Felismerik ezt az Attila úti épületet? Napjainkban mezőgazdasági múzeumként és könyvtárként működik, de 1922-ben, amikor tervezték, korántsem az volt a cél, hogy elméleti kutatások színtere legyen. Eredetileg ez volt a Bellevue Szálló, nevéhez hűen szép kilátással: várra néző függőkertjét és impozáns teraszát pálmák és díszfák övezték. Az eredeti épületetet azóta többször átalakították, és egy háromszintes épületrészt is betoldottak, de az alapok ugyanazok.
Ha az ember a kapun belépett, azt képzeli, hogy cukorpalotába került. Minden ragyogó fehér; a falak, a mennyezet, az oszlopok mind a szemet megnyugtatóan fehérek. Gyönyörű kovácsolt vascsillárok, mesés értékű; perzsa és szmirna szőnyegek teszik változatossá a hall és az étterem képét - számol be a korabeli Színházi Élet a Bellevue Szálló megnyitás után.
Forrás: Színházi Élet - 1922/32. szám
A Bellevue Szálló egészen a második világháború végéig üzemelt, majd 1949 májusában a Földművelésügyi Minisztérium ide helyezte az egyik szervezetét, a Mezőgazdasági Kísérleti Központot, és ezen belül kapott helyet a könyvtár és dokumentációs központ. Az átépítést 1947 és 1949 között vitték véghez. A Hungaricana adatbázisában azonban megtalálhatóak az eredeti, 1922-es rajzok. (Ugyanennek az adatbázisnak a segítségével legutóbb a Margitszigeti Nagyszálló és az egykori Britannia Hotel, ma Radisson Blu Béke Hotel történetét követtem végig.)
Az eredeti 1922-es homlokzati terv és az 1947-49-es átépítés terve. Kép forrása: Hungaricana adatbázis/Térképek és építészeti tervek.
Németh László építész tervezte a szállót, és két testvérével együtt voltak tulajdonosok; Németh Benő és Németh Béla nevei szerepelnek még a tervrajzokon. Más források alapján az építész teljes neve Németh László Lipót volt, és hol Németh Lászlóként, hol Németh Lipótként jegyezte munkáit. A közelben lakott két fiútestvérével együtt; összesen három bérház volt a nevükön a Naphegy utcában.
A hotel legnagyobb attrakciója a hátsó traktusban található teraszai, amelyekhez két emelet magasságban impozáns lépcső vezetett. Este cigányzene és elsőrangú jazz-band szórakoztatta a helyet zsúfolásig megtöltő publikumot, és egyre nagyobb sikere lett a szabadban táncolásnak. Míg a századfordulón a báli időszakra korlátozódott a tánc, addig 1926 környékén, alig néhány évvel a szálló megnyitása után, már minden hónapban igény mutatkozott rá.
A tánc hiveit már készen várja Budapest legszebb dancing-restaurantja: a Bellevue-szálló gyönyörű terasza, amely valóságos függőkert a budai Várhegy oldalán - invitál a Színházi Élet 1926-os száma.
Színházi Élet - 1926/21. szám
Ha hinni lehet a korabeli beszámolóknak, a hotel igen népszerű lett, főként a külföldi turisták körében. Az ötórai tea és esti tánc előkelő közönségének sorában pedig mindenki megfordult, aki szerepet játszott Budapest társadalmi életében. „Valóságos tündéri látvány, amikor este felgyúlnak a Bellevue három teraszán az ívlámpák és az asztalokon a kis vörösernyős lámpák szórják szét diszkrét fényüket" - áradozott a Színházi Élet tudósítója.
A Bellevue szálló az Attila úton 1936-ban. Kép forrása/Jogok: FSZK.
A Bellevue Szálló az Attila utca 53-ban volt. Ma Attila út 93. Hirdetés a szálló virágkorából (1933). Kép forrása: Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum
Az üzemeltetők komolyan vették a dolgukat: a konyha vezetésére a párizsi Claridge két szakácsát szerződtették, hogy a legraffináltabb párizsi újdonságokat készítsék el Budapesten. A roston sült ételek szabadban felállított tűzhelyen készültek a közönség előtt, mi több, még a halászlét is a szabadban főzték.
A szálló híres függőkertje, ahol a táncolás folyt. A lépcsőzetes teraszok ideális vacsorázóhelyek voltak. Kép forrása: Színházi Élet/1926.
A Bellevue vonzereje abban rejlett, és ezt hirdette is, hogy nyarat valóságos fürdőhelyen érezhetik magukat, mégis csak nyolc-tíz percnyire vannak Budapest közepétől.
Közelítsen rá az egykori képeslapra és nézzen körül a Bellevue szálló függőkertjében!
(1931-es felvétel)
Mi történt 1949 óta az épülettel?
Két nagy épületrekonstrukció volt a könyvtár életében. Az első az 1980-as évek közepén zajlott, ekkor egy háromszintes épületrészt toldottak az épület déli szárnyához, a pincét és az emeletet tömörraktárral telepítették be, a földszinten pedig olvasótermet alakítottak ki. A második rekonstrukció alkalmával – 2002-ben – az északi szárnyat építették át háromszintes tömörraktárrá.
Ezzel egy időben az olvasótermek felkerültek az első emeletre, a földszinti olvasótermekből pedig konferenciatermeket – Tessedik Sámuel terem és Ujhelyi Imre terem –, galériát és szolgáltatóházat alakítottak ki. Megjegyzés: a függőkert, a teraszok mindennek következtében eltűntek,
Forrás: Mezőgazdasági Könyvtár
Megjegyzés: a függőkert, a teraszok mindennek következtében eltűntek. Ez a Google Mapsen is megnézhető, a fenti fotó a Logodi utca irányából készült.
