Az év legszebb időszaka veszi most kezdetét, amit több ok miatt is különösen szeretek. Az ünnepi fénybe öltöző város, a téli szünettől egyre nyugodtabbá váló emberek, a naponta új finomságot rejtő adventi naptár és az adventi koszorú felgyulladó gyertyái mind csak ilyenkor mutatják meg magukat, s most ráadásul halmozottan okoznak gyönyörűséget.
Önök is ennyire szeretik az Adventi időszakot?
Vagy inkább csupán divatos szokásnak tartják?
Olvassanak tovább, és szavazzanak!
1. Kigyúlnak az ünnepi fények
A jó megfigyelőknek feltűnhetett, hogy az adventi időszakban felgyulladó, díszítő világítások évről évre egyre látványosabbak Budapesten. A fényár tervezését nem bízzák a véletlenre, erre külön pályázatot szoktak kiírni már tavasszal, majd több tucat látványtervből kiválasztják a (szerintük) legeslegszebbet.
Figyeljenek nagyon! Idén teljesen megújult at ünnepi fényár, amelyet november 29-én délután 5 órakkor gyújtanak meg, és amelyhez 1400 díszítő elemet és 51 kilométer fényfüzért használtak fel. Az Andrássy út, a Vörösmarty tér, vagy a Nagymező utca mellett különlegesen szép lesz a Városháza park, ahol 23 fából álló „fényfüzér-ligeten" sétálhatunk át.
A tavalyi évben hetedszer indult útjára az ünnepi díszbe öltöztetett fényvillamos.
Ami pedig még szebbé teszi a fénydíszeket, hogy többségének anyaga újrahasznosítható és kizárólag energiatakarékos, prémium minőségű LED-es fényfüzérekből áll. Ha pedig LED-es technológia, akkor bizonyára sokunknak eszébe jut a 2009 óta hagyományosan december első hetében útjára indulú fényvillamos - sőt pár éve egy fénytroli is csatlakozott hozzá -, amelyen majd 40 ezer hidegfehér és kék színű LED világít.
A legendás ausztriai Kitzbüheli adventi vásár.
2. Az adventi koszorú misztériuma
Bár az adventi koszorú már a 19. században divatba jött, abból a szempontból újabb szokásnak számít Magyarországon, hogy a szocializmusban nem nagyon készítettek adventi koszorút. Az akkor regnáló hatalom igyekezett eljelentékteleníteni mind az adventi időszakot, mind a karácsonyt, ezért utóbbit előszeretettel hívták „fenyőünnepnek", a Mikulásból pedig Télapót csináltak. De átkeresztelték a vasárnapokat is: advent harmadik és negyedik vasárnapja ezüst- és aranyvasárnap lett.
A gyertya színei országonként és szokásonként eltérőek lehetnek: az angolszász területeken gyakran vörös színűek az adventi gyertyák (ugyanis ez a karácsonyi-ünnepi színük), míg a katolikus liturgia jegyében a gyertyák színe lila (ez a bűnbánat színe) és rózsaszín. A harmadik, ún. örvendetes vasárnap színe a rózsaszín, azaz a lila és a fehér keveréke - ekkor várjuk legjobban a karácsonyt, és ezért örvendezünk.
3. Megnyugszik a világ: itt a téli szünet!
A nyári szünetnél csak a téli szünetet lehet jobban szeretni. Mindenkinek, aki dolgozik, ez az első hosszabb időszak, amikor tovább lustálkodhatunk, és a munkahelyi stressz helyett azon gondolkodhatunk, hogy milyen programmal, finomsággal, vagy éppen semmittevéssel kényeztetjük magunkat. Ami miatt számomra igazán kedves, hogy minden vásárlási láz ellenére mégiscsak a szeretetteljesség jegyét viseli magán, és ettől minden ember kedvesebbé válik.
4. Minden nap jól kezdődik
Bárhány éves is leszek, az adventi naptárt nem tudom megunni! Minden évben kicsit másmilyet készítek, vagy szerzek be (ez kedvemtől és a kínálattól is függ), és az is változó, hogy éppen finomságok, vagy magvas gondolatok várnak rám az egymást követő napokon. Egy igazán adventtel harmonizáló naptár ugyanis nemcsak édességet, hanem a karácsonyi ünnepkörre utaló gondolatot is rejt az ablakai mögött. Idén a saját kis cédulákkal tűzdelt naptárom mellett a hotelemben is kihelyztek egy hatalmas, embernagyságú adventi kalendáriumot, amelyből minden este kinyithatnak egy-egy ajándékot rejtő ablakot a szerencsés vendégek.
Mivel mindig szimpatizáltam az altruista kezdeményezésekkel (nem véletlen, hogy a kis Twist Oliver története, vagy a Legyetek jók, ha tudtok nagy kedvenceim), a hamburgi lelencgyermekeket segítő lelkész, Johann Hinrich Wichern története is meghatott.
Ő volt az, aki a kis védenceinek az első adventi koszorút elkészítette 1839-ben. De milyet! Fűzfából fonták és legalább akkora volt mint egy kocsikerék! A négy adventi hétvégét fehér színű gyertyák, míg a hétköznapokat piros színű gyertyák jelképezték. A díszítés alapjai azóta sem változtak: örökzöld fenyő és tobozok, továbbá az elmaradhatatlan szalag.
Tudta, hogy az első nyomtatott adventi naptár 1908-ban készült Münchenben? A kalendárium jelentősége a kezdetektől az volt, hogy elvezesse a felnőtteket és a gyermekeket a karácsonyhoz.
Böhm Pél: Betlehemi készülődés című festménye.
5. Cukorkák, hajnalok és az ország legnagyobb Betleheme
Bárhol is járok a világban, mindenhol nagy érdeklődéssel fordulok a népszokások felé, hiszen ebben rejlik egy-egy kultúra alapja, amire aztán a mai hagyományok és szemléletek ráépülnek. Az átalakult életritmus miatt az adventi hajnali misék, az ún. aranyos-, vagy angyali misék is eltűntek, pedig akinek része volt benne, meleg szívvel emlékszik rá vissza.
A napfelkelte előtti miséknek nemcsak a sötétség és a karácsonyi énekek miatt volt különleges a hangulatuk. Varázscselekedetek, különösen szerelmi varázslások sokasága fűződik ehhez az eseményhez, ami előtt, vagy amire menet a fiatal lányok mézet vagy cukorkát szopogattak, hogy édes legyen nyelvük és finom a lehelletük, s így nagyobb sikerrel édesgessék választottjukat magukhoz.
Azért ne keseredjenek el! Ha hajnali misét nem is, az ország legnagyobb Betlehemét idén is megcsodálhatják, s kétség nem fér hozzá, hogy a gyerekeknek is tetszeni fog. A Balaton közeli Somogy megyei Vörsön idén is elkészítik a híres installációt, amelyen végignézve megelevenednek előttünk a karácsonyi történet epizódjai.
Adventhez kötődik a betlehemezés is, így például nagyon jellemző szokás volt, hogy a karácsony előtti utolsó kilenc napon szálláskereső betlehemezést, azaz a Szent Család-járás csináltak.
Az adventi időszak a csendről és a befelé fordulásról is szól: tiltották a zajos népünnepélyeket, lakodalmakat.
Advent kezdetét régen éjféli harangzúgás jelezte.
