Évről évre elém kerülnek a pusztító budapesti ostrom képei. Amúgy sem tudnám feledni február tizenharmadikát, a dátumot, amelyen hivatalosan véget ért a második világháború egyik legszörnyűbb városi csatája. A sok halálos áldozatot követelő, ötven napon napon át tartó harc után a város siralmas képet mutatott. Az épületek 27 százaléka megsemmisült vagy súlyosan megrongálódott - hatalmas károkat szenvedett a Várnegyed és környéke, ahová bevették magukat az utolsó hetekre a magyar és német csapatok.
A Vörös Hadsereg 1944. december elején már átlépte a Dunát. Szálasi Ferenc, aki ősszel átvette a hatalmat, nem akart kilépni a háborúból, kitartott a németek és Hitler mellett. Budapest bármi áron történő megtartásának kérdésében azonban többen is úgy vélték, harc nélkül kellene feladni, és Szálasi maga is úgy gondolta, hogy ha nem indul offenzíva Budapestről, akkor ki kellene üríteni a fővárost. Erre nem került sor. Hitler ugyanis nem akarta feladni harc nélkül Budapestet.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
1944 karácsonyán a szovjet csapatok körülzárták a magyar fővárost, és ezzel megkezdődött a csata a szovjetek és a Budapesten és környékén védekező német és magyar csapatok között. A még meglévő Duna-hidakat felrobbantották, több mint 32 ezer lakás megsemmisült vagy lakhatatlanná vált. Kiégett a pesti Vigadó, a királyi vár, súlyosan megsérült többek közt az Operaház, a Zeneakadémia és a Nemzeti Színház. Pest és Buda is romhalmazzá vált. Az utolsó, ellenálló gócokat 1945. február 13-án számolták fel a szovjetek. Az ostrom áldozataira - például a felrobbant Regent-házban elhunytakra - minden évben február 13-án szoktunk emlékezni.
A Fortepanon sok képet találtam az ostromról. Minden egyes fotó megráz és arra emlékeztet. milyen borzalomból kellett újjászületnie - története során nem először - ennek a városnak. Most csak arról mutatok Önöknek fotókat, hogyan néztek ki a hidak az ostrom után.
A Margit hidat a háború alatt aláaknázták, a robbanótöltetek 1944. november 4-én délben váratlanul felrobbantak - a csúcsforgalom idején... Épen maradt részeit a németek robbantották fel január 18-án.
A visszavonuló németek január 18-án robbantották fel a Lánchidat. A robbanásban a pesti horgonykamra teljesen elpusztult, a budai csodával határos módon ép maradt.
A kedvenc hidam az Erzsébet híd volt, és szerintem az eredeti volt a valaha épített legszebb budapesti híd. 1945. január 18-án a reggeli órákban robbantották fel. Ezt sem tudni, hogy miért, de a négyből csak a budai hídfő déli lánckamrájában robbant fel a töltet. Az elszakadó déli lánc így nem tarthatta tovább az útpálya súlyát, és dél felé csavarodva magával a budai oldalon álló pilont. Az északi lánc ugyan megsérült, de nem szakadt el, az Erzsébet híd pesti hídfője megmaradt és sokáig áll még mementóként a Dunában.
A Ferenc József hidat 1945. január 16-án robbantották fel. Ezzel kapcsolatban az egyik érdekesség az, hogy mint azt az Index is megírta, ősszel a Duna alacsony vízállása miatt a Szabadság-híd alatt látni lehetett a felrobbantott híd maradványait.
A másik érdekesség az, hogy a maradványokon pontonhidat alakítottak ki a szovjetek. Az újjáépített Ferenc József híd lett a Szabadság híd.
A Horthy Miklósról elnevezett hidat 1945. január 14-én robbantották fel, és felújítása, illetve 1952-es átadása után ez a híd sem tarthatta meg eredeti nevét. A Petőfiről nevezték el. Az alábbi fotón a Boráros tér felőli, pesti pillért láthatják 1945-ben:
