Mennyi alkalommal újult meg és merült a feledés homályába Budapest egyik legizgalmasabb épülete és a város egyik legromantikusabb helyszíne? Hogyan nézett ki egykor és hogyan fest az idén befejeződött felújítás után a síremlék és a környéke? Ennek jártam utána.
A teljesség igénye nélkül felvázolom Önöknek a türbe történetét, és megmutatom az idén nyáron ott készült képeket - az Önök kedvéért megmásztam Budapest egyik legmeredekebb utcáját, és körbejártam a még a hivatalos megnyitására váró műemléket.
Gül Baba türbéje a török dervis 1541-ben bekövetkezett halála után épült 1543 és 1548 között. Nyolcszög alaprajzú, kupolával fedett, káderkőből épült síremlék, amelynek külső homlokzata igen szerény. Bejárata a keleti oldalon található. A síremlék belső fala homokkő, padozata simára gyalult deszkával van lefedve, ezen turbánnal díszített fakoporsó áll (már csak másolat). Egykor díszes berendezése volt, és falára Evlija Celebi török utazó is írt verset. A XVII. században kolostort építettek a síremlék mellé, a Gül Baba tekkesit – ez volt a bektasiak budai központi kolostora. A budai török fürdőkön kívül a Gül Baba türbéje az egyetlen ma is álló török kori, gömbszeletkupolás épület.
A törökök kiűzése után sokkal kevesebb törökök által emelt épület, illetve emlék maradt meg Pesten és Budán, mint amennyit az 1686-os ostrom elpusztított. Mint arról Varga Domonkos írt a Budapestről szóló könyvében, az ostrom után romokban állt ugyan a Vár, a polgárváros és megannyi hely, azonban akkor még állt néhány Buda 12 dzsámija közül, és állt még a pesti dzsámi és minaret is. Legkésőbb a 18. században ezek mind eltűntek – valószínűleg a korábbi muszlim vallási türelmetlenséget (pl. a szentek szobrainak leverését, keresztény templomok átalakítását) torolták meg a lebontásukkal, másrészt kellett az alapanyag az újjáépítéshez, és persze az is érthető, ha a török uralom nyomait szerették volna eltüntetni. Elkezdődött a romeltakarítás, majd új templomok és új épületek emelése - a kor divatja szerint barokk stílusban.
Gül Baba türbéje - Forrás: Epa.oszk.hu
Ezek után szinte csoda, hogy Gül Baba türbéje máig áll. Különösen, hogy a mellette álló bektasi kolostor az 1686-os ostrom alatt romba dőlt, és később elpusztult. A síremléket pedig 1690-ben a jezsuiták kápolnává alakították, ekkor veszett el a díszes berendezés, a kupolára lanternát tettek (ez csak a II. világháború után került le róla), az eredeti török ablaknyílást részben elfalazva ökörszemablakot alakítottak ki, és két másik ehhez hasonló ablakot is vágtak a falba. Az 1770-es évekig, a rendjük feloszlatásáig a jezsuiták használták a türbét.
Az épület ezután a városhoz, majd magánkézbe került. A XIX. század elején már mint török zarándokhelyet tartották számon.
Franz Weiss: Szőlőskert Gül baba türbéje körül; Pest-Buda anno 1838. Tizennégy színes litográfia Vasquez Károly Buda és Pest szabad királyi várossainak tájleírása című sorozatából. Összeállította: Rózsa György. Magyar Helikon/Corvina, Budapest, 1972, 13. kép. Forrás: Mek.oszk.hu
"Budán a József- vagy Kálvária-hegyen a császárfürdő közelében szőllőtőkékkel környezve áll magánosan egy csekélykerek épület, mellynek sárszinü falai, kúpos fedele s az alatta elszórt többi épületektől egészen kiváló alakja első pillanatra mutatják, hogy nem a mostani kor müvei közé tartozik. Mindig zárva van ez épület, kulcsai, – ha jól tudjuk, – a budai városházban tartatnak, s csak akkor veszik azokat elő, midőn ide zarándokol messze földről Törökországból egy jámbor müzülman napsütötte arczczal; a mi rendesen minden három évben szokott megtörténni. Ez aztán veszi a sokáig pihent kulcsokat, felnyitja nagy áhitattal a szent hajlék ajtaját, mellynek küszöbén hogy beléphessen, egy pár száz mérföld viszontagságaival küzdött meg zarándoki türelemmel.
A mecsetben egy fakard és egy szőnyeg van, e szőnyegre borul a jámbor zarándok arczczal, és imádja Allaht a hazájától távol eltemetett török vértanu sirja felett, kit a török nép buzgalma a legbájosabb virág, s az Istentől rendelt legrégibb méltóság nevét egyesitve, Rózsa-atya (Gülbaba) névvel tisztelt meg, s mai napig is igy emlegeti regéiben.
A mecset falai azon kegyes férfiak neveikkel vannak teleirva, kik több század óta e szent sirhoz zarándokoltak. Ezenkivül van még a mecsetben két felirásos kő, mellyeknek tartalma eddig sehol sincs közölve, de reméljük, hogy sikerülend azokat is megismertetnünk. Lehet, hogy némi felvilágositásul szolgálhatnak vagy a mecset eredetére, vagy az alatta nyugvó kegyes török életére vonatkozólag.”
Forrás: "Török épületmaradványok hazánkban", Vasárnapi Ujság, 1855, a forrást közzétette: Epa.oszk.hu
A XIX. század második felében újabb átalakuláson ment át Gül Baba türbéjének környéke. Ennek előzménye az volt, hogy 1861-ben a budai tanács csak azzal a feltétellel engedélyezte a szomszéd telek tulajdonosának, Wagner Jánosnak a Mecset utcai telkek megvételét, hogy a muszlim zarándokoknak és a látogatóknak biztosítja a szabad bejárást a síremlékhez. Wagner János később a türbe telkét is megvásárolta, de a síremléket az 1870. évi telekkönyvbe Törökország tulajdonaként jegyezték be.
Közben az 1870-es években nem csupán felmerült a türbe felújítása, hanem a török kormány egyenesen ideküldött egy dervist, hogy tárgyaljon a helyreállítás módjáról és költségeiről. 1885-ben Grill Lajost bízták meg a síremlék felújításával, és a források szerint Wagner Lajos tiltakozott a munkálatok ellen, majd engedélyt kért építkezéshez, és gyakorlatilag körbeépíttette Gül Baba türbéjét.
A Wagner-villa a Mecset utca felől, 1914-ben - Fotó: Fortepan.hu
Az 1910-es években Möller István vezetésével folyt a restaurálás, és felmerült az az ötlet is, hogy ide épüljön egy budapesti mecset. "A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium „fönntartandó műemlékké” nyilvánította. Egy évvel később, a sírkápolnában végzett ásatás során az egyik megtalált csontvázat Gül Baba földi maradványaival azonosították a kutatók. Ekkor merült fel először a mohamedán egyház és a török kormány részéről az a terv, amely a türbe köré mecset építését javasolta. A négy minaretes, hagyományos oszmán épület – és a falai közé tervezett iszlám kulturális központ – végül nem valósult meg, bár az elképzelés még évtizedekkel később is visszatért" - írja a Prusi blog szerzője.
1943-ban Lux Géza tervei alapján kezdték meg a síremlék restaurálását - ezt a háború miatt nem tudták befejezni. Budapest 1944-45-ös ostroma alatt a Wagner-villa védte meg Gül Baba türbéjét – a villa súlyos sérüléseket szenvedett, a síremlék megúszta kisebbekkel.
A türbe 1940-ben, és a Wagner-villa a Frankel Leó út felől 1961-ben - Forrás: Fortepan.hu
Az 1960-as években Pfannl Egon tervei alapján végezték az épület helyreállítását, majd lebontották a Wagner-villát, és az alapjai felhasználásával kilátóteraszt alakítottak ki Gül Baba türbéje körül. Az 1990-es évek második felében is végeztek helyreállítási munkákat a török kormány kezdeményezésére, majd 2016-ben kezdődött és 2018-ig zajlott a teljes körű felújítása – szintén a török kormány jelentős támogatásával. A felújítás mellett rendbetették és új kockakövekkel rakták ki a Gül Baba utcát is.
Gül Baba türbéje még nem áll nyitva a látogatók előtt, mivel a hivatalos átadó ünnepség nem zajlott le (és egyelőre ennek időpontja sem ismert), de ha szeretnék, körbejárhatják, és a felső teraszokról gyönyörködhetnek a kilátásban.
