Lényegesen megváltozott a világ álláspontja a légszennyezésről az elmúlt pár száz évben. Minden Angliában kezdődött az 1700-as években. Az ipari forradalom alapvetően változtatta meg az emberiség és a környezet kapcsolatát.

Bár a technikai felfedezések óriási mértékben könnyítettek az életünkön, nemcsak nyertünk, veszítettünk is ezen az úton. Mint azt látni fogják, a légszennyezés - illetve a fosszilis energiahordozók elégetésével keletkező szennyezés - elleni küzdelem szinte egyidős az okozó tényezők növekedésével. Mára ott tartunk, hogy olyan, a környezetvédelmet és energiatudatosságot hirdető globális rendezvényeken állunk ki a közös cselekvés mellett, mint a Föld órája, amihez idén több mint 100 millió ember és 35 ország csatlakozott.

Lehet meg fognak lepődni, de a légszennyezés problémája már a korai európai társadalmakban felmerült, különösen ott, ahol kőszént és meszet égettek. A házak belsejében az égetés - azaz sütés, főzés - és fűtés generált légszennyezést és egészségügyre káros hatásokat, hiszen a füst terjedését ekkoriban még nem oldották meg.

Ezen túl a kovácsműhelyekből, pékségekből, téglaégetőkből és egyéb manufaktúrákból kiáramló füst az épületek között is felhalmozódott, főként, hogy a házakat szorosan egymás mellett emelték fel, ráadásul igen szűk kis utcákban. Érdekesség, hogy pont a lakosság érdekében a vasolvasztást és a még károsabb mészégetést jellemzően külső területen végezték.

Egy, az éghajlattan szemelvényeit összefoglaló óravázlat szerint a legkorábbi dokumentált angliai eset a légszennyezésről 1257 nyarából, Nottinghamból való, és azzal a hiedelemmel függ össze, miszerint a rossz szag egyben mérgezést okoz. Történt ekkor, hogy Eleonóra királyné (III. Henrik felesége) elment megnézni a nottinghami várkastély felújítási munkálatait, a kőszén füstjének szagát viszont annyira elviselhetetlennek tartotta, hogy - szem előtt tartva egészségét - inkább továbbállt. 

A veszélyeket tehát korán felismerték Angliában, és a lakossági panaszok révén a 13.század végén bizottságot is felállítottak Londonban a széntüzelésből származó nagyfokú légszennyezés kivizsgálására. Egy századdal később pedig arra is rájöttek, hogy a füst magasabbra vezetésével, azaz a kémény meghosszabbításával csökkenthető a negatív hatás (ezzel azonban csak közvetlen ártalomcsökkentést végeztek, a körülötte található területeket ugyanúgy szennyezték).

14. század, London: − beadvány a Kellemetlen Ügyek Bíróságához:

„Thomas Yonge és felesége, Alice panaszolják, hogy a kovácsműhely kéménye 12 lábbal (1 láb ≈ 30,5 cm) alacsonyabb, mint annak lennie kéne, és amikor az „Osmond”-nak hívott nagy öntöttvas darabokból mellvértet, lándzsát és egyéb fegyvereket készítenek, a légkalapács dübörgése rázza a ház köveit és a döngölt föld közfalakat, úgy hogy közel állnak az összeomláshoz, és zavarja az embereket és szolgálóikat nappal és éjjel, és tönkreteszi a bort és a sört a pincéikben, és a kőszén füstjének a bűze behatol konyháikba és szobáikba, úgy hogy már csak töredékéért adhatják ki házaikat.” 

A fegyvergyártók és kovácsok védekezése (≈ a mai iparűzők védekezése).

„Mi becsületes kereskedők vagyunk, és szabadon kell folytathassuk mesterségünket szerte a városban, alkalmassá téve házainkat a munkára. A műhelyünk már régóta azon a telken van, s azok a házak, amelyeket a füst belep, csak újabban épültek.” 

/Forrás: Szemelvények az levegőszennyezésről - Éghajlattan jegyzet/

Mindennek ellenére a bíróságoknak csekély volt a hatása a szennyezésre, a „Füst Kellemetlenségének Csökkentését” célzó törvényeket (érdemes elgondolkozni a passzus nevén is, mert az sokat elárul a szemléletmódról) pedig nem vették komolyan egy-egy ipari mágnás ellenében.

Ez a hozzáállás vezetett ahhoz, hogy a 17. századtól a legtöbb, Londonról szóló leírásban helyet kap a köd, amely ijesztő mértékben emelkedik. Egyre nagyobb teret követel magának a város életéből, olyannnyira, hogy míg a 17. században elrettentően hatott a turizmusra, addig a 19. században voltak, akik kifejezetten a londoni ködöt kívánták megtekinteni utazásuk során. 

"A légszennyezés legtipikusabb formája a szmognak nevezett jelenség - apró cseppes (aeroszolizálódott) vízgőz, por, füst és a fosszilis tüzelőanyagok (főként szén) elégetéséből származó gázok (mindenekelőtt a kén-dioxid) keveréke. Először egy bizonyos dr. Henry Antoine Des Voeux írta le egy 1905-ben tartott egészségügyi konferencián. Tőle származik a szmog (smog)mozaikszó is, amely a füst (smoke) és a köd (fog) összevonásából keletkezett. Magyarul: füstköd."

/Forrás: Mi az, hogy szmog és hogyan öl? - Magyar Narancs/

Ekkoriban magam is tapasztaltam rendkívül ködös napokat, és emlékszem, ahogy Apám ilyenkor gyors intézkedéssel kivezényelte a családot a városból. Az emberek tudták, hogy mennyire káros a szmog, de a legtöbben nem tudtak elmozdulni otthonaikból, annak ellenére, hogy a kimutatások szerint (1873) a ködös időszakokban 700-al több ember halt meg Londonban, mint elvárható lett volna.

Mindez szerepet játszott abban, hogy nem csak vidékre, de külföldre is sokat utaztunk, ami - legalábbis most visszagondolva - mindig üdítően hatott a lelkemre. Amikor pedig 1913-ban Budapestre érkeztem, a szó szoros értelmében fellélegeztem. Az itteni levegő minősége összehasonlíthatatlanul jobb volt Londonéhoz képest. 

Mint azt azonban jól tudjuk, az ember nem az a lény, aki híres a bajokat megelőző cselekvésről. Így történt ez London esetében is: az 1952. évi „Nagy Szmog” négy teljes napon át tartott és ezalatt, továbbá a következő hetekben 4075 emberéletet követelt, közel százezer megbetegedés mellett.

Ennek hatására aztán intézkedések sorozata indult meg, megalakult a Beaver-bizottság és kidolgozta az elképzeléseket a füst csökkentésére, majd 1956-ban hatályba lépett a Tiszta Levegő Törvény, ami nemcsak az ipari, de a háztartási szennyező források füst kibocsátását is korlátozta, a kerületi önkormányzatok pedig füstmentes zónákat hoztak létre.

És, képzeljék, mi történt:
London levegője jelentősen megtisztult, és a ködök is visszaszorultak.
Gondolták volna?

A világ legnagyobb közös klímavédelmi eseményének az a különlegessége, hogy az órás energiaspórolásnak valójában nincs mérhető hatása a világ éves energiafogyasztására, ugyanakkor a szimbolikus jelentősége igen nagy. Ezen a napon nem szomorkodni, hanem ünnepelni érdemes azt, hogy sokan vagyunk olyanok, akik számára a mindennapokban is fontos a környezetvédelem és a tudatos fogyasztás. 

Az akció 2007-ben Ausztráliából indult, így most kilencedik alkalommal kapcsoljuk le a lámpákat, a számítógépeket és minden elektromos kütyüt szerte a bolygón. Az esemény globális jellegét mutatja, hogy a nagyobb cégek mellett több szálloda csatlakozott a kezdeményezéshez, ami annyit jelent, hogy ilyenkor vendégeiket is kérik, hogy vegyenek részt az árammentes időszakban. A Sárvári Gyógyfürdőben a fürdőzők fáklyafény mellett élvezhetik a medencéket 60 percen keresztül, a La Meridienben Zöld Koktéllal kínálják a vendégeket “Jazz in the dark” unplugged koncert kíséretében, hasonlóan a Zöld Szálloda díjat tavaly elnyerő körúti Radisson Blu Békéhez, ahol élő zene és gyertyafény várja a betérőket.

A szervező WWF a "Ki lesz a Föld órája főváros?" kiírással spékelte meg az ünnepet, amelynek résztvevői vállalták, hogy plusz programokkal állnak ki az eszme mellett. Ennek hatására nemcsak Budapesten, de vidéken is kapcsolódhatunk ehhez a különleges órához. A jóga szerelmesei a Dürer Rendezvényházban 108 napüdvözlettel köszöntik az ünnepet halk HANG DRUM kíséretében. Százhalombattán a Szent István térre várják a gyertyával érkezőket, Borsodnádasdon pedig este hét órától fáklyás és/vagy elemlámpás kirándulást szerveznek a Mátéhegyi Ökopark és Sportcentrumból TV-toronyig.

Akik csatlakoztak (a teljesség igénye nélkül)

Budapest Airport Zrt. - Budapest  Budapest Bank Zrt. - Budapest CIB Bank Zrt. - Budapest Coca-Cola HBC Magyarország Kft Danubius szállodák országszerte Gosztola Gyöngye Wellness Hotel - Gosztola Hotel Annabella - Balatonfüred Hotel Azúr Szállodaipari Zrt. - Siófok Hotel Budapest - Budapest Hotel Kardosfa*** Ökoturisztikai és Konferenciaközpont - Zselickisfalud Hotel Marina - Balatonfüred Hotel Mercure - Budapest Hotel Palatinus City Center - Pécs

Hotel Pátria - PécsHotel Rába City Center - Győr Le Méridien Budapest - Budapest Magyar Telekom Nyrt. - Budapest Manna Natúr Kozmetikum Kft. - Szigethalom METRO Kereskedelmi Kft. - Budaörs Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság - Budapest Park Inn by Radisson Sárvár - Sárvár Radisson Blu Béke Hotel****Superior - Budapest Sárvári Gyógyfürdő Kft - Sárvár Sofitel Budapest Chain Bridge Hotel - Budapest

Az alábbi települések jelezték csatlakozásukat:

Alsóörs, Bejcgyertyános, Böhönye, Bonyhád, Borsodnádasd, Budakeszi, Budapest Xi. Kerület, Újbuda, Cegléd, Csabacsűd, Duka, Endrefalva, Gyál, Gyöngyös, Győr, Györköny, Hajdúböszörmény, Hajdúszoboszló, Izmény, Kalocsa, Kaposmérő, Kincsesbánya, Kisapostag, Kiskunfélegyháza, Kompolt, Magyarkanizsa, Martfű, Miskolc, Mohács, Mór, Nagykovácsi, Nógrádsipek, Nyíregyháza, Öskü, Ózd, Pázmánd, Pusztaszabolcs, Rákosmente, Répceszemere, Sándorfalva, Sárosd, Sátoraljaújhely, Siófok, Sopron, Szabadegyháza, Szeged, Szentendre, Szentgotthárd, Szigetszentmiklós, Szikszó, Sződliget, Szolnok, Szombathely, Tapolca, Tata, Tatabánya, Újfehértó, Újkígyós, Újszentmargita, Uppony, Vác, Vértesboglár, Veszprém, Zalaegerszeg.