Budapest titkos temploma csak a levegőből látható
2019. november 22. írta: fosterur

Budapest titkos temploma csak a levegőből látható

A Rákóczi úti templomot körbeépítették, így az utcán sétálva ki sem lehet szúrni.

titkos-templom-lathatatlan-templom-mrfosterblog3.jpg

Budapest láthatatlan templomának is nevezik azt az épületet, amelyet egykor a szlovák anyanyelvű evangélikus gyülekezet használt. Az utcán sétálva észre sem vehet lenni. Csupán a levegőből vagy magas épületek tetejéről látható.

A templomot ugyanis körbeépítették. Majd a háború után többször is gazdát cserélt. És a mivel bejutni is nehéz abba a lakóépületbe, amelyen keresztül megközelíthető, a legtöbb budapesti számára gyakorlatilag tényleg láthatatlan...

Felépítését a XIX. század elején kezdeményezték, mivel a lutheránus hívek befogadására már nem volt elegendő a Deák téri templom. A pesti szlovákok 1838-ban József nádor segítségét kérték, mivel oktatási és egyházi célokra használható telekhez szerettek volna jutni. Így kapták meg a mai Rákóczi, akkori Kerepesi úton található telket.

Eredetileg csak az az épület létezett, amelyben a szlovák iskola működött – ide járt annak idején kisdiákként Petőfi Sándor is. A templom 1863-ra készült el, és 1867-től vehették birtokba a hívek. Engem első pillantásra a Hermina-kápolnára emlékeztet.

titkos-templom-lathatatlan-templom-mrfosterblog2.jpg

Csakhogy az építkezés akkora mértékű költséget jelentett az evangélikus közösség számára, hogy anyagi megfontolások miatt bérházat építettek, üzletsort alakítottak ki, és a templomot először U alakban vették körül, majd teljesen körbezárták.

Így az épület már a XIX. század végétől rejtve maradt a járókelők számára. A templomot körülvevő épülettömböt Luther-udvarnak hívják, és pontosan a Rákóczi úttal a Luther utcával és a Kiss József utcával határolt területen áll. Ez egyébként Budapest egyik legnagyobb egybefüggő társasháza.

titkos-templom-lathatatlan-templom-mrfosterblog.jpg 

</p

Budapestnek a XX. század elején 27 ezer szlovák származású lakója volt – a történelem viharai, a háborúk miatt azonban folyamatosan csökkent a létszámuk. A II. világháború után pedig a kitelepítések és lakosságcsere miatt fogyatkoztak tovább a szlovák közösség. Ráadásul az ostrom alatt a templom is megsérült, És bár helyreállították, az 1960-as években eladták, és különféle intézetek, szervezetek használták.

Bár műemléki védelem alatt áll, födémszerkezettel három szintre tagolták. Az 1970-es években a főbejáratához egy vasbeton épülettömböt húztak fel, az oldalára liftet szereltek.

Az egykori templomépület mára használhatatlanná vált, a gyülekezet az istentiszteleteket a szomszéd házban, egy kisebb tanteremben tartja. A templomból kimentették a régi szószéket, a márvány keresztelőmedencét és az orgonát. "Valaha az egész épületsor, a négy bérház és a templom is a szlovák evangélikus közösséghez tartozott. Az őseink építettek itt mindent még a XIX. század elején, mára csak öt lakrész maradt meg nekünk, beleértve a kápolnát" – mondta néhány éve az Origónak Gulácsiné Fabulya Hilda, a gyülekezet lelkésze.

2012-ben éve kiadó irodaként hirdették a templomot, erről az Index is írt annak idején.

Néhány éve pedig a Válasz.hu készített videót a helyszínen.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://mrfoster.blog.hu/api/trackback/id/tr6815307686

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kugi · http://kugi.blog.hu 2019.11.22. 20:56:03

Nahát, ilyen is van Pesten? Erre most nagyon rácsodálkoztam!

kmera 2019.11.23. 12:45:52

Milyen szomorú sors egy templomnak, nagyon szimbolikus.

Laeisz 2019.11.23. 13:06:07

"Engem első pillantásra a Hermina-kápolnára emlékeztet" írod a templomról. A Hermina-kápolna neogótikus, ez a tempolm pedig neoromán. Sem az épület alapvető struktúrája, sem a homlokzatképzése nem rokon azzal - azon kívül, hogy mindkettőnek egy tornya van.

Még jó, hogy műemlékes blogot írsz!:)

Sigismundus · https://csakugyirkalok.blogspot.com/ 2019.11.23. 19:03:47

A szlovák kitelepítés 1946-ban inkább Békés és Csongrád megyét érintette. A budapestiek inkább nevet magyarosítottak, integrálódtak/beolvadtak.

Chubbie 2019.11.23. 23:20:17

@Sigismundus: oké, de akik nem vállaták nyíltan a szlovákságukat, azok nem merték magukat a felekezetkben hagyni, az egyenlő a lebukással szóval nics semmi különösö a hölgy mondandójában, maximum nem elég részletes, mert ez is egy érdekes adalék a hely történetéhez - nincs kizárva, hogy el is mondta, csak a szerkesztői munka áldozatává vált az a rész...

Drago Brutic1 2019.11.24. 11:53:02

@Sigismundus: apai ágon érintettként.
Rákoskeresztúron (ma 17. ker) is voltak áttelepülések.
Kitelepítésnek nem nevezném, hanem áttelepülésnek, mert szemben a felvidéki magyarokkal, a szlovákság körében önkéntes alapon zajlott. A nagyapám és családja például maradtak, Magyarországot választották hazájuknak (miután megjárta a Don kanyart a magyar érdekekért) .

Der Piefke 2019.11.24. 12:05:41

@trtales: A szlovák evangélikusok temploma hármas kapuzattal épült, a Hermina-kápolnának egyetlen kapuja van. Hogy ez akár "első pillantásra" is ne tűnjön fel valakinek, ahhoz nagyon zárt szemréssel és nagyon sok barokk templomon keresztül kell bámulnia...:-)
süti beállítások módosítása