Ha sétált már a körúton, biztosan felfigyelt egyes régi épületek különleges kidolgozottságára. Olykor igazi remekművek néznek ránk a homlokzatokról.
Ilyen számomra az Oktogon és Nyugati tér között, a Szondi utca sarkán található nagy méretű mozaik, Haranghy Jenő festő- és iparművész alkotása.
Haranghy Jenő tervezte azt a mozaikot, amin megjelennek a legenda képkockái és Arany János balladájából részletek. / Képek forrása: kozterkep.hu Szende András és mandadb.hu
Szondi legendája
De ki volt ez a megtermett katona, és miről híres a két apródja? Szondi György a magyar történelem kiemelkedő alakja, a török elleni küzdelem egyik hőse. 1540-ben lett Drégely várának kapitánya, ami ebben az időben fontos stratégiai pontnak számított, különösen Buda, Visegrád és Esztergom eleste után. A török hadsereg, élén Ali pasával, 1552-ben indult meg Drégely felé, 12 000 fővel, míg a várvédők mindössze 146-an voltak. A küzdelem egyértelműen esélytelennek látszott.
Hádim Ali megpróbálta rávenni Szondit arra, hogy adják meg magukat, de a kapitány ellenállt. A török sereg ágyúkkal támadt, és bár az elsőt visszaverték a vár védői, a törökök pár nap alatt lerombolták a várat, és az össze védőt megölték, köztük Szondi Györgyöt is. Az ostromról itt olvashatnak bővebben.
Drégely vára csodaszép környezetben, a Börzsöny erdei között, ma turisztikai célpont és egy nagyszerű túralehetőség! / Kép forrása: dregelypalank.hu
Mozaik a város közepén
A Szondi utca sarkán található mozaik az egykori Britannia Szálló (ma Radisson Blu Béke Hotel) épületét díszíti. Az alkotás helyén korábban egy 1939-ben felavatott szoborkompozíció állt - Bory Jenő alkotása - ez azonban a II. világháború alatt, Budapest ostromakor megsemmisült.
A falon most látható mozaik 1947-ben készült, Haranghy Jenőt részben az ismert Arany János ballada inspirálta az alkotás elkészítésében. A falon a történet különböző képkockái elevenednek meg, a központi figura pedig Szondi György.
Ha a Teréz körúton sétálnak, mindenképpen nézzék meg a Szondi utca sarkán található mozaikot! Középen Szondi György nagy méretű alakja, jobb és bal oldalon pedig a ballada egy-egy jelenete látható. / Kép forrása: kozterkep.hu Szende András
Kép forrás: mandadb.hu
Ugyanazon a helyen, ahol most a mozaik díszeleg, 1939-ben Bory Jenő szoborcsoportja állt, a mészkőből készült alkotás azonban a második világháborúban megsemmisült./ Kép forrása: kozterkep.hu
Azt már tudjuk, hogy Szondi valóban kiemelkedő vezető és harcos volt, de mitől lettek híresek az apródok? A legenda szerint Szondi amikor már biztos volt a vereségben, felöltöztette két ifjú apródját drága kelmékbe, zsebüket teletömte pénzzel és elküldte a pasához, kérve, hogy nevelje fel őket tisztességgel és faragjon belőlük vitézeket. Az apródok ennek ellenére nem kívántak behódolni Ali pasának, és még halála után is hűségesek maradtak Szondihoz, így a hűség és hazafiság örök példáivá váltak.
Szondi két apródja / Kép forrása: kozterkep.hu Göröntsér Vera
"Két ifiu térdel, kezökben a lant,
A kopja tövén, mintha volna feszűlet.
Zsibongva hadával a völgyben alant
Ali győzelem-ünnepet űlet."Részlet Arany János: Szondi két apródja c. műből
A hősi történet Arany Jánost is megihlette, a szabadságharc bukása után 1859-ben megírta Szondi két apródja című balladáját. A két apród története leginkább a haza iránti hűséget példázza. Az illusztráció Zichy Mihály műve. / Kép forrása: sulinet.hu
Tudnak még Budapest homlokzatain különleges remekművekről?
Írják meg kommentben!