Csupán kevesen tudnak a Nyugati pályaudvar titkos gyöngyszeméről: a Habsburg család királyi váróterméről, de most megmutatom Önöknek!
Sokszor keltem útra szállodám közeléből a Nyugati pályaudvarról, és sokszor mentem el szórakozottan a Királyi Váró bejárata mellett úgy, hogy fel sem tűnt, mi is az, ami előtt elhaladok. Néhány éve azonban lehetőségem nyílt bepillantani, és magával ragadott. Ezért elhatároztam, hogy egyszer megmutatom Önöknek. És mikor is keríthetnék rá sort, ha nem éppen a nyári utazások, vonatozások idején?
A különleges Királyi Várót kifejezetten I. Ferenc József osztrák császár és magyar király, és felesége, a magyarok által annyira imádott Sisi, vagyis Erzsébet számára tervezték, hogy utazás előtt megfelelő helyen pihenhessenek.
Hol található a váróterem? Lépjenek be a vasútállomásra a Nyugati tér felől, majd forduljanak balra, menjenek végig a fal mellett, és keressék meg az impozáns, világosbarna színű, díszes keretbe foglalt ajtót. Fel fogják ismerni azonnal, mivel mellette, a falon régi kandeláber látható, fölötte pedig a Habsburg-Lotharingiai ház híres mottója olvasható: Viribus Unitis (Egyesült erővel). Ez volt Ferenc József személyes mottója is trónra lépése után.
A Királyi Váróba csak ritkán lehet bejutni, különleges alkalmakkor, például ide szervezett látogatás idején, a Múzeumok Éjszakáján, ha nyitva tart, illetve a Simplon-Orient expressz vendégei használhatják. (A 2022-es év kivétel volt, mivel az ukrajnai háború elől idemenekülőket a Vöröskereszt, a Református Szeretetszolgálat és a Hit Gyülekezete Szeretetszolgálata itt, a királyi váróban fogadta és látta el.)
A Nyugati pályaudvar és a Királyi Váró születése
A történet a magyarországi vasúti közlekedés elindításával kezdődött.
Bár az első közforgalmú vasút 1827-ben a Pest és Kőbánya között kialakított lebegő lóvasút volt, ami a mai drótkötélpályákhoz volt hasonló, már 1828-ban bezárták. A lebegő lóvasút ugyanis balesetveszélyes volt, a kocsi erős szélben kilengett. Gróf Széchenyi Istvánnak köszönhető a mai értelemben vett vasút születése, a vasútépítést lehetővé tevő 1832/36. évi XXV. tc., az első magyar vasúti törvény.
Az első hagyományos vasúti pálya a történelmi Magyarországon Pozsony és Nagyszombat között épült ki, 1846. június 1-jén nyitották meg, és decemberre Szeredig hosszabbították meg. Ezt követte az 1846-ban átadott Pest-Vác vasútvonal, a Sopron–Bécsújhely vasútvonal és a Pestet és Szolnokot összekötő 99 km hosszúságú szakasz megnyitása. A Pest és Vác között épült vonalon a vonatok továbbításához a vontatójárműveket egy belga cégtől, a Cockerilltől szerezték be. A Pest és Buda névre keresztelt, 50–60 LE-s mozdonyok adhéziós súlya 10,9 tonna volt, és a próbákon 43 km/h átlagsebességet értek el.
A vasútvonalak építésével, bővülésével a XIX. század második felére igény mutatkozott nagyobb forgalom lebonyolítására is alkalmas pályaudvarok építésére. A mai Nyugati területének átalakítása azért is vált időszerűvé, mert a korábbi indóház útjában állt a Nagykörút rendezési tervének. A pesti indóházi csarnok köré felhúzták a mai pályaudvar vonatfogadó csarnokát, ezután elbontották a régi csarnokot.
Az új pályaudvar terveit az osztrák August W. De Serres építész és a francia Eiffel-iroda készítette. A pályaudvar gyönyörű csarnokáthidaló vasszerkezete az Eiffel-iroda munkatársának, Seyrig Theofilnak a munkája, a társtervező Bernárdt Viktor volt. A többféle stílus elemeit ötvöző, kecses hatást nyújtó épületegyüttes 1877-ben készült el. A központi épület részeként épült meg a Királyi Váró.
Fotó: Fortepan
Fotó: Fortepan
Természetesen az uralkodói váróterem kialakítására azért volt szükség, mert Sisi és Ferenc József (különösen előbbi) gyakran utazott Gödöllőre, a rezidenciájukra, a Grassalkovich-kastélyba.
Mi látható a Királyi Váróban a Nyugati pályaudvaron?
A fogadóterem falait azoknak a vármegyéknek a címerei díszítik, amelyekbe a pályaudvarról 1877-ben vonatok indultak: Arad, Máramaros, Heves, Bihar, Fehér, Pozsony, Szolnok, Trencsén. Középen Budapest Székesfőváros címere látható.
A bejárat jobb- és bal oldalán eredetileg Ferenc József és Erzsébet mellszobra volt. Ma Széchenyi István és Baross Gábor mellszobra látható a helyükön.
Az Erzsébet terem falát díszítő freskók görög mitológiai jeleneteket ábrázolnak.
Bár a második világháborúban Budapest ostroma alatt az épület megsérült, szerencsére nem semmisült meg; a kandallók például eredetiek a várószobákban, igaz, jelenleg egyik sem üzemel.
Fotók: My Secret Budapest
„A vasúttársaságok az uralkodók, állam- és kormányfők és kíséretük számára a speciális vasúti kocsik, vonatok mellett egyedi várótermeket is építettek” – írja Vörös Tibor a Sínek világa blogban a váróról. „Ezeket általában a felvételi épület olyan, kevésbé forgalmas részén helyezték el, ahol a biztonsági követelményeknek megfelelő közvetlen peron- és közúti kapcsolat is kialakítható volt. A helyiségcsoport belsőépítészeti kialakítása az uralkodói pompa követelményeinek megfelelő, gazdagon díszített belső miliőt teremtett, nemes anyagok felhasználásával készített fal- meg padlóburkolatokkal, gipszstukkókkal és díszítő falfestésekkel, óraszekrényekkel, kandallókkal, falfülkékben elhelyezett szobrokkal, valamint nagy tükörfelületekkel.”
Hol építettek még Királyi Várót?
Annak idején a Keleti pályaudvaron is volt királyi váró, de nem maradt fenn eredeti állapotában. Most a Railjet várójaként, illetve üzleti váróteremként üzemel, teljesen átalakítva.
A Ferenc József és Sisi számára készült pesti várótermek közül a harmadik Gödöllőn található: az 1882-ben épült ottani Királyi Várót 2011-ben újították fel. Azon kívül, hogy gyönyörű, a gödöllői váró érdekessége, hogy különálló épület, és nem a pályaudvari építmények része. Ma kiállítóteremként, programhelyszínként és múzeumként is használják.
Fotó: Fortepan
Fotó: Gödöllői Királyi Váró Facebook-oldal
