Imádok kávézni. Éppen ezért érdekelnek a kávézással kapcsolatos információk. Mikor jelentek meg a kávéházak Magyarországon? Kinek köszönhetjük? Melyik a világ legerősebb kávéja? Mit állítanak a kutatók a kávézás ideális időpontjáról? Milyen legendák és anekdoták maradtak fenn a kávézásról? Most elmesélem Önöknek.

1. Ki volt az első ismert magyarországi kávés?

Magyarországra a törökök közvetítésével jutott el a kávézás szokása. Az első európai kávéház 1624-ben, Velencébe nyílt, az első pesti kávés, akiről írásos feljegyzés is maradt 1714-ből, Cavesieder Blasius, vagyis Kávéfőző Balázs volt. A mai, V. kerületi Molnár utcában (Wasser Thor Gassen, Hajós utca, majd Vizikapu utca) vásárolt házat, és vándorkávésból lett kávéfőzőmester. A kávézás itthon is általánossá vált, a kávé pedig ma már talán a legnépszerűbb reggeli italunk.

2. Krúdynak elszakíthatatlan kapcsolata volt a kávéval és a kávéházakkal

Krúdy Gyula egyedülálló módon, teljes körképet adva írt a magyar kávéházakról, annak ellenére, hogy ő - sok íróval, költővel ellentétben - nem ott élte az életét. Saly Noémi világított rá, hogy Krúdy művei alapján hetven korabeli üzletet lehet azonosítani.

 A Széchenyi Kávéház a Ferenc körúton 1917-ben. Fotó: Fortepan

3. Az első eszpresszó

Torinóban készült, 1884-ben. A caffé espresso ma a legtöbbet fogyasztott kávétípusok egyike. Magas nyomással, optimális hőfokon főzik finomra őrölt arabica vagy robusta kávészemekből.

Olaszország is elképzelhetetlen lenne kávé és kávéházak nélkül

4. És mitől lesz jó az olasz eszpresszó?

A legfontosabb, hogy a kávéfőző és a kávé minősége, így a szemcse nagysága, pörkölése kiváló legyen. Ha mindez adott, akkor a megfelelő hőfokra kell még figyelni, és arra, hogy a tetején "crema" legyen, vagyis összefüggő, sűrű és kellő vastagságú krémréteg.

5. Kik készítik a kávét?

Ma a baristák a kávé készítésének művészei. A magyarok között is remek szakembereket találunk: 2015-ben a világ öt legjobb baristája közé egy magyar lányt is beválasztottak. Matusik Edina a Velvet Rock 'n' roll nevű különlegességgel bűvölte el a közönséget és a zsűrit a World of Coffee rendezvényen, Göteborgban. Matusik Edina jelenleg a kiskőrösi Kávéház A három bölcs útkaparóhoz és a Fröccs baristája.

6. A kávé nem tudott kifogni Voltaire-en

Voltaire imádta a kávét, állítólag kannaszámra itta. Az orvosai rendszeresen figyelmeztették arra, hogy jó lesz vigyázni, de az író nem hallgatott rájuk. 83 évet élt, és egy anekdota szerint arra vádra, hogy a kávé alattomos méreg, így felelt: "Akkor nagyon-nagyon alattomos lehet, mert én ötven éve iszom, és még látszólag semmi bajom".

7. A kávét egykor orvosságként is alkalmazták

Az Etiópia területéről származó kávécserje termését a 10-11. században már használták arab orvosok - gyógyításra. Azt akkor még nem tudták, amit mi már igen, hogy káliumot, magnéziumot és antioxidánsokat is tartalmaz, csupán jótékony hatásait ismerték. Később lett a kávéból élvezeti cikk, és az első kávéházak is a középkor utolsó századaiban alakultak.

„A kávé az átlagember aranya, és mint az arany maga, úgy a kávé is a fényűzés és a nemesség érzetét kelti minden emberben.” Abd-al-Kadí

8. Milyen a jó cappuccino?

Könnyed, erős, krémes és habos - mindezt egyszerre kell teljesítenie. Olaszországban rendszerint reggeli italnak számít. Nálunk azonban nincsen napszakhoz, alkalomhoz vagy étkezéshez kötve a cappuccino fogyasztása.

9. Kofi ház

Először feketelevesnek hívta a magyar nyelv a kávét. Bár a kávé szót Zrínyi Miklós 1645-ben leírta, a kávéház kifejezés csak a 18. században született.

„Az én kávéházam az én váram.” Kosztolányi Dezső

11. A világ legdurvább kávéja

Ausztráliában brutális erősségű kávét alkottak. A sokatmondó Ass Kicker névre hallgat, és körülbelül 80 csésze hagyományos kávénak felel meg. A fogyasztását is csupán kis adagokban, 3-4 óra alatt javasolják. Ezt  a különlegességet cold drip eljárással készítik: több órán át, cseppenként adják hozzá a vizet az őrölt kávéhoz, majd az őrleményből egy szűrőn át szintén cseppenként jut a koffeinben gazdag lé egy tartályba.

12. Bőrre permetezhető kávét fejlesztettek

Egy fiatal vegyészek alkották meg a szert, amely kiváltja a kávéfőzést. Ben Yu és Deven Soni szerint így marad utóíz a szánkban, és nem kell hozzá sem tej, sem cukor. A folyadék szagtalan, így azok is használhatják, akik nem bírják a jellegzetes kávéillatot.

A bőrön át felszívódó permet órák alatt oszlik el, így fejti ki hatását – a nikotintapasz működési elvéhez hasonlóan jut be a koffein a szervezetbe. Egy fújással elvileg egy csészényi kávé koffeinmennyiségének negyedét juttathatjuk a szervezetbe. Én azért maradok a hagyományos kávézásnál és a szokásos reggeli szertartásnál.

13. Nem is reggel kellene meginnunk az első kávét?

Apropó reggeli kávé. Steven Miller idegkutató szerint nem jól tesszük, ha reggel 8 és 9 között kávézunk, Ekkor ugyanis magas a szervezet kortizol-szintje. (A kortizolt stresszhelyzetben állítja elő a szervezet, ez a hormon felelős a bioritmust, vagyis az elalvást és az ébredést is.)

A kutatás szerint, ha a fenti időpontban kávézunk, a szervezet ahelyett, hogy a kortizolt használná az ébredéshez, a kávéra hagyatkozik, és lassan tolerancia alakul ki a kávéval szemben, vagyis az nem fogja kiváltani a kívánt hatást. Elvileg 9.30 és 11.30 között kellene kávéznunk, ez az ideális időpont. Délután pedig 17.30 előtt, vagy este 18.30 után...

"Egy cifra kávéház a Duna hídjánál
Vagyon; és én szebbet nem is láttam annál.
Kérdés: ha nem szebb-é Vénus templománál?
Tele vólt, azért is álltam ajtójánál."

 

Gvadányi József

 

14. Kik isszák a legtöbb kávét?

Azt gondolnánk, hogy a magyarok az élen járnak. Az igazság azonban az, hogy a világon a legtöbb kávét a hollandok isszák. Legalábbis egy infografika szerint. A listán második helyen a finnek szerepelnek, a harmadik helyen pedig a svédek. Magyarország csupán sereghajtó a világ kávéfogyasztó államai között, még a lengyelek és a szlovákok megelőznek bennünket kávézásban.

15. Az egyik legnagyobb magyar kávészakértő

Krúdy Gyula örökítette meg az egyik valaha élt legnagyobb magyar kávéspecialista alakját Kérek egy feketét! című művében. Vay Sándor, vagyis Sarolta grófnő, aki férfiruhában járt, újságíró és kávékereskedő volt.

- Az élet általában ünnepélyesebb volt, így a kávézáshoz is nagyobb ceremóniával láttak neki a vendégek, mint napjainkban. Amint megtörölte száját az ebédtől a pesti polgár: elballagott a maga kávéházába, és ott a lehető legkomótosabban helyezkedett el. A kávét percnyi pontossággal főzték a konyhán ezalatt, mert nemcsak a kávéfőző legény, de maga a gazda is értett a kávéfőzéshez. A múlt századbeli pesti vendégnek pedig csak egyetlen kortyot kellett kóstolnia a kávéból, hogy annak minőségét nyomban megállapítsa.
- Voltak olyan vendégek, akik a kávénak már az illatáról, úgynevezett aromájáról tudtak ítélkezni. A finnyásabbak azt is megmondták, hogy Ceylonból, Kubából vagy Törökországból származott a kávészem.
- Nem hörpintették a kávét, mint napjainkban a kávéházak siető népe, amely minden különösebb figyelem nélkül hajintja a gallérja mögé a híg feketét, hanem kortyonkint élvezték, megvárták a friss főzetet, addig elszívogatták csibukjaikat, amely minden valamirevaló polgárnak volt a maga kávéházában.
- Talán azért is mondták Pestre az idegen utazók, hogy annak lakossága jórészt kávéházban tölti napjait, mert itt igyekeztek jó kávét főzni.

- Ismétlem - mondá Vay Sándor (Sarolta) gróf, aki a tárcaírás mellett kávékereskedő is volt Pesten -, akkor volt minden rendben, amikor az emberek azon vitatkoztak, hogyan kell a jó feketekávét főzni. És erről módszereiket, titkaikat előadták.

 

Krúdy Gyula: Kérek egy feketét! (részlet)