Budapest legrégebbi temploma, egyben az ország építészeti szempontból egyik legkülönlegesebb épülete. A Belvárosi Plébániatemplom (amelyet annak idején le akartak bontani az Erzsébet-híd építése miatt) a régészeti munkák miatt egy ideig zárva volt, 2016 augusztus végén nyitották ki újra.
Belvárosi plébániatemplom (Nagyboldogasszony Főplébánia). A felvétel 1880-1890 között készült. Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.06.038
A Belvárosi plébániatemplom belső fotója. A felvétel 1890 után készült. Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.185
A Belvárosi Plébániatemplom most - Fotó: Belvárosi Plébániatemplom Facebook-oldal
A templomban - amelyről 2015-ben írtam bővebben a húsvéti bejegyzésemben - 2010-ben tárták fel a 14. század közepén készült „Trónoló Mária, ölében a gyermek Jézussal" című falképet, amely egyedülálló a maga nemében.
A művészettörténészek évek óta kutatják ennek a falképnek a történetét.
És ha mindez nem lenne elég, ezen az estén a templom alatt nyugvó altemplomot is megnyitják a látogatók előtt (hivatalosan csak októbertől lesz nyilvános a tervek szerint). Az altemplom történelmi jelentőségét emeli az is, hogy a források szerint Szent Gellért püspök is tartott misét a templomban, és mártírhalála után először ott temették el.
A művészettörténészek egyöntetű véleménye szerint a falkép rendkívül jó kvalitású, igényes munka. A mennyei világ teljességét jelképező Trónoló Madonna freskó szereplőit kék színnel festették fel. „A kompozíció kiegyensúlyozottsága, a két figura beállítása, az alakok, a fejek és a gesztusok közötti összhang, melynek megteremtője a vonal. Mind az arcok finom részletei, mind a könnyed kéztartások, a redőrajzok a festő jó képességei mellett szólnak." (Részlet Wehli Tünde képről szóló tanulmányából, ami a Műemlékvédelem c. folyóirat különszámában jelent meg.)
Véletlenül fedezték fel a gótikus szentély középső fülkéjének hátfalán
2010-ben, véletlenül felfedezett, Anjou-kori freskó, a Trónoló Madonna a 14. század közepén készült. Egyedülálló értekkel bír, és számos titkot rejteget.
Ezek közül az egyik a csupán infra-lámpával észrevehető alma a gyermek Jézus kezében, ami azt jelképezi, hogy az első Éva hibáját "a második Éva", azaz Szűz Mária helyrehozhatja engedelmességével.
A Nagyboldogasszony Főplébánia, azaz a Belvárosi Plébániatemplom több szempontból is rendhagyónak számít.
Régészeti kutatások alapján ez az egyetlen olyan templom az országban, amelyben a római kortól a 20. század közepéig minden stílusjegy megtalálható. A kutatások azt bizonyítják, hogy a templom már akkor is állt, amikor a legenda szerint 1046-ban Gellért püspököt a Vata-féle pogánylázadás résztvevői a Kelen-hegyről (a mai Gellért-hegyről) a Dunába lökték.
További érdekesség, hogy a budapestiek körében egy nem is olyan régi, ám mégis hamis legenda is terjed a templomról. Eszerint az épületet az Erzsébet híd építésekor korabeli amerikai és német technológiákat alkalmazva felemelték és arrébb helyezték. Bár erre valóban lehetősége lett volna a városvezetésnek, mégsem akartak a költséges műveletbe belevágni, hiszen akkor még úgy gondolták, hogy a templom értéktelen, és hamarosan úgyis lebontják. 
Tudták, hogy egy Mihrábot is rejt a templom?
Mint az eddigiekből is kiderült, számomra tényleg kedves ez a templom - írtam is róla korábban. A török uralom alatt dzsámiként használták a templomot, és ekkor építették meg a ma is látható török imafülkét, a mihrábot. A fülkének fontos szerepe van az iszlám vallásban.
Mindig annak a falnak (ez az ún. kiblafal) a középső részén helyezik el, amerre felé imádkozni kell: a Mekkában található Kába kő irányába. Mint arra Gercsák Gábor az imafülkéről szóló tanulmányában rámutat, a mihráb funkciója az oltáréhoz hasonlítható, és a hagyományok szerint Allah fülkagylóját jelképezi.
