A piacozás és a vásártartás az emberi élet természetes jelensége évezredek óta. És nem csak kistelepüléseken vagy kisvárosokban: piacok nélkül a nagyvárosok sem létezhetnek.
A piacok és vásárok az árucsere és kereskedés legfontosabb színtereivé váltak az elmúlt évezredekben. Olyannyira, hogy nem is tudok olyan városokat említeni, ahol ne lenne piac. Ha külföldön járok, magam is szívesen ellátogatok a helyi piacokra, ezek közül elsőként a római Campo de’ Fiori piaca ugrik be, talán azért, mert egyrészt elbűvölőnek találtam, másrészt imádom
Nem tudtam, mekkora fába vágtam a fejszémet, amikor elhatároztam, hogy a budapesti piacokról írok. Hihetetlenül szerteágazó ugyanis a téma. Különösen, ha már az ókortól vizsgáljuk a város, pontosabban a mai Budapest területének történetét, és ha mélyebben beleássuk magunkat Pest, Buda és Óbuda külön történetébe, hiszen egységes nagyvárosról csak 151 éve beszélünk.
Piacok egykor a mai Budapest területén
Budán, Óbudán és Pesten a piacok engedélyezése a középkorban királyi felségjog volt. A középkorban Budán szombaton volt piacnap, később péntekre tették át az időpontját. A középkor végén Pesten keddenként volt piac, Budán a Nagyboldogasszony templom terén vagyis a mai Mátyás templom előtti szerdánként tartottak piacot, csütörtökön pedig Óbudán.
Így néztek ki a piacok, vásárok a középkorban
A törökök kiűzése után újraéledtek a vásárok és piacok a pesti és a budai oldalon is. 1688-tól a Vízivárosban (a mai első kerületi Szilágyi Dezső tér területén) kedden és szombaton rendeztek piacot, míg Pesten kedden és pénteken. A XIX. század első felében hétfőn a Tabánban, kedden a Vízivárosban, szombaton a Várban volt hetipiac.
Amikor a reformkort követően, majd különösen a kiegyezés után a 3 város, azután az egyesített Budapest lakossága egyre nagyobb ütemben növekedett, a piacok száma is nőtt. Szükségessé vált a meglévő piacok területének bővítése és új piacterek kijelölése is.
Hogyan formálódott a XIX. században és a XX. század első éveiben a piacozás Budapesten?
Az 1890-es évekre már több mint 40 „nyílt árusítású” piac működött Budapesten. Ezeken a piacokon évszakonként változóan 4500-8000 árus kínálta a portékáit, elsősorban persze élelmiszereket. Azonban ezek a nyílt árusítású piacok nem feleltek meg a köztisztasági követelményeknek. Emiatt a főváros vezetése felkérte Cziegler Győző műegyetemi tanárt, hogy tegyen javaslatot vásárcsarnok-piaccsarnok építésére.
Piac a rakparton a századfordulón
Piac a Városház téren 1894-ben - a tér helyén ma a Piarista tömb áll. Fotó: Klösz György/Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.016
Az Új Vásár téri (II. János Pál pápa téri) piac az 1890-es években. Fotó: Klösz György/Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.100
Így tervezték meg Budapest ma is működő vásárcsarnok épületeit, amelyeknek nem csak fontos funkciójuk van, hanem építészeti szempontból is izgalmasak.
1897-ben 5 korszerű vásárcsarnok nyitott Budapesten: a mai Vámház körúton található és külföldiek által is leginkább ismert Központi Vásárcsarnok, a Rákóczi téri vásárcsarnok, a Klauzál téri vásárcsarnok, a Hunyadi téri vásárcsarnok és a Hold utcai vásárcsarnok. Budán az első vásárcsarnok csak 1902-ben nyílt a mai Batthyányi téren - akkor úgy hívták hogy Bomba tér.
Az új vásárcsarnokokokat a nyílt piacterek szomszédságában építették fel, ezzel lehetővé vált a régi, korszerűtlen és a köztisztaság elveinek nem megfelelő piacok fokozatos megszüntetése.
A Batthyány téri vásárcsarnok 1903-ban. Fotó: Fortepan/Deutsche Fototek/Brück und Sohn
A Hold utcai vásárcsarnok homlokzata. Fotó: Wikipédia
A Központi Vásárcsarnok belső tere napjainkban
1899-ben a Belváros lakóinak jobb élelmiszerellátása érdekében a központi városháza udvarán, a volt Károly kaszárnya lovaglóiskolájának épületében, különféle átalakításokkal 1355 négyzetméter beépített területű fedett vásárt alakítottak ki, ahol több mint 100 árusítóhely működött. százhat áruház éjjel rendelkező úgynevezett belvárosi fedett vásárt alakítottak ki.
1919-ben a már bőven több mint egymilliós Budapest lakosságának élelmiszer ellátásában a vásárcsarnokokon kívül még 17 nyílt árusítású piacnak jutott lényeges szerep, ahol a kereskedők saját költségükön árusító bódékat létesítettek. (1880-ban 400 ezres volt Budapest, 1900-ban 800 ezres nagyváros, ám 1910-re lakóinak száma már meghaladta az egymillió százezret is.) A két háború közt még több jelentős piac és vásártér létesült (például Óbudán, a Krisztinavárosban vagy a Garay téren), ám ezek közül akadt, amelyik Budapest ostroma alatt megsemmisült vagy súlyos károkat szenvedett el.
Piacok 1945 után
A II. világháború után, mivel nem volt elegendő pénz az épületek eredeti állapotának visszaállítására, illetve arra hogy minden egyes, háborúban megsemmisült vagy súlyosan megrongálódott épületet abban a szellemben, olyan díszesen, olyan anyagokból, olyan stílusban állítsanak helyre vagy építsenek fel újra, mint amilyenek a háború előtt voltak, a legfontosabb teendőkre összpontosítottak. Pár évig új piacokat sem építettek, hanem közvetlenül a háború után az ostromban megrongálódott piacok rendbetételére fókuszáltak.
Később kezdtek új piacokat építeni: 1953-ban például a Széna téri, fabódékból álló piac helyett felépült a Fény utcai piac (a jelenlegi épület 1998-ban készült el, a frissen épült Mammut I. oldalából kinőve.) A Bosnyák téri piacot csarnokos módon építették be, az újpesti piacot pedig 1972-ben adták át.
Az 1970-es évek nagy építkezései alkalmával (amikorra Budapest lakossága elérte a majd’ kétmilliót), a lakótelepeken, új lakónegyedben is hoztak létre piacot: az újpalotai 1974-re, a békásmegyeri 1978-ra készült el.
Akadtak közben olyan piacok is amelyek végleg felszámoltak és megszüntettek; ilyen volt az Albertfalván működő piac.
A régi vásárcsarnok épületek sorsa is érdekesen alakult. Például a Batthyányi téren álló vásárcsarnok az 1990-es években már nem piacként üzemelt, hanem egy élelmiszerüzlet volt benne, akkor még eléggé szegényes választékkal és berendezéssel. A 2000-es években újították fel az épületet, és a földszintjét most egy SPAR áruház foglalja el, az emeleten pedig gyógyszertár, kávézó és néhány kisebb üzlet működik.
Érdekes a Lehel téri piac története is. Sokak kedvence; van, aki esküszik rá, hogy ott találja Budapesten a legjobb savanyúságokat, ezért jár oda. Mások megszokásból mennek el a Lehel téri piacra; akadnak akik azt szeretik benne, hogy hogy sok az áru, sok az üzlet, ezért kedvükre válogathatnak, mert nekik nem mindegy, mekkora a kínálat. Nos, azt viszont kevesen tudják, hogy a Lehel téri piac épületének és környékének a helyén a XIX. század közepén még temető volt, később számolták fel és használták fel építési telekként. Ez volt az úgynevezett „régi váci temető”, ami a Váci út miatt kapta ezt a nevet.
Piacozás az 1950-es években a Lehel téren
Mi a helyzet ma a budapesti piacokkal?
Nem csak a korábbi helyek működnek (például a Hunyadi téri piac, a Vásárcsarnok a Vámház körúton, a békésmegyeri és más piacok), hanem új kispiacok is létesültek.
Fontos a trendek szempontjából, hogy a korábbi nagyáruházak, egyes vásárcsarnokok, divatcsarnokok szerepét az 1990-es évek végétől a plázák vették át.
Ám ahogyan a nagyvárosban élőknek a XXI. században nőtt az igénye arra, hogy termelőktől vásároljanak házias élelmiszereket, úgy jelentek meg a kisebb piacok, is illetve a kifejezetten termelői piacok.
Ilyen termelői kispiac működik a Batthyányi utcában az I. kerületben a Vízivárosi Klub előtti téren péntekenként, ahol mindössze néhány árus pakol ki házi sajtokat, tejtermékeket, hentesárukat, házi kolbászokat és savanyúságokat. Sokan szeretik a szombati Czakó utcai piacot és a szerdai Városmajori termelői piacot is.
Igencsak ismert és kedvelt a Szimplában üzemelő vasárnapi háztáji piac. A romkocsma udvarán a piacon különféle lekvárokat, kézműves termékeket, zöldségeket, húsokat és gyümölcsöket vásárolhatunk, de helyben főtt ételeket is kóstolhatunk.
Ugyancsak népszerű az a kispiac és bolhapiac, ami szombat délelőttönként a Komjádi uszoda közelében települ ki. Kézműves sajtokkal, élelmiszerekkel, illetve saját termelésű zöldségekkel gyümölcsökkel pakolhatjuk meg a szatyrainkat. Magam is vásároltam itt néhány alkalommal, és ami miatt ide kijöttem, az, hogy az olyan kedvenceimet, mint amilyen a vörös lencse, olcsóbban vásárolhattam meg, mint az üzletekben.
További budapesti piacok, amelyeket az ismerőseim ajánlottak:
1. Pünkösdfürdő utcai piac
Ez nem egy kiépített piac: szombatonként a parkolókból elállnak az autók, helyükre érkeznek a termelők. Körülbelül 40 standon árulnak zöldséget, gyümölcsöt, húst, sajtot, virágot, néhány helyen mosószert, ruhát, háztartási cikket. Reggel 7 és 11 között üzemel. Egyik előnye, hogy olcsó, a hátránya viszont, hogy enni semmit nem lehet, nincs lángossütő, pék és kávézó sem a területén.
2. Békásmegyeri lakótelepi piac
A Pünkösdfürdő utcaitól 300 méterre működik a kőépületben a piac, de kívül is vannak standok. Az állandó belső boltokban sokféle élelmiszert találunk, de kiemelkedő a halas, ahol friss tengeri hal is kapható, illetve a hentesek pultja is, ahol mindig friss, ízletes hús kapható. Sajnos a piacnak helyet adó betonkocka semmilyen hangulatot nem áraszt.
3. A Nánási úton található a Római Parti piac
Népszerű, mivel itt található a Ziniel cukrászda, az Omega3 pisztrángos is egy kis téren. Itt kapható kerámiától a fonalból font kisegéren át a török olívaolajig és a gránátalma-kivonatig minden, csakúgy, mint termelői méz, lekvár, chutney vagy épp mangalica szalámi. Leginkább talán egy drága gourmet boltra emlékeztet, mint piacra, hiszen nem itt veszi meg az ember a zöldségeket és a petrezselymet a vasárnapi húsleveshez.
4. Fény utcai piac
Bel-Buda ikonikus helye kihagyhatatlan. Elhelyezkedése miatt drága, viszont mindent kapni, és nem elhanyagolható a közösségi élet sem. Szombatonként kifejezetten nagy a pezsgés és a nyüzsgés, a környéken lakóktól a rózsadombi elitig sokan járnak ide, mindenki ismer mindenkit, legalább arcról, és olyan jó kis helyek működnek, mint a sajtos üzlet, a csirkés vagy az emeleten a társadalmi szerepvállalásban is erős Fetekert kávézó
5. Wekerlei bolhapiac
Még turisták számára is izgalmas program a Wekerlei Társaskör Egyesület szervezésében, havonta egyszer működő vasárnapi bolhapiac. Egyrészt a hely varázsa hoz el ide, másrészt a kincsvadászat szenvedélye: hátha találok valamilyen érdekes apróságot vagy emléktárgyat. A Wekerlei Kispiac területén találják, a megadott vasárnapokon 9 és 13 óra között; könyveket, játékokat, konyhai eszközöket, ruhákat, sporteszközöket, ékszereket is vásárolhatnak. De maga a heti kispiacra is érdemes kijönni annak, aki a környéken lakik.
Önöknek melyik budapesti piac a kedvence?