Időről-időre visszajárok a kedvenc helyeimre, például a Budai Várba, hogy lássam, mi történik ott.
Önök is tudják, mennyire varázslatos hely az ódon Várnegyed, amely fontos szerepet töltött be évszázadokon át a város budai oldalának életében. Mennyi izgalmas részletet rejt! Különösen azokon a pontokon, amelyeken a városrész reformkor és a modernizáció előtti, illetve utáni szövetei összeérnek.
Az elmúlt években hatalmas építkezések színhelyévé vált. Ennek köszönhetően újult meg a Csikós-udvar és környéke is, ami évtizedekig viselte magán a háború nyomait.
Az építkezésekkel kapcsolatban sokan fogalmaztak meg kritikát, nem is ok nélkül. Például a József főhercegi palota (a korábbi Teleki-palota) újjáépítésével nem értek egyet, mint ahogyan azzal sem, hogy az amúgy is zsúfolt Várnegyedben minden talpalatnyi helyet beépítsenek.
Mindenesetre nemrég elsétáltam a Várba, hogy lássam, hol tartanak a munkák és mi változott azóta, hogy utoljára ott fotókat készítettem.
A József főhercegi palota építkezése
A volt Királyi Palota, vagyis a Nemzeti Galéria munkálatai
Mi is az a Hauszmann Program?
A Hauszmann Program egy átfogó rekonstrukciós projekt, amelynek célja egyrészt néhány történelmi jelentőségű épület és közterület megújítása, másrészt a Budapest pusztító ostroma alatt megsérült vagy megsemmisült épületek újjáépítése.
A program nevét Hauszmann Alajos, a híres magyar építész után kapta, aki számos ikonikus épületet tervezett a XIX. század és a XX. század fordulóján. A program szeretné megőrizni és helyreállítani a negyed építészeti örökségét, és továbbra is vonzó turisztikai célponttá tenni.
Megújuló épületek és építmények
A Hauszmann Programban eddig megújultak többek közt a szökőkutak, a Mátyás kútja és a Halászó gyerekek kútja.
Újjáépült a Csikós-udvar, és hozzá kapcsolódva a Lovarda, az 1896-ban készült, majd az 1950-es években lebontott Stöckl-lépcső, a Főőrségi épület, a Hauszmann-rámpa, és Karakas pasa tornya. Utóbbihoz egy kis kert is kapcsolódok rózsákkal, fügefával és egy csobogóval.
Az egyik legjelentősebb a munka a Budavári Palota rekonstrukciója. Az épületet eredeti formájában állítják vissza, beleértve a Hauszmann Alajos által tervezett részeket is. E munka részeként készült el és nyílt meg néhány éve a Szent István terem.
A Főőrség
A Stöckl-lépcső
A Pénzügyminisztérium épülete a Szentháromság téren
Külön említést érdemel ez az épület, mivel bár a József főhercegi palota vagy a régi Vöröskereszt-épület újjáépítésével nem értek egyet, ennek az épületnek a rekonstrukciójával igen. Igen látványos lett, és nagyszerűen illeszkedik úgy a Szentháromság térhez, mint a téren álló többi épülethez, például a Mátyás-templomhoz.
Az épület eredetileg a magyar pénzügyi igazgatás központja volt. A grandiózus, elegáns épületben számos hivatal és iroda működött, amelyben a korabeli gazdasági ügyeket intézték. Az impozáns homlokzat, a tágas belső terek és a díszes lépcsőházak mind-mind a korszak magas színvonalú építészeti és esztétikai igényeit tükrözték.
A Pénzügyminisztériumot Fellner Sándor tervei alapján építették fel 1901 és 1904 között. A második világháborúban a bombázások alatt Budapest számos épületével együtt a Pénzügyminisztérium is súlyosan megsérült. A háború után hosszú ideig romosan állt. Az újjáépítési munkálatok az 1950-es években kezdődtek meg, de a korabeli politikai és gazdasági helyzet miatt az épület nem az eredeti formájában, hanem egyszerűsítve újult meg.
A jelenlegi felújítással a cél az épület teljes körű rekonstrukciója volt. Az eredeti tervek alapján újították fel, fel, a homlokzatot restaurálták, ugyanakkor a belső tereket korszerűsítik.
Kifejezetten jó érzés ránézni, körbesétálni, fotózni. Ha jobban megnézik a képet, amit készítettem, a tetőn kiszúrják a két lovagot, akik úgy őrzik az épületet, mint az újpesti városházát a lovagja – róla korábban már írtam egy blogbejegyzésben.
Nagyon kíváncsi vagyok a véleményükre a Várnegyedben zajló munkákról és az egyes épületekről. Megírják nekem kommentben?
