Pécsen a Zsolnay Negyedben lélegzetelállító gyűjteményt láthatnak. Dr. Gyugyi László több száz kerámiatárgyra tett szert az évtizedek alatt. Felbecsülhetetlen értékű Zsolnay-kerámiái számára öt éve talált méltó helyet a legendás családi manufaktúra egyik hajdani épületében.

Egyáltalán nem túlzás azt állítani, hogy hihetetlenül gazdag és az egész világon egyedülálló a pécsi Zsolnay Negyed Gyugyi-gyűjteménye. Órákon át lehet gyönyörködni a Sikorski-házban elhelyezett törékeny csodákban. Májusban már hívtam Önöket Pécsre, a Zsolnay-kincsek vonzottak oda; a város látnivalóit hamarosan külön posztban ismertetem meg Önökkel, ezt a bejegyzést pedig a kerámiáknak, illetve a csodás kollekciónak szentelem.

Az épület a Zsolnay-gyárhoz tartozott, és 1880-as években lett Zsolnay Vilmos lányának, Júliának, és a férjének, Sikorski Tádénak az otthona. Mindketten a manufaktúrában dolgoztak.

A ház első emeletén voltak a lakószobák és a hozzájuk tartozó mellékhelyiségek, a földszinten a háztartás alkalmazottai lakta, itt voltak a műhelyek és az előkészítő helyiségek is.

Az államosítás után irodák működtek a villában, azután az üzemi óvoda, majd a gyár focicsapatának az öltözőit alakították ki az épületben.

A rendszerváltás után a fejlesztési részleg került a Sikorski-házba. Mára felújították és teljes pompájában ragyog. Szimbolikus értelemben is méltó helye a gyűjteménynek.

Zsolnay Vilmos (balról a második) a családjával - forrás: Zsolnay Negyed

A Sikorski-ház - Forrás: Panoramio

 A gyönyörű Zsolnay Kulturális Negyed

Mi mindent láthatnak a Sikorski-villában?

Elsősorban a manufaktúra két nagy korszakában keletkezett darabokat: a historizmus jegyében és a szecesszió stílusában alkotott műveket. Előbbire a növényvilágot idéző, népies motívumok jellemzők; a tervezést és a gyártást komoly néprajzi és archeológiai gyűjtőmunka előzte meg. Ebben a korszakban születtek a klasszicizáló és ónémet hatást mutató darabok is.

A szecesszió korának alkotói - például Apáti Abt Sándor és Rippl-Rónai József - bár visszanyúltak a görög és római mitológia történeteihez, jelképeihez és figuráihoz, kifejezetten progresszív irányt képviseltek. Ezért az általuk tervezett darabok ma is szinte bármilyen modern nappali díszei lehetnének.

A fenti, szecessziós darabokról MrSzantoGabor és Kovács Dániel készített fotókat. Forrás: Wikipédia

A fenti historizáló darabokról Kovács Dániel töltött fel fotókat a Wikipédia Gyugyi-gyűjtemény szócikke alá

Apáti Abt Sándor leghíresebb művének kalandos sorsa

Regényt lehetne írni a Gránátalmafa címmel ismertté vált pompás vázáról, amely ugyan nem a Gyugyi-gyűjtemény része, hanem a Janus Pannonius Múzeum tulajdona, mégis ebben a bejegyzésben a helye. A vázát 110 éve mutatták be a közönségnek. A következő évben túlélte a tűzvészt, amely az 1906-os milánói világkiállítás magyar pavilonját is elpusztította. A váza 107 év rejtőzködés után váratlanul felbukkant a nemzetközi műtárgypiacon, és Magyarországra került. Bemutatták a közönségnek, ezután árverésre bocsátották. A múzeum rekordáron, 19 millió forintért vásárolta meg.

„A mű a szimbolizmus időszakában született. A kompozíciót többféleképp értelmezhetjük. A gránátalma a termékenység szimbóluma, az, hogy körtáncot járnak az alakok, jelzi, hogy ez rituális. Az, hogy hárman vannak, és ketten egymásba kapaszkodnak, matematikai szimbólumokra utalnak, a teljességet jelzik” - mondta Csenkey Éva művészettörténész a váza bemutatásakor, 2013 novemberében.

A 109 éve rendezett olasz világkiállítás magyar pavilonját Maróti Géza tervezte, a Zsolnay-gyár termékeinek felhasználásával építették fel. A középső termet üvegfedéllel borították, itt helyezték el a leányaktokkal és gránátalmával díszített, eozin borítású vázát.

A pavilon tele volt a kor legkiválóbb alkotóinak darabjaival. Óriási sikert aratott vele Magyarország.

Augusztus harmadikán hajnalban tűz ütött ki az olasz kiállítótérben. Sajnos a magyar iparművészeti tárlat is itt volt, a lángok oda is átterjedtek, és a tűzvészben a hazai alkotások túlnyomó része megsemmisült. Mivel a világsajtó is méltatta a magyarokat, és a műtárgyak elbírálása előtt történt a tragédia, a konspirációs teóriák kedvelői azóta is szándékos gyújtogatásra gyanakszanak.

 A Gránátalmafa - Forrás: Eozin Magazin

Kinek köszönhetjük a lenyűgöző Zsolnay-gyűjteményt?

Gyugyi László 1933-ban született, a Műszaki Egyetemen végzett villamosmérnökként, ám 1956-ban elhagyta az országot. Külföldön megszerezte a tudományok mestere és a filozófia doktora fokozatot. Az Egyesült Királyságban kezdett dolgozni, de átköltözött az Egyesült Államokba. A Westinghouse kutatási és fejlesztési cég stratégiai kutatásainak vezetője volt, számos szabadalom fűződik a nevéhez.

Gyugyi László gyermekkora óta rajong a művészetért. Felnőttként először a magyar népművészet értékeit és festményeket kezdett vásárolni, ám olthatatlan szenvedélyre lobbant a Zsolnay-kerámiák iránt. Az évtizedek során hatalmas gyűjteményre tett szert. 2002-ben az Iparművészeti Múzeummal közösen szervezett tárlaton New Yorkban mutatta be páratlan kincseit.

Pécsen 2007-ben tett látogatást, a Zsolnay-gyárba is bejutott. Már régóta tervezte, hogy arra megfelelő helyen állítja ki gyűjteménye darabjait; a Zsolnay-negyed felújítása és az, hogy Pécs Európa kulturális fővárosa lett, remek apropónak ígérkezett. 2009-ben megállapodott a város vezetésével a gyűjtemény elhelyezéséről.

2010 szeptemberében nyílt meg Magyarország egyik legszebb kiállítása, amelyre mindannyian büszkék lehetünk. A kiállított darabok száma folyamatosan növekszik. Idén szeptemberben Gyugyi László ismét új darabokkal örvendeztette meg a látogatókat.

„Én állandóan keresek, csak az a kérdés, hogy mikor találom meg az új darabokat. Most sikerült fellelni ezt a négy új tárgyat. Az áttört falitál, a fedeles doboz és dobozka ismeretlen tervező munkája, továbbá visszakerült a szülőhelyére a Klein Ármin által tervezett, egy harcos fejét ábrázoló kis tál is"  -nyilatkozta a műgyűjtő az Eozin Magazinnak.

"Ezek kiegészítő darabok, a Klein-sorozatban például volt egy hézag, amit pótol a kis tál, s így teljesebbé teszi a kiállítást.

Nagyon sok időbe kerül, mire az ember megtalál egy áhított tárgyat, beletelhet akár harminc évbe is. Mindenütt keresni kell, nézni a nemzetközi aukciókon, kereskedőknél, magántulajdonosoknál, üzletekben… Az új tárgyak közül kettő Amerikából, kettő pedig Franciaországból került elő"

A Zsolnay-gyár gyönyörű termékeit országszerte, sőt, világszerte használják éttermekben és kávéházakban. A budapesti Radisson Blu Béke Hotel****Superior földszintjén működő Zsolnay Kávéház például éppen harminc éve, 1985-ben nyílt, a szálloda átépítése után. Nevét a legendás porcelánokról kapta. A tradíciónak megfelelően a kávét, a teát és süteményeket évtizedek óta a szálloda számára tervezett, egyedi gyártású motívumokkal díszített Zsolnay csészékben és desszert tányérokon szolgálják fel.

Pécs önmagában is megér legalább egy hosszú hétvégét, ám az utazás kizárólag a Gyugyi-gyűjtemény megtekintésével válhat teljessé. Ne fosszák meg magukat ettől a csodálatos élménytől.