Gondolt már rá, hogy visszatekeri az időt és filmszerűen lepergeti maga előtt a múltat? Budapesten ez már nem elérhetetlen, megmutatom, hogyan csinálja - akár kényelmesen az otthoni fotelből.
A Budapest Időgép legcsodálatosabb tulajdonsága, hogy számos, sokáig csak külön-külön helyszínen elérhető adatbázisokat kapcsol össze, ezáltal komplex képet képes adni a városszerkezet alakulásáról, és közelebb visz ahhoz is, hogyan alakul, változik, fejlődik a valóságban egy város mintegy 100 éves távlatban.
1. lépés: Nézze ki a városrészt, ahol időutazást kíván tenni!
Kezdje a történelmi városnézést a Google Maps 3D verziójával, ahol az aktuális utcaképen barangolva ihletet kaphat egy-egy városrész felfedezésére. A könnyebbség kedvéért ebben a bejegyzésben a történelmi, Andrássy úthoz szorosan kötődő városrészen sétálgatok, mert ez egy olyan terület, ahol biztosan számos adattal és érdekességgel találkozhatunk.
2. lépés: Fedezze fel a városrész különböző időben készült korabeli térképeken!
Innentől kezd izgalmasabb lenni a történet. A Budapest Időgép adatbázis egyik eleme a Térkép, amiben négy különböző időmetszetben (1837, 1873, 1908, 1937), illetve még napjainkban nézhető meg, hogy adott utca/tér/városrész/intézmény létezett-e, s ha igen, milyen néven és körülötte milyen városszerkezet volt. Írja be a keresőbe a keresett objektumot, majd az idővonal segítségével kövesse végig a 4 korszakon átívelő történetét.
Ennek alapján látható, hogy a Körönd csak 1908 után jelenik meg a városképen, bár, ami érdekes, hogy azelőtt, 1872-ben is volt a közelben egy „Körönd" névre hallgató, nyolcszögletű tér a Városliget oldalában. 1916-tól nagyjából beáll a jelenlegi városszerkezete a környék utcáinak, míg a Köröndöt 1971-től nevezik Kodály Köröndnek.
Figyelem! A bal felső sarokban található kis térkép ikonra kattintva az eredeti térképeket is megtekintheti! Ezeken ugyanúgy tud barangolni, közelíteni és távolítani, mint a digitalizált változatokon.
Nos igen, néha csupán a térképek nézegetése is segít kideríteni a múltban végbement változásokat. Miközben ugyanis az 1937-es térképet tanulmányoztam, feltűnt, hogy a Kodály Körönd négy szobrának nevei nem egyeznek a mai nevekkel. Ma ugyanis Balassi Bálint, Szondy György és Zrínyi és Vak Bottyán szobrai állnak itt.
Tudják, hogy mi történt?
Bocskai és Bethlen szobrait 1945-ben a Hősök terére vitték el a Milleniumi emlékműre lecserélni a Habsburg uralkodóház képviselőit, ők a mai napig ott állnak. De Pálffy János magyar főúr, császári tábornagy, 1741-től Magyarország nádora szobra sem úszta meg, 1955-ben lebontották, s a megmaradt talapzatra Balassi Bálint szobra került 1959-ben.
3. Kezdődhet a kutakodás: ki-mikor, miért és mit épített?
A Budapest Időgép Iratok felületén ugyanis eljuthatunk az egyes ingatlanokhoz kapcsolódó forrásokhoz, amelyek a helyrajzi számra kattintva nyílnak meg. Ezek elsőre nem tűnnek igazán érdekesnek az átlag felhasználónak, de azonnal megváltozik a helyzet, ha építészeti terveket és a környékhez kapcsolódó fotókat is találunk adott rekordnál. A levéltári forrásokat is érdemes átnézni, bár itt is igaz, hogy sokszor közjegyzői okiratok tömkelegével találkozunk, amelyknek csak töredék része érdekes.
Tipp 1: hamarabb találhatunk izgalmas történeteket, ha a térkép alatti keresőfelületen a „Tervekkel rendelkező helyrajzi számokat" jelöljük be. Így ugyanis csak azokat a helyrajzi számokat mutatja nekünk a térkép, amelyeknél a tervekbe is belekukkanthatunk.
Tipp 2: Ugyanitt, a „Budapesti Történelmi Térképek" alatt változtathatjuk meg, hogy alaptérképként a mai utcatérkép, vagy valamelyik georeferált történeti térkép szolgáljon, de választhatjuk ezeknek a térképeknek a vektoros változatát is. Sőt! Egy „csúszka” állításával „átlátszóvá” tehetjük a régi térképet, így még könnyebben összevethetjük a mai állapottal.
A Telekkönyvi betétek adatbázisa sokat elárulhat az építettő gazdasági-társadalmi státuszáról, hitelesen és teljes körűen tartalmazza az ingatlanok állagában, tulajdonviszonyaiban beállott változásokat, valamint a rájuk betáblázott terheket.
A Kodály Köröndöt körbeölelő négy épületről sok minden kiderül, ha akkurátusan végigkattintgatjuk az összefésült adatbázisokat. Kiderül belőlük, miért építették és milyen funkciót láttak el ezek az épületek, sőt az is, hogy milyen bájos kis nyaralók állhattak az 1860-as években a közelükben.
4. Plusz egy tipp: írja be egyszerűen a komplex keresőbe a nevet és járjon utána!
Ha az összesített adatbázisba beírja az adott helyszín nevét, a rendszer egymás alatt dobja ki a legkülönbözőbb találatokat, és ez sokszor újabb aranybányának bizonyulhat, A Kodály Körönd példájánál maradva, így találtam rá például arra a városszabályozási helyszínrajzra, ami a Pest városrendezéséhez 1864 körül összeállított tervsorozat része.
Bájos kis nyaraló a Sugárúton: megtekinthetőek a tervrajzai.
