században épült, román kori és gótikus elemeket is magában foglaló, barokk stílusban átépített katolikus templomot, a 18. században épült református templomot, a fövenyesi Szent Antal kápolnát. 2008-ban Örvényes és Balatonudvari között gyönyörű, 18 lyukú, változatos vonalvezetésű golfpálya is létesült, dísztavakkal, nádasokkal, szőlővel.

Bogyó, barlang, kastély, bor és Afrika Balatonedericsben

Mindjárt két nagyszerű programmal is szolgál a település, természetesen a misztikumot sem nélkülözve. Az egyik az Afrika Múzeum, a másik a csodabogyós barlang. A harmadik látnivaló egyenesen hátborzongató hely, igazi kísértetkastély.

A múzeum alapítója, Nagy Endre edericsi, ám az 1950-es években politikai okokból elhagyta az országot és Tanganyikába, a mostani Tanzániába költözött. Vadászatokat felügyelt, vadasparkot alapított, állatkertet hozott létre. Több évtizedes száműzetés után 1984-ben tért haza, és a balatonedericsi családi házban helyezte el afrikai gyűjteménye jelentős részét. Jelenleg özvegye, Beretz Katalin kezeli a hagyatékot és vezeti a múzeumot.

Az állatkertben jellemzően olyan állatok élnek, amelyek elviselik a telet: kafferbivalyok, jávorantilopok, zebrák, struccok. A múzeum legizgalmasabb darabjai az Afrikából származó használati tárgyak, szobrok, faragványok, illetve a három maszáj kunyhó.

A Csodabogyós-barlangban nem teremnek mesebeli gyümölcsök, bár mesés hely, annyi biztos. Bejáratánál azonban örökzöld cserje nő, a szúrós növény - egy díszcserje - termését nevezik csodabogyónak.

Hazánk tíz leghosszabb barlangja között szerepel ez az izgalmas hely, amelynek több mint 5 kilométer. Természetesen ezeknek csak egy kis szakszára szerveznek túrákat. Változatos képződményei, látványosnak ígérkező hasadékai miatt érdemes túrára vállalkozni.

Ederics harmadik nevezetessége a mára szellemházzá vált Fekete kastély. Elátkozott egy hely, néhány évtized leforgása alatt több öngyilkosság és tragikus haláleset is történt itt.

A klasszicista kastélyt a 19. században emeltette a Nedeczky-család, és állítólag az ajtók, ablakok kerete vagy a tető sötét színe miatt hívták Fekete kastélynak. Nedeczky Istvánt fegyveres felkelés vádjával börtönbe hurcolták, 20 év fogságra ítélték, csak a kiegyezés után térhetett haza. 1912-ben a kastély szakácsnőjét megölte féltékeny szeretője. Két évvel később a szintén Habsburg-ellenes összeesküvéssel vádolt Nedeczky Jenő, István öccse lett öngyilkos, mert gyógyíthatatlan betegségben szenvedett.

A Nedeczky-család egykori birtokát az 1920-as években egy pesti ügyvéd, Vág Jenő vásárolta meg, és be is költözött. Miután Jenő rajtakapta a feleségét egy másik férfival, öngyilkos lett. Özvegye eljegyezte magát egy kútfúróval, ám újabb kalandba bocsátkozott, és a vőlegénye is megölte magát. Végül a nő egy bigámia miatt körözött férfival létesített kapcsolatot, és az, miután eltapsolta a hölgy pénzét, lelépett. A nő eladta a kastélyt egy nyugalmazott miniszteri főtanácsosnak, akiről senki sem tudta, hogy kettős ügynök. A férfi - máig tisztázatlan körülmények között vetett véget életének 1945 februárjában.

Edericsre a bor és a szőlők miatt is érdemes ellátogatni. Tudták, hogy védőszent óvja a tőkéket és a gazdákat? Szent Orbán szobrát évről évre megkoszorúzzák, bort locsolnak szét és arra kérik a patrónust, hogy járjon közbe megfelelő időjárásért, a bő termés érdekében.

Járhatott-e Kapolcs környékén Attila, a hunok fejedelme?

Gyönyörű tájvédelmi Körzetben, a Balaton-felvidéken található település, amely Magyarország egyik legjelentősebb fesztiváljának, a Művészetek Völgyének a központja lett az 1980-as évek végén.

Kevesen tudják, de errefelé húzódott a római birodalom egyik jelentős hadiútja, a Via Magna – erről a Kapolcson és a közelben talált római kori emlékek tanúskodnak. Később, a honfoglalás után is komoly szerepet töltött be, ide telepedtek le ugyanis Kapolcs vezér kun seregének tagjai, miután I. László - Szent László - győzelmet aratott felettük.

A Művészetek Völgyének alapötlete Márta István és barátai fejéből pattant ki. Évente egy alkalommal, július végén-augusztus elején egy héten át a zenéé, a táncé, a színházé, a mesterségeké, a képzőművészeté Kapolcs, Taljándörögd és Vigándpetend. Idén 25 alkalommal lazíthattak itt azok, aki szerettek volna kiszakadni a mókuskerékből.

Mit láthatunk Kapolcson, ha éppen nincsen fesztivál? A község malma ipari műemléknek számít, korabeli berendezése egy letűnt kor tanúja. Szép a XVIII. században épült evangélikus temploma is. A Dunántúl egyik érdekessége, ugyanis a túlnyomórészt katolikus országrészben ritka dolognak számított, ha egy település protestánssá vált, és nem volt hajlandó visszatérni a katolikus anyaszentegyház kebelébe.

A település fölött magasodik a Királykő. Az itt található földsáncokat a legenda szerint még Attila, a hunok királya emeltette, ezek az ő egykori várának romjai. Nem tudni, ki és mikor építtette az erődítményt, ám annyi bizonyos, hogy a fennsíkon bazalt sziklasor őrzi azt a területe, ahol állt, és hogy a bronzkorban itt már vár emelkedhetett.

 Önök milyen legendás helyeket szeretnek bejárni a Balaton környékén? Melyek a kedvenceik?