Nézzék, mennyi izgalmas részletet fedezhetnek fel a felújított Lánchídon!
Talán nem túlzok, ha azt állítom, hogy a Lánchíd Budapest jelképe és a város arculatát meghatározó építmények egyike. Sőt: a legnépszerűbb látnivalók közé tartozik, blogbejegyzésem írásakor a Tripadvisor Budapest Attractions listáján az első 10 látnivaló között szerepelt.
A Széchenyi Lánchíd nem csak a Buda és Pest közötti állandó összeköttetést biztosító kőhíd, hanem egy kor lenyomata. Felújításának ideje alatt lezárták a forgalom elől és a munkák végeztével, átadásakor rengetegen voltak kíváncsiak rá.
Miért kellett felújítani a Lánchidat? Nos, például azért, mert a tartószerkezet egyes elemei már rozsdásodni kezdtek, de volt, ami deformálódott is, miután a hídnak ütközött egy hajó. De a láncok is rozsdásodás elleni védelemre szorultak.
Most, hogy a felújítás után átsétáltam a hídon, felfedeztem néhány izgalmas részletet.
A Lánchíd rövid története
Mint azt egy régebbi blogposztomban – Hogyan keltek át a Dunán a budaiak és a pestiek a kőhidak építése előtt? – megírtam, a mai Budapest területén már az ókorban is léteztek átkelőhelyek. Rendszerint csónakokkal, ladikokkal mentek át a túlsó partra, ha pedig télen befagyott a folyó, a jégen gyalogszerrel mentek át. A rómaiak fahidat használtak, a törökök pedig tömlőhajók segítségével építettek hidat a Dunán. De volt itt lengőhíd is a XVII. században, és telente visszabontott hajóhíd is.
Gróf Széchenyi István felismerte annak szükségességét, hogy egy állandó hidat építsenek a Dunán. Az építkezést báró Sina György finanszírozta, és a legmagasabb összegű adományt is ő adta a vállalkozáshoz. A hidat William Tierney Clark tervezte, aki már korábban is épített hasonló függőhidakat Angliában. Az ő nevéhez fűződnek a Lánchíd alteregói: az 1800-as évek második felében lebontott londoni híd, a Hammersmith felépítése, a Marlow és Bisham között ma is látható Marlowe híd (amely büszkén hirdeti a budapesti Széchenyi lánchídhoz való hasonlatosságát), valamint a mára szintén csak archív képeken látható Norfolk Bridge.
A kivitelezés irányítója Adam Clark volt: ma az ő nevét viseli a híd melletti tér, ahol a nullás vagy nulla kilométerkő áll. Ugyancsak ő vezette az Alagút építési munkáit is.
A híd építése 1839-ben kezdődött el, és több nehézséggel is szembe kellett nézniük az építőknek. Kihívást jelentett többek közt a Duna medrének megerősítése, a cölöpök leverése, a láncok összeszerelése és feszítése egyaránt. A híd építésének költsége is meghaladta az eredeti terveket, ráadásul a befejezését az 1848-49-es forradalom és szabadságharc is hátráltatta. Végül a szabadságharc leverése után, 1849. november 20-án adták át, I. Ferenc József jelenlétében.
A Lánchíd nemcsak műszaki remekmű volt, hanem jelentős gazdasági és kulturális hatással is bírt. Például a közlekedés gördülékenyebbé vált, így a kereskedelem is fejlődhetett. Magyarország modernizációjának és fejlődésének, valamint a budai és pesti oldal egyesítésének is szimbólumává vált. Bár eleinte fizetni kellett az átkelésért, ezt a kiegyezés után eltörölték.
A Lánchíd többször is megsérült vagy károkat szenvedett el az elmúlt majd’ két évszázad alatt. 1896-ban villámcsapás miatt leégett az egyik pilon tetején lévő korona. A második világháborúban Budapest ostroma alatt a visszavonuló német csapatok felrobbantották a hidat. Az újjáépített Lánchidat 1949-ben nyitották meg újra, pontosan 100 évvel az első átadás után. A híd legutóbbi felújítása 2021-2023 között zajlott le.
A Lánchidat többször is felújították vagy újjáépítették
1914 és 15 között a hidat megerősítették, később a régi burkolatot, a fakockákat felszedték, és járdákat alakítottak ki. A jelenlegi híd a háború utáni újjáépítések során épült meg az 1913–1915-ös tervek alapján.
1973-ban újraaszfaltozták a burkolatot, és az elöregedett láncszemeket újakra cserélték. 1986 és 1988 között ismét felújították a Lánchidat, az Alagúttal együtt. A legutóbbi, nagyszabású felújítás pedig 2021-ben kezdődött, és nemrég fejeződött be.
Mi minden változott a Lánchídon?
Mutatok Önöknek néhány felvételt, amelyen szembetűnő a változás!
Az első az aluljáró, ahová korábban csak ritkán merészkedtem le, mert attól féltem, véletlenül elcsap egy biciklis a nehezen belátható kanyarban. Örömmel jelentem, hogy a hídfőknél a pesti és a budai oldalon a gyalogos aluljárókat teljesen átalakították, ezért biztonságosabbak, világosabbak és kényelmesebbek. Például a kerékpáros sáv és a gyalogos járda elválasztását a színes szegélyen kívül egy enyhe szintkülönbség is jelzi.
A falakon a dunai hidakról készült stilizált térkép látható, nagyszerűen mutat, és szívből remélem, hogy senki nem fogja színes festékkel lefújni vagy tagekkel összefirkálni...
A híd útpályájának feljáróit úgy újították meg, hogy jobban illeszkedjenek a híd eredeti arculatához. A feljárók burkolatai is megújultak, a korlátokat lefestették, a járdákat újraépítették.
Természetesen a híd rekonstruált, illetve régi, restaurált kandelábereit is teljesen felújították, átfestették. Ha végigsétálnak a hídon, akkor láthatják a kandeláberek 4 sarkán a 4 kis oroszlánfejet. Nézzék csak az alábbi videót:
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Az oroszlánok visszatérő elemek a hídon, a pilonokat is dühödt fejük díszíti. A XIX. században igen kedvelt motívum volt az oroszlán, Budapesten is számos épületet díszítenek szobor vagy dombormű formájában. Már az ókori Európában a hatalom, az erő és uralkodás jelképei voltak, a középkorban népszerű címerállattá váltak. Ezen kívül igen kedvelt őrállatok, ezért is láthatók házak kapuján, bejáratok mellett vagy fölött.
Fontos, hogy a Lánchíd kandelábereinek régi elektromos vezetékeit is újakra cserélték, a lámpatesteket lefestették és új üveget kaptak.
Energiatakarékos LED-re cserélték a híd lámpáinak fényforrását. Ha közelebbről megvizsgálják a lámpákat, felfedezhetik rajtuk a Lánchíd emblémát.
Emlékeznek még rá, hogy júliusban esténként különféle színekben ragyogott a híd? Akkor tesztelték a megújult világításrendszert: több színt és fényerősséget is kipróbáltak. Az új, automata díszvilágítás színképe dinamikusan változtatható. Erő Zoltán, Budapest főépítésze a próbáról korábban azt nyilatkozta: „Ennek során meg kellett találni a megfelelő színhőmérsékletet és a fényintenzitást. A mai LED-technológia kétségtelenül sokkal többre képes, mint az évtizedek óta használt hagyományos rendszerek. Éppen ezért sokkal több törődést és figyelmet érdemel a beállítása, illetve a működtetése. Ugyanakkor önuralomra is szükség van ahhoz, hogy méltósággal használjuk ezt a világítási rendszert az ország legfontosabb műemlékén: javaslatunk szerint évente csupán néhány napra – elsősorban a nemzeti ünnepekre –, akkor is csak néhány órára kaphat színes díszvilágítást a Lánchíd”
Nos, én ezzel az utolsó mondattal tisztelettel bár, de vitatkoznék, mert nem értek egyet vele. Úgy gondolom, Budapest egyik legfőbb attrakciója manapság elbírna gyakoribb díszkivilágítást is, nem csak évente néhány alkalommal. Ez is a látványosság része lehetne. (Arról nem is beszélve, hogy a fotósok milyen csodálatos képeket csinálhatnának ilyenkor a gyönyörű Lánchídról.)
A híd négy sarkán álló oroszlán szobrok is megújultak. Először megtisztították, azután vegyszerekkel kezelték őket, sőt, a budai oroszlánokat orvosi lézeres kezelésnek is alávetették az eredmény érdekében. Mielőtt visszakerültek volna a talapzatra, 2022 őszén LEGO-oroszlán foglalta el az egyik szobor helyét. Később a LEGO-szobrot Budapest különböző pontjain lehetett látni.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Aki figyelmesen jár a Lánchídon, az felfedezheti azt is, hogy mennyi stilizált rózsa díszíti a hidat. Miként azt, hogy az ország címere mennyiszer bukkan fel a pilonon és a kandelábereken.
Ráadásul egy apró, de annál ötletesebb motívumot is kiszúrhatnak: a kis Lánchíd emblémákat a megújult korláton:
A Lánchíd számokban
Összesen 142 oroszlán díszíti
Összesen 1190 kicsi, lánchíd embléma látható a hídon
Korlátszerkezete 704 folyóméternyi
A pilonokon 52 fémöntvény és 120 rozetta van
1180 égő biztosítja a díszkivilágítást
94 új acéltáblát helyeztek el a korábbi vasbeton járdaszerkezet helyére.
Milyen anekdoták vagy történetek fűződnek a Lánchídhoz?
Pesten és Budán régóta kering egy legenda arról, hogy a Lánchíd oroszlánjainak nincsen nyelvük, és efölött érzett szégyenében a szobrok alkotója, Marschalkó János szobrász öngyilkosságot követett el. Az ünnepség alatt állítólag meglátta egy suszterinas, hogy valami gond van a szobrokkal, és így kiáltott fel: "Nem érnek semmit ezek az oroszlánok, mivel nincs is nyelvük!" Egy másik változat szerint az inas azt mondta, hogy az oroszlánok annyit sem érnek, mint egy macska, mert hiányzik a nyelvük. A történet úgy tartja, hogy futótűzként terjedt a tömegben a hír, az emberek nevettek, és az ünnepségen részt vevő szobrász ott, a helyszínen a Dunába vetette magát szégyenében.
Egy másik elterjedt legenda szerint az oroszlánok csak később kerültek a hídra, de nem igaz, hiszen megnyitásakor ott voltak. Ami később került ki, az a Marschalkó-műhelyben elkészített Sina és Széchenyi családi címer.
Barabás Miklós szerint eredetileg rosszul helyezték fel az oroszlánokat, emiatt az ide látogató tervező, Tierney Clark dühös lett, és azonnal átrakatta őket.
Az Alagutat a korabeli anekdota szerint azért építették meg, hogy esős időben legyen hová betolni a Lánchidat.
Azt is sokan rebesgették, hogy a Lánchídtól északra és délre egy-egy mérföld távolságban a Dunán nem lehetett másik hidat építeni. Ez csak részben igaz: az építő vállalat, a Lánchídtársaság ugyanis tényleg kizárólagos jogot szerzett, hogy a budai és pesti oldal között hidat építsen, és az átkelésért vámot szedjen. A Duna partján a privilégiummal védett valós távolság viszont nem érte el az egy mérföldet.
