Rigó Jancsi és Clara Ward nagy eséllyel feliratkozhattak volna a világ legnagyobb szerelmeseinek listájára. Kapcsolatuk szenvedéllyel, játékossággal és erotikával volt tele, valamint természetesen rengeteg kalanddal.

Közös életükről számtalan fénykép készült, amelyek több szempontból is megbotránkoztatták az akkori közvéleményt. Ám történetük manapság sem veszített fényéből. 

De kikről is van szó?

Rigó Jancsi már 5 éves korában különös jegyeit mutatta a tehetségnek, amire később sem cáfolt rá.  10 évesen már gyakorta szólistaként lépett fel édesapja zenekarában. Zenészként sokra vitte itthon és külföldön egyaránt, prímás lett belőle, európai nagyvárosok közönségének zenélhetett.

Az amerikai, milliomos családból származó Clara Warddal 1896-ban, egy párizsi étteremben találkozott először, ahol a legenda szerint első pillantásra egymásba szerettek. Az asszony nem habozott otthagyni férjét, a belga Caraman-Chimay herceget és két gyermekét sem, a nagy sikernek örvendő, bajuszos prímás kedvéért. Ekkor már Jancsi is nős volt, így a viszony mindkettejük életét felforgatta, sőt a korabeli sajtó például az Országos Hírlap is tudósított az esetről. 

Mit tudott Rigó Jancsi, amit más nem?

Egyfelől csodálatosan hegedült. Másfelől, hogyan is választhatnánk meg, hogy kibe szeretünk bele? Sem Clara, sem Jancsi nem tudta megmagyarázni vonzalmuk okát, de azt mindketten tudták, hogy az egész világgal tudatni szeretnék: létezik olyan mély érzés és szerelem, amely a társadalmi korlátokon és az elvárásokon átível.

A szerelmi románc akkoriban nagy port kavart, Clara pedig szívesen tetszelgett a rivaldafényben. Tekintete határozott, céltudatos, egyben epekedő, bájjal teli; karaktere a századvég hangulatába tökéletesen beleillik. Ő volt a férfira vágyó csábító NŐ, aki tudja mit akar, és el is éri azt. 

A kor ideáljának tökéletesen megfelelő nádszál derekú, ám telt keblű és csípőjű Clara Ward a korabeli képeslapokon gyakorta megjelent. Eleinte csupán a kornak megfelelő szokásos beállításokban. Majd idővel az extravaganciát kedvelő  hölgy meghökkentő módon lépett a közönség elé: testhez tapadó, testszínű ruhába öltözött, és vonalait nyíltan vállalva, már-már meztelennek tűnve pózolt a kamerák előtt. 

Az akkoriban meglehetősen szokatlannak tetsző, merész fotókat képeslapokra nyomtatva is árulták, ám ezeket a II. Vilmos német császár be is tiltatta. 

Korabeli celebek, vagy hősszerelmesek?

Gyakran maga Rigó Jancsi is szerepelt a Clararól készült képeken, esetenként kedvese lábai előtt heverve játszotta el a "szépséges Vénusz hatalmába került" szerelmest. Közösen eltöltött éveiket luxus és fényűzés jellemezte, egyes források szerint 8 millió dollárt(!) költöttek életvtelük fenntartására. 

Saját korukban a merész, buja, szenvedélyes szerelem ikonjaivá váltak, számtalan karikatúra, rajz örökítette meg párosukat.

Alakjuk még Toulouse-Lautrec-et is megihlette, a "fejedelmi idillt" bemutató alkotásán a hercegnő aranyló hajával a korra jellemző tollas pompában jelenik meg, a háttérben Rigó Jancsi alakjával. 

És hogy meddig tartott a románc? Örök-e a szerelem? 

Történetünk ebben az esetben nem végződött happyenddel. A pár nagyjából 10 évig tartott ki egymás mellett, ám ezt az időszakot viharos szenvedély, megbotránkozást kiváltó bulvárcikkek tömege, megcsalás, kibékülés, fényűző élet jellemezte, és persze számtalan képsor maradt örökül az utókor számára.

Kapcsolatuk sajnos csúnya véget ért, és ebben egy olasz pincér is ludas volt. Ám végül egy hotelportás nyerte el Clara kezét. Ezzel tehát Rigó Jancsi és Clara Ward mindent elsöprő szerelme már csak emlék maradt. 

Miután Rigó Jancsi elvesztette élete nagy szerelmét - és egyben az asszonnyal járó anyagi előnyöket is -, sorsa lefelé ívelt, s tehetsége hiába volt a régi, már nem tudott igazán talpra állni.

Több éven át Európa nagyvárosaiban muzsikált, majd Amerikában próbált szerencsét, de nem járt sikerrel: élete végén lepukkant lebujokban játszott, és nyomorúságos körülmények között halt meg. Sírja a manhattani Kensico temetőben található.

És mégis: hogyan lett mindebből sütemény?

A legenda szerint a híres-hírhedt párocska a pesti Rémi Szállóban vendégeskedett (a mai Blaha Lujza téri Hotel Nemzetiben), s Jancsi különleges meglepetéssel szeretett volna kedvesének előrukkolni.

Megkérte hát a szálloda cukrászát, hogy álljon elő egy olyan süteménnyel, melyet a világ még nem látott, s szíve hölgye semmiképp ne tudjon neki ellenállni. A finom édességet pedig ezzel a legendás mondattal nyújtotta át szerelmének:

Kóstold meg, ez olyan barna, mint az én bőröm, és olyan édes, mint a te szíved.

A habos-babos, csokoládés kreáció olyan jól sikerült, hogy azóta "Rigójancsi" sütemény formájában is bejárta a földkerekséget, és neve mindmáig fennmaradt: ha nem is a bulvárlapok hasábjain, de a cukrászdák és éttermek étlapjain mindenképp.