Minden alkalommal, amikor megérintek egy különleges porcelánt, vagy meglátok egy eozin mázas dísztárgyat, kellemes emléket idéz fel bennem Magyarország egyik legfontosabb manufaktúrájáról és a család történetéről. A Zsolnay név a 188 éve született Zsolnay Vilmosnak köszönhetően vált híressé.
Zsolnay Miklós pécsi kereskedő az 1850-es években alapította a később Európa-szerte emlegetett gyár elődjét, a Zsolnay Keménycserép Manufaktúrát, amelyet Ignác fia nevére íratott. Eleinte csak néhány alkalmazottal dolgoztak, helyi piacra, igen kezdetleges eszközökkel.
A fordulat 1865-ben következett be, miután az anyagilag ellehetetlenült gyárat átvette a bátyjától Zsolnay Vilmos. Fejlesztésekbe kezdett, új technológiával kísérletezett, a szokásostól eltérő, egyedi mázfajtát keresve. Első sikerét az 1873-as párizsi világkiállításon aratta; úgynevezett magas tüzű mázzal borított porcelánfajanszot mutatott be az európai közönségnek. Elhozta az aranyérmet és megkapta a francia kormány becsületrendjét...
A gyárban dolgoztak Zsolnay Vilmos gyermekei is. Lányai például magyaros és keleti motívumokkal járultak hozzá a további sikerekhez. A porcelánmanufaktúra az építkezésekhez használt tetődíszektől a használati és dísztárgyakig számos termékfajtát állított elő. Tudták, hogy az Andrássy út alatt húzódó földalatti vasút állomásainak burkolásához Zsolnay-kerámiákat használtak? És hogy a Mátyás-templom tetejét Zsolnay-cserepekkel fedték?
Két igen fontos fejlesztés köthető Zsolnay Vilmos nevéhez: a pirogránit, amely ellenálló képessége miatt remek burkolóanyagnak bizonyult, illetve a világszerte ismert, különleges, zöldes-arany eozin máz. Utóbbit 1896-ra, Magyarország fennállásának ezredik évfordulója, a Millennium tiszteletére alkotta, ezért először a millenniumi máz nevet viselte, később hívták eozinnak.
1900-ban meghalt Zsolnay Vilmos, ezzel lezárult a gyár életének egy igen jelentős szakasza. Fia, Miklós vette át a gyár vezetését, aki a Zsolnay nevet a tengerentúlon is ismertté tette, és Európa-szerte sikerrel szerepeltette.
Az első világháború kitörése, a trianoni határváltozás és az 1929-ben kitört gazdasági világválság azonban megtépázta a manufaktúrát. A háború alatt a gyárat bombatalálat is érte. Ma azonban régi pompájában ragyog. A Zsolnay Negyedet nem csak itthon, hanem külföldön is sokan ismerik.
Az egész világon egyedülálló Gyugyi-gyűjtemény, amely több száz Zsolnay-műből áll, ma Pécsen a Sikorski-villában látható.
Az épület a Zsolnay-gyárhoz tartozott, és 1880-as években lett Zsolnay Vilmos lányának, Júliának, és a férjének, Sikorski Tádénak az otthona. Mindketten a manufaktúrában dolgoztak.
A ház első emeletén voltak a lakószobák és a hozzájuk tartozó mellékhelyiségek, a földszinten a háztartás alkalmazottai lakta, itt voltak a műhelyek és az előkészítő helyiségek is.
Az államosítás után irodák működtek a villában, azután az üzemi óvoda, majd a gyár focicsapatának az öltözőit alakították ki az épületben.
A rendszerváltás után a fejlesztési részleg került a Sikorski-házba. Mára felújították és teljes pompájában ragyog. Szimbolikus értelemben is méltó helye a gyűjteménynek.
Fotók forrása: Fortepan és Zsolnay Kulturális Negyed
