A Margit fürdő gyönyörű épület volt, mégis eltűnt a föld színéről. Hol állt pontosan? Ki tervezte? Mikor emelték? És miért bontották le? Utánajártam, és a legfontosabb tudnivalókat összegyűjtöttem Önöknek.

Tudják, hogy 1913 óta járom Budapestet, akkor csöppentem ide, és még mindig találok felfedezni valót ebben a páratlan városban.

Amikor annak idején a Margitszigeten sétáltam, gyönyörű, bazilikára emlékeztető épületre bukkantam a Nagyszálló szomszédságában. A kupolás építmény nem szentély volt, hanem Ybl Miklós egyik legzseniálisabb műve: a Margit fürdő. Ma azonban már hiába keresik. Az egykor oly impozáns fürdőépületnek csak hűlt helyét találják. Csupán helytörténeti csoportok osztják meg újra és újra a fürdőről készült fotókat.

József nádor volt az a magyar nemzeti érzelmű főúr, aki elhatározta, hogy a Margitszigetet a a polgárok számára is nyitott pihenőhellyé változtatja. Igazi paradicsommá alakíttatta a tulajdonába kerülő szigetet, és olyan fürdőt hozott létre rajta, amiről a magyar közönség még álmodni sem mert.

A fürdőtelep létrehozása persze nem valósulhatott volna meg még egy fontos tényező, a gyógyvíz jelenléte nélkül. A fürdőszigeten már az 1850-es években találtak hőforrásokat. Feltárásukat Zsigmondy Vilmos mérnök végezte 1866-67 folyamán.

A 43 C-fokos víz hatásos kezelés volt bőrbántalmakra, ivókúraként pedig elsősorban emésztőszervi problémák ellen alkalmazták. A margitszigeti gyógyvíz olyan sikeres volt, hogy a forrásházban palackozott vizet bel- és külföldre is szállították.

József nádor a Margit fürdő tervezésre Ybl Miklóst kérte fel. Először nagyban gondolkodtak: világfürdőről, gyógyközpontról álmodtak. Az első tervek szerint a fürdőtelepet a sziget belsejébe tervezték, és jóval több épületből állt volna.

Az eredeti terveknek azonban végül csak egy része valósult meg. Az első verzióban a fürdő túl messze lett volna az északnyugati részen feltárt forrástól. A második terven már a sziget északi részére helyezték az épületeket.

A Margit fürdő végül 1870-re készült el. A központi kupola alatt lévő kör alakú csarnokból jobbra, balra és hátrafelé nyíltak épületszárnyak. Ezekben összesen 52 „minden kényelemmel berendezett” kádfürdő, márvány-, porcelán-, kő- és tükörfürdő volt. Az összekötő folyosók „hátul kör alakba épített, magas, kristálytiszta üvegfülkében végződtek, honnan gyönyörű kilátás nyílik a sziget három irányába.

Ybl harmonikusan ötvözte a hellenisztikus, román és reneszánsz elemeket. A fürdő aranyozott kupolás épülete bazilikára emlékeztetett. Ybl Ervin művészettörténész szerint a “Margit fürdő szinte nem egyéb, mint kupolás quattrocento bazilika főhajó nélkül, egyenlő kereszthajókkal és szentéllyel.”

A fürdőt megemelt sétány ölelte körbe, amelyet füvesítettek és virágokkal ültettek be, az épület előtt és mögött is virágágyásokban gyönyörködhettek a látogatók. Az 1910-es évekből pedig fennmaradt pár képeslap a virágóráról:

A fürdőtelephez Ybl grandiózus szállodát is tervezett 162 szobával. A fürdőszobákba bevezették a gyógyvizet, a földszinten impozáns társalgó terem, könyvtár és orvosi rendelő szolgálta a vendégek kényelmét. Ybl egy látványos vízesést is tervezett a szálloda közelébe, amelyet a Japánkertben ma is megcsodálhatnak.

A Margitszigeti Nagyszálló 1873-tól fogadta a világ minden tájáról érkező vendégeket. Olyan nagy magyar művészek száltak meg itt, mint Arany János, Prielle Kornélia, Blaha Lujza, Jászai Mari, Krúdy Gyula, Szép Ernő, Szomory Dezső. A külföldről érkező hírességek között volt Francois Coppée, Jules Massenet, Léo Delibes, és Ferdinand Lesseps, a szuezi csatorna tervezője is.   

A Margitszigeti Nagyszálló (ma Danubius Grand Hotel) terveiről és híres vendégeiről egy korábbi bejegyzésemben már írtam Önöknek. 

A II. világháború a fürdőtelep sorsát is megpecsételte. 1945. január 22-én, -22 fokos hidegben, a szovjet egységek átkeltek a befagyott Dunán, és hatalmas tűzharcban kiszorították a német egységeket a szigetről. 

Ekkor pusztult el a sziget díszfa- és erdősfa-állományának egy része, majd az ideiglenes cölöphídhoz kivágták a vörösfenyőket is. Romba dőlt a főhercegi nyaraló, és a szigeten dolgozó családok lakhelyének nagy része is. Az Ybl tervezte gyönyörű gyógyfürdő is szörnyű sérüléseket szenvedett.

Forrás: MúzeumDigitár/Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény

A másik esemény, ami az állapotát tovább rontotta, az 1956-os áradás. Még szomorúbb tény, hogy bár az épület sokak szerint menthető lett volna, a háború utáni hatalmas kiadások nem tették lehetővé a fürdő helyreállítását. A szigeten csupán a Nagyszálló és a Nagyvendéglő (a későbbi Casino) maradhatott meg.

Találtam azonban Fortepanon egy 1957-es keltezésű fotót, amin a a Margit fürdő látható. Önök mit gondolnak? A dátum nem stimmel vagy valóban újjáépült romjaiból a Margit fürdő? Meghagyom Önöknek a nyomozás örömét és a kérdés megválaszolását.

Margit fürdőt 1958-ban bontották le. Helyén ma a Hotel Thermál szocreál tömbje áll. Talán egyetértenek velem abban, hogy ez az épület sokkal kevésbé impozáns, mint Ybl eltűnt remekműve.

Fotók forrása: Wikipédia, Fortepan, Library of Congress, Budapest régi képeken Facebook-csoport.