Ha engem kérdeznek, Budapest Európa legizgalmasabb városa. Pedig érkezésem előtt még dohogtam, hogy micsoda képtelen ötlet ide költözni. Hol van ez egy világvárostól? Nos, úgy tűnik, földrajzi és kulturális ismereteim nem bizonyultak helytállónak.

A pályaudvarról kilépve nyüzsgő, sugárutakkal és körutakkal tagolt európai városban találtam magam. Már üzemelt a kontinens legelső, 1863-ban üzembe helyezett földalatti vasútja, amit 1896-ban a nagyközönségnek is átadtak. Meglepetésemre a legtöbb bérház és bérpalota emeleteire felvonóval jutottam fel, ezért is történt, hogy ekkoriban az addig jellemző első-második emelet helyett a legfelső szintek lettek a legfontosabb lakószintek. Estig sorolhatnám, hogyan fogadott Budapest. 

Hamar kiderült számomra, hogy…

…Budapest az ellentétek városa.

Egyszerre Nyugat és Kelet, egy csöppnyi Észak, egy árnyalatnyi Dél. A szecesszió fénykorában született műemlékei, eklektikus kultúrája és konyhája mind erről tanúskodik. Tágas, szabad terek fogadnak, mint a Hősök tere, és rejtett belső kertek, mint az egykori Fortuna fogadó, ma St. George udvara a Várban. Ha csak a Körúton végigsétálunk Budáról Pesten át újra Budára érve, mi magunk bizonyosodhatunk meg erről. Emitt a Vígszínház épülete, amott az Iparművészeti múzeum, emitt modern lakóépületek, amott ódon gangos házak. Középütt pedig a hömpölygő folyó, rajta változatos külsejű hidak, mellette szelíd dombok, lélegző zöld felületek, szigetek. 

A Margit hídon gyalogszerrel átmenni ma is ugyanolyan érzés, mint 1913-ban – pedig azóta alaposan megváltozott a környék. A budai oldalról elsőként az Országház tűnik fel; az épület formája nekünk, angoloknak igen ismerős és tetszetős. 

Budapest története az ókorba nyúlik vissza

Méltán lehet büszke több száz éves múltjára, és arra, hogy egyes részei, mint például a mai Óbuda területe, már a Római Birodalom idején is lakott települések voltak. Szinte minden kerületben érdekes szobrokba botlunk – ismerik például az olvasó lányokat a Városligetben vagy a Filozófiai kertet a Gellérthegyen? Akármerre indulunk, tudósok, írók, költők emléktábláit látni a házak falán.

Minden nap valami újat fedezek fel, ami addig elkerülte a figyelmemet: egy bájos kis zug, egy páratlan szépségű ódon kapu a Várnegyedben, egy izgalmasan kialakított ablak vagy erkély, vagy éppen Zsolnay szobor egy zuglói ház kertjében.

Ebben a városban képtelenség unatkozni

Múzeumok, színházak, szórakozóhelyek sokasága közül lehet választani. Magyar és külföldi művészek százai dolgoznak azon nap mint nap, hogy a közönség számára emlékezetessé tegyen egy-egy előadást. Az Operaházról például azt mondta az általam igen nagyra becsült szoprán, Silvia Bartoli, hogy a legjobb akusztikájú színpadok egyike - nem olyan sterilen tiszta a hangzása, mint egyes olasz operaépületeknek.

Aki nem talál magának megfelelő éttermet Budapesten, az nem is keres

Magyar, francia, különböző kelet-ázsiai, ausztrál fogások, illetve bizarr párosítású, például olasz-izraeli vagy magyar-olasz konyhák szeretnék jóllakatni az oda betérőket. Legendás éttermei, cukrászdái közül több is átvészelte mindkét világháborút; közülük a százhúsz éves New York kávéház - amelyet a korabeli magyar festők csak Nyehónak hívtak - pompájában a világ legjobbjaival vetekszik. Tudták, hogy 2011-ben és 2013-ban is elnyerte a Világ legszebb kávéháza címet?