Épített már idén hóembert? Ha igen, milyet? Ha nem, milyet építene? Lenne rajta valamilyen megkülönböztető jelző? Férfi lenne vagy nő? Gyerek vagy felnőtt? Mivel díszítené? Ezek a kérdések jártak a fejemben, miközben apró hóemberem megépítése után régi idők hóembereit nézegettem. Időközben arra is rájöttem, hogy ezek az alakok egészen beszédesek, sokat elárulnak a korról, a hangulatról, amiben születtek.
1. Mestermunka Ukrajnában: jéghideg, reménytelenség, állóháború
1917 vége felé már negyedik évét taposta az első világháború, és a csalóka sikerek ellenére egyre rosszabb lett az élelmezési és ellátási helyzet mind a fronton, mind a hátországban. A fotó az ukrajnai Berezsaniban (ekkor Brzezany) készült, ahol a katonák feltehetően hószobrok alkotásával (is) igyekeztek elütni az időt és kifejezni érzéseiket. Érdemes belepillantani ebbe a tanulmányba, ahol többek között egy szimbolikus, groteszk katonalak lovagolja meg az újévi szerencsemalacmalacot, de emellett egy meztelen asszonyt formáló hóalakot is dokumentáltak. Télvíz idején a hóemberépítés rendszeresen előfordult a katonák között, függetlenül attól, melyik oldalon álltak: ezen a képen francia katonák állják körül az épített hóembert, itt pedig olasz katonák készülnek hócsatára I. Károly osztrák császárral (IV. Károly néven magyar király) és II. Vilmos német császárral.
2. A legerősebb hóember: szilveszter, alkohol, tetterő
Az 1932-es évet köszöntötték ennek a hatalmas kolosszusnak az alkotói. Mi több, tán szolidaritásból, de ők maguk is pucérra vetkőztek. Az egyik legnépszerűbb hóemberes kép, számos cikkben felhasználták a Fortepanról.
3. Igényes hóemberek: kifinomultság, értelmiség, jólét
Kőszegi Anna Fortepan adományában két hóemberrel készült portré is található; az egyik 1938-ból, a másik 1941-ből való. A fotók szereplőiről sajnos nem sokat tudunk, de az egész gyűjteményt áthatja a jól szituált, nagypolgári hangulat, ahol a szereplőknek rendszeresen közös sportálási és utazási élményekben van részük. Figyeljék meg a részleteket! Ragadozómadár tolla (talán héja?) a karimás kalapú, kecses orrú hóember fején, dominó vagy dobókocka lapokból épített sál, míg a másik képen mintha csak a „nagyságos asszony" kelne életre hóból.
4. Családi körben: ostromállapot, védettség, keserű mosoly
1946-ot írunk - hogy 1945-ről fordulóan az év elejét, vagy 1947 felé közeledve az év végét, az kérdés -, Budapest romokban hever, az 1945-46-os télidő pedig nyomorúságos volt, elképesztően kicsiny étkezési fejadagokkal. Ezt a robosztus, keserédes mosollyal megáldott hóalakot a II. kerületi Retek utca 29-31. szám alatt lakó család jegyzi, akik a ház udvarán gyúrták. A Fortepanon Lissák Tivadar gyűjteményében található fotók szerint a család rendezett egzisztenciális körülmények között élt a háború közben és után is, de a világégés, majd az ostromállapot láthatóan megviselte őket. Igaz, anya és lánya (?) mosolyog a képen, mégsem mehetünk el szó nélkül a csonka, szomorú hóalak mellett.
7.
De vigyázat!
Egyszer minden jónak vége szakad.
A télnek is.
Addig építsenek hóembert, amíg tehetik!