Együtt fedeztük fel a főváros csodáit és rejtett titkait. Novemberi felhívásom után sok tippet kaptam Önöktől, hogy mi minden kerülhetne egy Budapest rejtett szépségeit bemutató blogbejegyzésbe. Gazdag és érdekes lista állt össze a hozzászólásaik alapján. Íme, 19 hely, amit szeretnek ebben a városban!
1. Az egykori Hecht-textilkereskedés
Az eklektikus stílusú épület a Szent István téren, a Bazilika mellett látható. Érdekessége, hogy a homlokzaton egy másik korszak hagyta nyomát: a bejáratot ugyanis szecessziós stílusban alakították ki 1907-ben, és a díszítéshez Zsolnay porcelánt használtak. Az épületről részletesebben a Városi levegő blog írt ebben a bejegyzésben. A helyszínen a telefonommal készítettem pár fotót az az alábbi, street view képen látható ház szecessziós díszítőelemeiről.
2. A Jókai-kert a Svábhegyen
Az Egy magyar nábob című regényének honoráriumából vásárolta a telket Jókai Mór 1853-ban. A hely eredetileg kőbánya volt, és olyan erős szelek fújtak, hogy az író szerint a csukott ablakon át is elfújták a gyertyákat. A területet teraszosan alakították ki, fákat ültettek, szőlőt telepítettek és rózsatöveket. Egykor villa is állt a kertben, ám megsemmisült, és már csak a Petőfi Irodalmi Múzeum fotóján látható. A présház maradt meg abból az időből, ott látható a Jókai-kiállítás tavasztól őszig.
Az idős Jókai Mór a villa előtt, imádott rózsáival - a fotó forrása: Sulinet
A kert a présházzal - a fotó forrása a Wikipédia, készítő: Szalay3
Az író kedvenc padja - a fotó forrás a Wikipédia, készítő: Ineptus
3. A Koller Galéria kertje a Várban
Olasz barátaim is felhívták már rá figyelmet, milyen kincset rejt a Táncsics Mihály utca 5. szám alatt álló ódon épület. A galériát 1953-ban alapította Koller György - az intézmény azóta folyamatosan működik. Az alapító 20 évvel ezelőtt halt meg, azóta unokája viszi tovább a galériát. Érdekessége, hogy az emeleten emlékszobát rendeztek be Amerigo Tot tiszteletére.
A galéria kicsi, ám annál szebb kertjét sokan a nyugalom szigeteként emlegetik. 2013-ban Horváth Zoltán készített róla pár perces videót:
4. Építészpince
Az épületet Almássy Kálmán számára tervezte Gottgéb Antal (Ybl Miklós munkatársa) 1877-ben. A belső tér megtervezése is Gottgéb munkája volt, az eklektikus kor szellemének megfelelően különféle építészeti stílusok díszítőelemei keveredtek. Sajnos a berendezés a történelem viharában jórészt elveszett, elpusztult, az épület azonban - némi módosítással - ma is áll. Először a háború után végeztek rajta átalakításokat, majd 1958-ban az Építészpince kialakításakor változtattak az épület belső terein, hogy a pince külön bejáratot kapjon.
A pince ma étterem és klubhelyiség, az emeleti irodák építész szervezetek székhelyeként szolgál, a magasföldszinten rendezvényeket tartanak. Aki csak egyszer is megfordult itt és üldögélt ezen a romantikus udvaron, az képtelen szabadulni a hangulatától. Az Ötpacsirta utcában találják, a Nemzeti Múzeumtól nem messze.
Fotó: Építészpince Facebook-oldal
5. A Mikszáth tér
Eredetileg Reviczky Gyula nevét viselte, de Mikszáth Kálmán 1910-ben bekövetkezett halála után, 1911-ben átnevezték. Az író utolsó éveiben az 1-es számú házban lakott. A teret az utóbbi néhány évben a felújításoknak köszönhetően egyre többen fedezik fel maguknak.
6. Orczy-kert
Még Orczy László báró kezdte el a terület parkosítását a XVIII. század végén, és a fásítás után közparkot nyitott. A XIX: század első felébenitt állt Magyarország legnagyobb üvegháza. 1829-ben vásárolták meg a kertet, és 1830-ban kezdték meg a Mária Ludovika Magyar Hadi Tanoda építését. Egészen az XIX. század végéig nem üzemelt a terület közparkként. 1891-ben mondott le róla a főváros. A II. világháború után különféle intézményeket helyeztek ide. Az utóbbi néhány évig kedvelt pihenőhely volt. Jelenleg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem építése folyik az Orczy-kert területén. Az alábbi drónfelvételt 2016 augusztusában tették közzé:
7. Óbudán a Fő tér
Én is imádom ezt a nyugodt teret. Bármikor járok erre, itt képes vagyok lazítani, lelassulni és csendesen szemlélődni. Pedig szinte a kezdetektől fogva forgalmas csomópont volt: az ókorban ez a terület egy római tábor központja volt. Ez a szerepe megmaradt később is - ezt tanúsítja a harmincas években feltárt Nagya Lajos-kori templom maradványa is. A török uralom alól felszabadult és újjáépült Óbuda főterévé vált.
8. A Gázgyár egykori lakótelepe Óbudán
Csendes séták lenyűgöző helyszíne lehet bármely évszakban. A budai oldal Wekerle-telepét 1911-14-ben alakították ki, Almási Balogh Lóránd és Reichl Kálmán tervei alapján,a gázgyár dolgozói számára. Abban a korban nagyon korszerűnek számított a külön mosdókkal, fürdőszobákkal, csakúgy, mint a Britannia Szálló. A telepről itt olvashatnak részletesebben.
Az alábbi videón láthatják a lakótelepet:
9. Egyetem tér
Amióta az V.kerület ilyen szépen megújult, öröm erre sétálni. Az Egyetem teret a jogtudományi kar és az egyetemi templom barokk épülete uralja. Szerényen húzódik meg a közelben a Károlyi-palota, amely mögött sokunk kedvelt pihenőhelye, a Károlyi-kert található.
Fotó: ELTE-ÁJK
10. Károlyi-kert
A Belváros legrégibb kertjében pihenhetnek a Hauszmann Imre és a Magyar utca találkozásánál. Werlein István tulajdona volt a mellette 1696-ban emelt barokk palotával együtt. Csupán 1768-ban lett a Károlyi-család birtoka. Közkertté pedig 1932-ben nyilvánították, az 1600-as évek vége óta változatlan méretű terület rendezése után.
Tudták, hogy az angolkerteket idéző elemekkel kialakított park hatalmas károkat szenvedett az 1838-as árvíz során? A 20 században pedig a II. világháború alatt rongálódott meg? És azt tudták, hogy e kertben áll Magyarország egyik legöregebb eperfája? Ha erre járnak, nézzenek be, akár csak 10-15 percre, és hagyják, hogy magával ragadja Önöket a park semmihez nem fogható hangulata.
11. Trefort-kert
Az 1870-80-as években hozták létre, miután elkészült az egyetemi épületcsoport a mai Múzeum-körút és Puskin utca között. A kertről 2009-ben a Táj-kert blog írt részletesen.
12. Munkácsy Mihály utca környéke a szecessziós épületekkel
Ha az Andrássy úton tesznek királyi sétát, érdemes egy kicsit kószálni a Bajza utca, Lendvay utca, Munkácsy utca környékén. Csodaszép századfordulós házakban gyönyörködhetnek. Az egyik legszebb a Kölcsey Ferenc Gimnázium épülete.
13. Liszt Ferenc tér
A térben az az izgalmas, hogy képes egyszerre nyüzsgő és nyugodt lenni. Az Andrássy út felől a Zeneakadémia lenyűgöző és színvonalasan felújított épületéhez futó 200 méter hosszú tér tele van éttermekkel, kávézókkal, teraszokkal. Ugyanakkor a tér közepén kialakított parkban jó időben nagyon kellemes az üldögélés és szemlélődés. Sokan ide beszélnek meg randit, de esküvői fotózást is láttam már többször a Liszt Ferenc téren.
Fotó: Wikimapia
14. Columbo-szobor a Falk Miksa utcában
Több mint két éve állították fel Peter Falk szobrát a Falk Miksa utca Nagykörút felőli végén. Azóta is vita folyik arról, hogy vajon valóban ide illő-e, vajon tényleg Falk Miksa leszármazottja-e a 2011-ben elhunyt színész, és mennyire illik Budapest városképéhez Columbo figurája. A turisták és a pestiek közül viszont sokan szeretik a szobrot és szívesen készítenek vele fotót - csakúgy, mint a Bazilika környékén posztoló csendőrrel.
15. A kőbányai Szent László tér
A teret az itt álló építészeti remekmű, a Lechner Ödön tervei alapján készült római katolikus templom uralja. Az épület 1894 és 1899 között készült, díszítéséhez Zsolnay pirogránit elemeket is használtak.A második világháború alatt megsérült, az ötvenes években leégett a huszártorony, és hosszú időbe teltek a helyreállítási munkák. Ha rám hallgatnak, akár többször is körbejárják a templomot, hogy a lehető legtöbb első pillantásra rejtve maradt részletet fedezhessék fel rajta.
A fotót a Civertan Grafikai Stúdió készítette
16. Pesterzsébet főutcája
Az 1860-as években a Gubacs-pusztán jelöltek ki két helyet telepként, amelyek Kossuth és Erzsébet királyné nevét viselték. Később összeolvadtak egyetlen községgé, Erzsébetfalva néven. A XX. században várossá alakult és 1924-ben felvett a Pesterzsébet, majd a Pestszenterzsébet nevet. 1950-ben adminisztratív úton csatolták Budapesthez.
Pesterzsébet ékessége a központban, a Kossuth téren álló Városháza, amely 110 éve készült el. Kevesen tudják, hogy az épületnek egykor tornyai is voltak. A második világháború alatt azonban súlyosan megsérült az épület, és a helyreállítást a tornyok nélkül végezték el. Még így, csonkán is vonzza a tekintetet. Az első fotón a tornyokkal látható, részletesen a BudapestCity.org írt róla. A második fotón a tér látható, a harmadikon pedig a Városháza télen - remélem, idén karácsonykor esni fog a hó, hogy egész Budapestet mesevárossá tegye, legalább addig, amíg el nem olvad.
Fotó: 20.kerület.ittlakunk.hu
Fotó: Mapio
17. Wekerle
A tudatos várostervezés/városrendezés egyik legjobb példája Wekerle-telep. Egy korábban kihasználatlan, 472 ezer négyszögöles területet jelöltek ki arra, hogy állami finanszírozással "lakótelepet" építsenek rajta. A munkákat Wekerle Sándor pénzügyminiszter koordinálta. 1908 őszén a területet felparcellázták telkekre, a házak tervezésével pedig több mint negyven építészt bíztak meg. Közülük a legnevesebb Kós Károly volt, a főtér az ő nevét viseli.
Annak ellenére, hogy nem egyetlen ember tervezte a telep összes épületét, mégis valami harmónia, egység jellemzi a maga sokszínűségében. Aki itt nőtt fel, vagy itt élt egy ideig, az soha nem felejti Wekerlét. Órákig lehet itt bolyongani és gyönyörködni a házakban.
18. Az istvánmezei és herminamezei villák
Ha Zuglóban járnak, és ráérnek, akár télen is tehetnek egy sétát az Erzsébet királyné útjához közel eső utcákban. A negyed érdekessége, hogy a különböző korokban épültek a házak, és a modern épületek között egy-egy ékszerdoboz szépségű villát fedezhetnek fel.
19. A Feneketlen-tó
Kellemes, romantikus, nádassal szegélyezett hely a Kosztolányi Dezső térnél. Az összhatást sokáig csak az egykori Budai Parkszínpad hűlt helye rontotta. A tó nem is olyan régi képződmény, 1877-ben alakult ki, amikor a helyi téglagyár munkásai agyaggödröt ásva vízre bukkantak. A legenda szerint itt felfakadt a víz, megtöltötte a gödröt, és aki nem tudott elég gyorsan kijutni a menekülő munkások közül, az itt halt meg. A holttestek és a szerszámok még a tó mélyén pihennek.
A valóság azonban ennél földhözragadtabb: a tó akkor alakult ki, amikor bezárták a téglagyárat és a talajvíz feltöltötte a hatalmas gödröt. Amióta rendbe tették a környékét és újra megnyitották a Parkszínpadot, az összhatás újra nagyszerű.
