Eltűnt épületek nyomában (4): A legendás Kisszálló
2020. január 29. írta: mrfoster

Eltűnt épületek nyomában (4): A legendás Kisszálló

c2c35729a13c6cee5a2c71c0c381165d_168a0970-3edd-48d7-a417-9b064311a063.pngA Kisszálló épülete a Margitsziget északi részénél, ahol jelenleg a parkolók találhatóak. Kép forrása: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum

A Margit fürdőt már bemutattam Önöknek korábban, míg most, folytatva a sorozatot a sziget északi végében található egykori Kisszálló történetének nyomába eredek, aminek nemcsak remek vendéglője volt, hanem Európa-szerte ismert szórakozóhelye is. 

József nádor majd fia, József főherceg elhatározták, hogy a Margitszigetet tündérkertté alakítják, benne egy olyan fürdőt és nyaralóteleppel, amiről a magyar közönség még álmodni sem mert. A tervezéssel Ybl Miklóst bízták meg, ennek köszönhetően a sziget akkori beépítési látképén 14, kizárólag általa tervezett hely volt látható.

Mára csak kettő Ybl-épület maradt fenn a Margitszigeten.

margitsziget_furdotelep_masodikverzio_2.jpgA fürdőtelep első verziója, amely amellett, hogy a sziget belsejébe helyezte az épületeket, jóval több épületből is állt volna. Világfürdőről álmodtak, ahol a gyógyítás volt az elsődleges szempont. 
Kép forrása: Ybl Miklós Virtuális Arcívuma

Van ami nem épült fel: a Kisszálló így kapta nevét

A nagyszabású építkezés közben azonban technikai problémával szembesültek: tartottak attól, hogy mire a csövekben a sziget közepére szállítják a termálvizet, az kihűl és nem lesz elegendő nyomása a fürdők táplálásához. Ezért nem valósult meg a teljes terv, mind a Margit fürdőt, mind a nyaralóhelyek számát tekintve: nem épült meg például a Nagyszálló tükörképe a Buda felőli oldalon (ez is tervben volt!), és erről kapta a szigetet lezáró Kisszálló a „kis" jelzővel ellátott nevét, mert a helyére tervezett, négy tagból álló szálló-együttesből csak  ez az egyetlen épületrész valósult meg. 

c1148b5ffe911742ec909dbd4c796236_f5e8ece7-d63f-4ca5-81d0-373eb75a9aae.pngA sziget északi csücskén álló, a Nagyszálló szomszédságába épült Kisszállót 1863-tól 1867-ig építették. Itt élt és alkotott 1919 és 1930 között Krúdy Gyula, de vendég volt Bródy Sándor és Szerb Antal is. 
Kép forrása: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum

ke_pernyo_foto_2020-01-27_0_44_11.pngYbl Miklós terve 1870-71-ből, amikor a Kisszállót kétoldalt újabb épületszárnyakkal kívánták bővíteni. A déli homlokzat felőli alaprajz látható a képen. Kép forrása: Ybl-archívum

Arany János is kötődött a Kisszállóhoz, először 1861-ben költözött ki a Margitszigetre feleségével és unokájával, Széll Piroskával, nevelt lányával. 1877-től kezdve pedig rendszeresen a szigeten lakott. Amikor családostul érkezett, a Nagyszálló második emeletén laktak, azonban ha Arany egyedül volt (amire gyakorta volt példa) a szívéhez közel álló zöld zsalugáteres Kisszállóban pihent meg.

hu_bfl_xv_17_f_331_b_079_020.jpg

A Kisszállóhoz hozzáépülő Felső Vendéglő terve Ybl Miklós keze által: a bal oldalon pirossal jelölt részeket építették újonnan az épülethez. Kép forrása: Ybl-archívum

hu_bfl_xv_17_f_331_b_079_014.jpgEzen a rajzon jobban látható, milyen épületegyüttes valósult meg végül a sziget északi részén, miután új teremmel és konyhával bővítették a Felső Vendéglőt. A képen két nézetből látható: oldalnézetből a konyhatoldalékkal, elölnézetből pedig az új teremmel és a kibővített verandával. Kép forrása: Ybl-archívum

Az 1910-es években is sok író lakott a Margitszigeten, azonban akkora a Kisszálló ódon és kopott lett, az itt élők a leírások szerint nem ritkán a kis vaskályhán sütött varjúpecsenyéből táplálkoztak, Bródy Sándortól Szerb Antalon át Molnár Ferencig számosan. Krúdy Gyula tizenkét évig élt és írt a hajdani nádorlakban családjával, ahol lánya visszaemlékezései szerint felejthetetlen éveket töltöttek, annak ellenére, hogy siváran berendezett szobákban laktak, „a bútorokat, képeket, függönyöket, szőnyegeket, de még az ágyneműt is béreltük. Ezek mind a szigeti Kis és Nagyszállodából kiselejtezett holmik voltak..." (Krúdy Zsuzsa: Sziget-lakók voltunk).

efad015e1dc54317031b5cb51d5b43f7_254ed9f4-27d6-48d6-ae0a-60a48d03b1eb.pngA sziget északi csúcsánál helyezkedett el az egyemeletes Kisszálló, aminek rizalitjait a nyeregtető síkjából kiemelkedő, oromfalas második emelet zárta le. 
Kép forrása: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum

A Kisszálló igen közkedvelt hely volt, hozzá szorosan kapcsolódva működött a Felső Vendéglő, amit rendszeresen látogatták politikusok és arisztokraták is. Később, 1907-ben a Pestre néző oldalfala mellé építették fel a Parisian Grillt, ami Európa-szerte ismert zenés-táncos revüszínház lett, és nem mellesleg Budapest első jazzklubjaként is gondolhatunk rá, ugyanis a helynek saját jazz zenekara volt: a Parisian Grill Band. A helyet tapasztalt éjszakai ember vezette: Tarján Vilmos, aki 1925-től a Felső Vendéglőt is igazgatta, korábban pedig az Orfeum és az Operettszínház igazgatója, valamint a New York Kávéház bérlője volt.

2f0ba3d36c156b3f56ac7b146b24a173_47316daa-cb91-43b5-864f-746fbaf90d12.pngMargitszigeti Felső vendéglő kültéri fényképe. A kültéri fénykép eredetije egy színes levelezőlap, mely Kraszner Licié (Jozefa) (Monimpex). Kép forrása: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum

A Kisszálló sorsa 1937-től egyre szomorúbb lett, még átnevezték Dália szállónak, a második világháborúban azonban súlyosan megsérült, hasonlóan a Margit fürdőhöz. Nem lehetett megmenteni, a romjait 1958-ban elbontották. A helyén ma nincs semmi, illetve a sziget hatalmas északi parkolója, ahogyan ezt az alábbi térképen is láthatják. 

ke_pernyo_foto_2020-01-26_11_12_03.pngA Kisszálló a zöld színnel körbekerített területen helyezkedett el, és oldalához szorosan kapcsolódott a vendéglő és a későbbi szórakozóhely. Kép forrása: Urbface

ke_pernyo_foto_2019-03-01_12_15_50.png

 
A Kisszállót és Felső Vendéglőt már a kezdetektől összekötötték az Alsó Vendéglővel: egy lóvasút-pályát hoztak létre, így könnyedén eljuthatott bárki a Margitsziget északi részéről és déli részre, és fordítva. Legközelebb is tartsanak velem! A
z Alsó Vendéglő történetéről következő bejegyzésemben olvashatnak.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Hányszor is sétáltam át életemben a Margit hídon! Ez volt Budapest második állandó hídja, amit 1876-ban adtak át a nagyközönségnek. Amit viszont csak kevesen tudnak: a Margit-szigetre vezető ún. szárnyhíd csak később, 1900. augusztusában készült el. Addig a sziget csak csónakkal volt megközelíthető.�⛵� *** Margaret Bridge is the second permanent bridge of Budapest; it connects the southern tip of Margaret Island with Buda and the Grand Boulevard. It was opened in 1876, with the branch off to the island added in 1900. *** #repost from @conquerbudapestguide �� El puente de Margarita por la noche, saliendo de la isla. Que maravilla, no? ☺️ . �� The Margaret bridge at night, coming out from the island. Marvelous isn't it? ☺️ #budapest #hungary #budapest_hungary #conquerbudapest #budapestagram #travel #thisisbudapest #budapestgram #ig_budapest #budapesteye #budapestcity #budapeste #europe #welovebudapest #budapestbynight #photography #budapestnight #budapest_is_awesome #architecture #travelgram #mik #hungary_gram #momentsinbudapest #travelphotography #ig_hungary #instatravel #visitbudapest #budapestguide #ig_europe @ig_budapest @_igeuropa @ig_hungary

Budapesti törtenetek (@mr.foster_budapest) által megosztott bejegyzés,

A bejegyzés trackback címe:

https://mrfoster.blog.hu/api/trackback/id/tr215429420

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása