Budapesti mozik egykor és most
2015. január 23. írta: fosterur

Budapesti mozik egykor és most

Örülök, hogy néhány réges-régi mozi még ma is üzemel

 

urania3_1.jpg

A kezdetektől rajongtam a filmekért, és ma is imádok moziba járni. Budapest elkényeztetett, a tízes és húszas években sorra nyíltak a jobbnál jobb filmszínházak. Lehetetlen volna az összeset bemutatni, de elárulom, régen hova jártam, és hová megyek most.

Így indult hódító útjára a mozi Budapesten


Magyarországon a mozi szó a mozgófényképszínház, illetve a mozgóképszínház szavak rövidítéséből keletkezett. Heltai Jenő találmányaként híresült el a mozi szó, pedig ő csak Kálmán Imre kupléjához írt szöveget Dal a moziról címmel.

Budapesten a legelső "fotográfiai mutatványos" engedélyt Sziklai Zsigmond kapta 1896-ban, hogy vetíthessen Andrássy úti üzletében. Vetítőhely létesült a Somossy Orfeumban, a Konstantinápoly Budapesten varietében és Meteor Kávéházban. (Utóbbi a tízes évekre mozivá alakult, ez lett a későbbi Phőnix Mozi). De vetítettek ponyvasátor alatt a kisebb pénzű nézőknek is a Batthyány téri és a Haller téri piacon.

Régi kedvencem az Uránia

Eredetileg mulatónak épült ez a csodálatos, velencei stílusú palota. 1899-ben azonban Tudományos Színház nyílt az épületben, és hamarosan felszerelték álló és mozgóképek bemutatására alkalmas eszközökkel. Eleinte tudományos kisfilmeket láthatott a budapesti közönség. Már akkor beleszerettem az épületbe. Az előadásokból természetesen alig értettem valamit. 1916-ra az előadások javarészt kiszorultak a műsorról, helyüket a filmszínházi események vették át. A némafilmeket jobban élveztem, azokhoz nem kellett olyan alapos nyelvtudás, a látottak alapján követni lehetett a történetet.

oszk_urania.jpg

Forrás: Országos Széchenyi Könyvtár Színháztörténeti Tár

urania_elocs.png

Forrás: Budapest Anno

1930-ban, a hangosfilmek elterjedésének idején a német UFA Filmgyárnak vette meg, nagyrészt az ő filmjeiket mutatták be. Budapest ostromát követően 1945 februárjában az első fővárosi mozielőadást itt tartották, a Vörös Hadseregről szóló filmmel. Bár az Uránia évtizedekig működött, igazi pompáját 12 éve nyerte el, felújítása után. Számos rendezvényen vettem már részt az Uránia Nemzeti Filmszínház falai közt; láttam itt már jakuzákról szóló mozit, indiai filmet, Ingmar Bergman egyik alkotását és a Che Guevara életét feldolgozó filmet. És persze a New York-i Metropolitan előadásait, felvételről, köztük a feledhetetlen Pillangókisasszonyt, amelyet az azóta elhunyt filmrendező, Anthony Minghella csodálatos rendezésében állítottak színpadra.

A Szikra maga volt a modernizmus!

Szinte követhetetlen, hány neve volt, én úgy emlegetem, ahogy ma a legtöbb budapesti: Szikraként vagy Metróként. Itt is gyakran megfordultam, hiszen a Britannia Szállóból csak néhány lépésnyire volt a Körúton. Miért volt a Szikra a fejlődés jelképe? Mert az UFA az 1920-as években olyan technikával szerelte fel, amely az egész országban egyedülállónak számított: a függönyt elektromos áram segítségével, géppel mozgatták, beépített orgonája volt, a tetőt nyáron szét lehetett nyitni. 700 fő fért el a filmszínházban, a személyzet pedig egyenruhát viselt. 

 

Az 1960-as és 1970-es években élte második virágkorát, amikor szinte folyamatosan teltház volt. Rengetegen emlékeznek még erre az időre, a bejárat előtt kígyózó sorokra és a neonfényre, amely a mozit hirdette. 1989 után Metro mozi néven működött, szerényebb sikerrel. A videók és a kábeltelevíziós csatornák megjelenése ennek a mozinak a sorsát is megpecsételte: egy időre bezárt, aztán kulturális központként nyílt meg újra, ma pedig a Prlmnt nevű szórakozóhelynek ad otthont. 

 


Vérzik a szívem az Odeonért


Még Lloyd néven ismertem meg, 1937-ben ezt bauhaus remekművet a mai Hollán Ernő utcában.
A környék leghangulatosabb filmszínháza volt. A háború után Duna néven működött. A rendszerváltozást követően Odeon videotéka létesült az épületben – a moziterem méretét csökkentve. A 2000-es évek elején pár évig zárva volt.

2003-ban nyílt meg újra Odeon-Lloyd néven, ekkor vált igazi intézménnyé, Budapest kultikus helyeinek egyikévé. A többi látogatóhoz hasonlóan, nem csupán a filmek vonzottak ide; amikor csak egy kávéra vagy süteményre ültem be, máskor randevút beszéltem meg ide. A nyugalom szigete volt, ezért fájt olyan nagyon, amikor megszűnt az a régi mozi lenni, mit úgy szerettem. Öröm az ürömben, hogy most a Budapest Jazz Club működik itt. Ennyi emlék maradt a kultmoziról:


A Puskinhoz egy régi anekdota fűződik


Az egykori Fórum, ma Puskin mozi volt az első hely, ahol hangosfilmek vetítésére alkalmas gépet szereltek be 1928-ban. Igen ám, de a masina a beüzemelésekor csak borzasztó hangosan kattogott. Molnár János postamérnököt hívták, aki szép summát kért azért, hogy elhárítsa a zavart, elvágott egy rosszul kiépített hurkot a vezetékben. Az általa kért 50 pengő bizony igen magas órabérnek számított abban az időben.

puskin.jpg

Forrás: Puskin Art Mozi

Buda gyöngyszeme, az Átrium, újra üzemel


Már eredetileg is úgy épült az 1930-as években, a Margit körúton, hogy a lakások alatt mozi működhessen. A ma is lenyűgöző épülettömb földszintjén és első emeletén 1935-ben nyílt meg a mozi. Csupa acél, csupa kő, csupa tükör belső tere a geometriai mintákkal az art deco egyik legszebb példája volt, sajnos mára csak az előcsarnok látható eredeti állapotában.

A háború után rendbe hozták és egészen sokáig működött. 2001-ben azonban bezárt és egy évtizeden át aludta Csipkerózsika-álmát. 2012 telén nyitott ki újra. Bár a színházi előadások hangsúlyosabbak a műsorban, filmeket is vetít a megújult Átrium – a legnagyobb örömömre. Tudták, hogy a híres mennyezetvilágítást régen mindenki csak Tejútnak hívta? Az előadások alatt ugyanis minden elsötétedett, csak a vetítővászon villogott, a mennyezeti szellőzőgyűrűk kékes fénye több száz apró nyíláson derengett át...

atrium.jpg

Forrás: Egykor.hu

Ha valami extra élményre vágyok, megnézem magamnak az ágymozit

Budapest első és egyetlen mozija, ahol hatalmas, ágyként kialakított helyekre szól a megváltott jegy. Furcsán hangzik, ugye? Pedig az óbudai Buda Bed Cinemát övező óriási érdeklődés azt mutatja, egyre többen vágynak arra, hogy máshol is ugyanaz a kényelem fogadja őket, mint otthon. Na, erre azért lehet, hogy alszom még egyet!

A bejegyzés trackback címe:

https://mrfoster.blog.hu/api/trackback/id/tr787099977

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása