5 csodaszép szobor Budapesten, amelyről sokan megfeledkeznek
2018. június 22. írta: fosterur

5 csodaszép szobor Budapesten, amelyről sokan megfeledkeznek

vizjatek.JPG

A legnépszerűbb turistalátványosságok közelében a forgalmas utcákon gyakran észre sem vesszük, mennyi szépség vesz bennünket körül. Nem csak a népszerű látnivalók fénye halványítja el más érdekességekét, hanem gyakran járjuk úgy Budapest utcáit, hogy sietünk, nem szemlélődünk, nem vesszük szemügyre a házak homlokzatát és szemmagasságnál nem tekintünk feljebb.

Ezért időnként megtörténik, hogy csak egy Instagram-fotó vagy blogbejegyzés láttán csapunk a homlokunkra: „Jaj, hát én ezt ismerem, nap mint nap ott megyek el!” Önökkel is előfordult már, hogy utólag jöttek rá, milyen izgalmas szobrok, épületek, parkocskák, beugrók és teraszok mellett vezet az útjuk? És hogy néha fel sem tűnik, mennyi kincset terít elénk a város, ahol élünk?

Kiválasztottam néhány olyan szobrot Budapesten, amelyeket érdemes egy laza sétával újra felfedezniük. Különlegességük az, hogy mindegyiknek köze van a vízhez, az élet éltető forrásához, illetve hogy mindegyik női szobor.

A Vízjáték a Mátyás-templom közelében

A Mátyás-templom és a Halászbástya miatt sokan mennek el úgy a szobor előtt, hogy egy pillantást sem vetnek rá, pedig gyönyörű. Több mint negyven éve áll a Tárnok utcában, ez a klasszikus nőalak, a fején tálat egyensúlyozva. Alkotója az egyik kedvencem, Pátzay Pál szobrászművész, éremművész, akinek a Dunakorzón álló Dunai szél című kecses alkotást is köszönhetjük.

A Vízjáték kidolgozása szerintem az antik szobrokat idézi, a póz azonban dinamikus és nem statikus. Szeretem körbejárni, mert szinte minden irányból élvezetes látványt nyújt.

img_7840.JPG

Artemisz a Várban

 Ha elgyalogolnak a Vízjátéktól az Úri utcán át a Mária Magdolna-toronyig, pont ehhez a kis szoborhoz érkeznek. Az i.e 4. században élt Praxitelész alkotásai csupán a róluk készült római másolatok formájában maradtak fenn. Az egyik a Polükleitosz által lemásolt Gabies-i Artemisz vagy Gabies-i Diána néven ismert szobor – erről mintázta egy ismeretlen, feltehetően magyar művész a kúton álló figurát.

Korábban Hébe-kútnak hívták, a Hess András téren állt, és miután az elbontést követően csak a szobor maradt meg, új kút fölé emelve ide helyezték 1967-ben. Nem tudom pontosan, mi fogott meg ebben az alakban, amikor először láttam. Talán az arc, talán a mozdulat, a ruha redői...

2artemisz1.JPG

 

 

A Tavasz eldugott kis szobra a Deák téren 

Kevesen veszik észre a fiatal lányt ábrázoló szobrot és a medencét, amelynek a szélén áll. Az eredetit egy másik kedvenc szobrászom, a 29 évesen elhunyt Csikász Imre készítette. Az 1884-ben született művésznek köszönhető az 1911-ben alkotott Ülő lány is, amelyet a margitszigeti japánkert tavában láthatnak. Az álló lányalak 1912-ben készült, és 1961-től a XII. kerületben, a Jagelló úton állt. Amikor 1966-ban megsérült, másolat készült róla, amely Tavasz néven 1977-től látható jelenlegi helyén.

3tavasz1.JPG

 

Danaidák

Ha tovább sétálnak a Deák térről a Szomory Dezső térig, újabb szép szobrot láthatnak. Ismerik a görög mitológiából a Danaidák történetét, a lányok szomorú sorsát? Danaosz király ötven leánya az őket szerelmükkel üldöző ötven Aigüptosz-fiú elől menekült az apjukkal együtt. Amikor a fiúk utolérték őket, a király a nyomásnak engedve beleegyezett a házasságba, ám arra kérte lányait, hogy a nászéjszakán öljék meg alvó férjeiket. Egyedül egy lány, Hüpermnésztra nem gyilkolta meg a férjét – az ő férje bosszút állt fivéreiért. Megölte Danaosz lányait az apjukkal együtt. A Danaidáknak a gyilkosságért az alvilágban is bűnődniük kellett: arra kárhoztattak, hogy lyukas edénybe hordajanak vizet örökkön öröké.

Ezt a végtelenített szenvedést formálta meg Sidló Ferenc az 1933-as Danaidák kútján: a két nőalak elgyötört arccal cipeli a vizes korsót. Álljanak meg néhány percre, figyeljék meg a két alak arckifejezését, járják körbe a kompozíciót.

 

@sophidion1 által megosztott bejegyzés,

 

 

A Nereidák kútja

A Ferenciek terén láthatják a következő alkotást. Az 1835-ben mészkőből készült, 6,2 m magas klasszicista kút Uhrl Ferenc és Fessl József munkája volt. Először a Ferenciek terén állt, ám innen 1899-ben áthelyezték Kőbányára, Liget térre. A teret később átnevezték Zalka Máté térre. A kút végül visszakerült a Ferenciek terére, ám a szobrokat újra kellett faragni.

 

Bernadette (@irunmaidenhungary) által megosztott bejegyzés,

 

A bejegyzés trackback címe:

https://mrfoster.blog.hu/api/trackback/id/tr6614046308

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása