Számomra attól különleges egy sütemény, ha újra és újra meg akarom ízlelni. És kifejezetten örülök, ha a kedvenceimet nem lehet kapni minden sarkon, csak azokban a cukrászdában, ahová visszajárok.

Imádom például a névtelen cukrászdát a Zeneakadémia közelében

Az egyik kedvencem a Kertész utca és a Király utca sarkán álló kis üzlet. Fennhéjázásnak nyoma sincs, semmi cicoma, semmi dizájn, végtelenül egyszerű cukrászda hagyományos süteményekkel, megszokott ízekkel. A neve is csak ennyi: Kávézó, cukrászda. Néhány éve, amikor erre jártam - tudják, egy olyan séta alkalmával, amikor hagyom, hogy a lábam vigyen -, a hatodik érzékem azt súgta, üljek be. A vitrinnél megakadt a szemem a mascarponés krémesen. Megkóstoltam. Elbűvölt a lágy, selymes íz és a puha, könnyű tészta. Azóta sem tudok szabadulni tőle, rendszeresen járok ide, és évek óta ugyanolyan finomnak érzem.

A Zazzi végre beköltözött Solymárról Óbudára

Nagyon jól tették, így sokkal közelebb vannak. A Zazzit két hihetetlenül életvidám hölgy vezeti, Margit és Melinda, egyikük orvos volt, a másik bölcsész. Aztán arra tették fel az életüket, hogy a francia cukrászatot meghonosítsák Magyarországon. Miután a solymári üzletet kinőtték, a Bécsi úton, a Kolosy térnél nyitottak újat. Tavasszal merész húzással alkottak új süteményeket: a zazziniket, az olasz, háromszögű tramezzinik mintájára készült desszerteket, egzotikus, epres-yuzus vagy éppen pisztáciás-erdei gyümölcsös ízesítéssel. Ezzel vettek le a lábamról. Az ünnepek előtt pedig újraértelmezték a karácsonyi fatörzset. Értenek a hódításhoz!

Zazzinik elfogyasztásukra várva

Karácsonyi fatörzs, amit az év bármely szakában szívesen eszem - természetesen  a sok csokoládé és kakaó miatt

A Dunaparkot elsősorban a hangulata és a régi emlékek miatt szeretem

Amikor csak tudok, látogatást teszek Budapest egyik legmodernebb épületébe, az art deco szentélyébe. Az épületet Hatvany Lajos megbízásából Hoffstatter Béla és Domány Ferenc tervezte, a kávéházat 1937-ben nyitották meg. Letisztult formáival, szögletes külső és ívelt belső kialakításával mai szemmel is ugyanolyan korszerű, mint 78 éve. Az emeleten szeretek üldögélni, ahonnan beláthatom az egész teret. Itt legszívesebben a gyümölcsös édességek közül választok – a mangó tortácska például habkönnyű -, de finomak a klasszikus szeletek is, egy ízben blogos flódni versenyen szerezte meg a Dunapark az első helyet.

A Dunapark lenyűgözően progresszív épülettömbje a Szent István Park északi sarkán

Az art deco stílusú belső tér

Egy a finom sütemények közül

A szívem azonban mindenestül a Zsolnay Kávéházé

És az a legjobb, hogy ki sem kell tennem a lábamat a Radisson Blu Béke Hotelből, csak leballagok a lakosztályomból, és már gyönyörködhetek is a vitrinnél a desszertekben. Amit Bechmann György cukrászmester művel, az maga a hétköznapi varázslat. Hitvallása szerint ugyanis csak akkor lesz jó egy sütemény, ha azt szívvel és lélekkel készítik. Precíz, alapos ember, aki nem csak fegyelmezett szakember, de bátor kísérletező is.

Bechmann György varázslat közben

A Zsolnay Kávéház desszertjei éppen elkészültek egy rendezvényre

Ebben az őszi-téli szezonban két süteménnyel kényeztettem magam a legtöbbet a Zsolnayban: a Panyolai almatortával és az Őszköszöntővel. Előbbiről Bechmann György elárulta: úgy tervezte, hogy különféle textúrájú anyagokat párosít, és különleges szeletet kreál, olyan süteményt, amelynek látszanak az egyes rétegei. Kétféle tésztával dolgozott, omlós tésztát és könnyű piskótát készített. A tésztába különböző fűszerek kerültek, például csillagánizs, sőt, némi panyolai pálinkából készült likőr is. A lágy csokoládé krémet fent fahéjas ízesítésű tejcsokoládé hab követi. Az Őszköszöntő magja a panyolai pálinkába áztatott meggy csoki ganache-ban, gesztenyével, csokoládéval körülölelve, grillázsos tésztaalapra állítva. Nem találtam szavakat, amikor először kóstoltam ezeket a csodákat.

Ha cukormentes finomságra vágyom, akkor pedig a Csokoládés Paradoxont választom. Ezt a gyönyörű darabot, itt lent, a fotón. Jó étvágyat!