Elképzelték már, hogy milyen lehet egy patinás épületnek a belseje? Milyen zegzugokat, folyosókat, helyiségeket rejt magában? Nemrég a Budapest Időgép segítségével századforduló előtt épült szállodák és fogadók tervrajzainak nyomába eredtem. Így találtam rá a Margitszigetre elképzelt, Ybl Miklós által jegyzett hatalmas fürdőtelep tervrajzaira, és az egykori Britannia Hotel teljes tervdokumentációjára. Utóbbira nyitható tetejű kupolájának szerkezeti rajzával együtt. 

Az 1873-as nyitástól kezdve mind a 162 szobájának volt vendége, pedig akkoriban még csak gőzössel vagy csónakon lehetett megközelíteni a szigetet. Kép forrása: Fővárosi Levéltár.

1. Ybl Miklós remeke: a Margitszigeti Nagyszálló

„De miért nincs Magyarországnak fürdőintézete, ami kell, hogy legyen, midőn van vize és van fürdőközönsége?" - tette fel a költői kérdést a a Magyarország és a Nagyvilág című folyóiratban Liptay Pál. Eszerint József nádor volt az a magyar nemzeti érzelmű főúr - egyébként osztrák főherceg -, aki elhatározta, hogy a Margitszigetet tündérkertté alakítja, és benne olyan fürdőt teremt, amiről a magyar közönség még álmodni sem mert. 

A fürdőtelep első verziója, amely amellett, hogy a sziget belsejébe helyezte az épületeket, jóval több épületből is állt volna. Világfürdőről álmodtak, ahol a gyógyítás volt az elsődleges szempont. 
Kép forrása: Ybl Miklós Virtuális Arcívuma

A térképen a végül megvalósult épületek láthatóak 1911-ben. Kép forrása: Hungaricana adatbázis

Az eredeti terveknek végül csak egy részük valósult meg; a fürdőtelep elhelyezése alapvetően megváltozott, mert az első verzió túlságosan messze lett volna a sziget északnyugati részén feltárt forrástól. A második terven már a sziget északi részére helyezték az épületeket: a Nagyszálló, azaz a mai Danubius Grand Hotel Margitsziget a sziget északi végébe került. (Aki szeretné ennél részletesebben végigkövetni a tervezési fázisokat, látogasson el az Ybl Miklós Virtuális Archívuma oldalra.)
      A megvalósult álom: a Margitsziget északi végének látképe 1930. Fotó jogok: FSZEK

Budapest egyik legrégebbi szállodája 1873-tól fogadta a világ minden tájáról érkező vendégeket. Ez volt az szálló, amit megépülésétől kezdve előszeretettel látogattak a kor művészei; Arany János, Prielle Kornélia, Blaha Lujza, Jászai Mari, Krúdy Gyula, Szép Ernő, Szomory Dezső; a külföldiek közül Francois Coppée, Jules Massenet, Léo Delibes, Ferdinand Lesseps, a szuezi csatorna tervezője.  

Arany János először 1861-ben telepedett ki a Margitszigetre, 1877-től pedig hat nyáron át a Margitszigetre is költözött feleségével és unokájával. Ekkoriban a nagyszálló második emeletén lakott a családjával együtt, két Dunára néző szobában, míg amikor egyedül maradt, másik szeretett helyén, a szintén Ybl tervezte zöld zsalugáteres Kisszállóban pihent meg. „Kora tavasztól késő őszig lassacskán ballagott széles karimájú kalapjában a zárda romjai körül, a parti sétányokon. Mélabúsan és merengve üldögélt a terebélyes tölgyek és hársak alatt, legszebb késői verseit, az Őszikéket jegyezgetve kapcsos könyvébe. Folyamatosan csiszolgatta Shakespeare-fordításait, és itt fejezte be a Toldi szerelmét, amelyet még harminc éve, szalontai jegyzősége idején kezdett el" - tudjuk meg Csontó Sándor Budapest folyóiratban publikált, Titnok úr Budapesten című írásából. A békére és nyugalomra áhító költő általában kerülte a társaságot, csak kevesekkel tett kivételt. Ilyen barátja volt Törs Kálmán, Pulszky Ferenc és Prielle Kornélia. 

Margitsziget. Klösz György fotója, 1873 körül. Kép forrása: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. 

Arany utolsó nyaráról, 1882-ről szól az alábbi mementó, amit Sáfrány Györgyi jegyzett fel az 1973-as Magyar Nemzet hasábjain: [...] ez volt a szigeti társaság: Arany Jánosék, Arany Lászlóék, az ifjú leány, Szél Piroska és Prielle Kornélia. Arany Laciék naponta kijöttek a Szigetre. „Laciné”: Gizella süteményt hozott, Szél Piroska vezetgette a legtöbbnyire tolószéken gördülő Prielle Kornéliát. A hozzá kilátogató színészek között főleg Jászai Mari jelentett nagy élményt Aranynénak, aki férje betegsége miatt már régen nem járhatott színházba."
A visszeemlékezések szerint Arany ekkoriban már nemegyszer szobájában maradt csöndesen pipázva vagy szivarozva, sőt, olykor elővette gitárját. „Egy alkalommal éppen akkor jöttünk vissza — jegyzi fel Ercsey, Aranyné öccse —, midőn egy régi magyar dalt játszott. Midőn beléptünk, így szólt hozzám: ,Látod öcsém, így mulatja magát az öreg vak koldus’.”

Szeptember végefelé - folytatódik az emlékezés - a Sziget mindinkább elcsöndesült. Ekkora Prielle szerint Aranyékkal úgy érezték magukat, mintha „maguk birtokán lennének”. „Lassan azonban mégis készülődni kellett. [...] Szeptember 26-án együtt szállt hajóra a kis társaság: Arany János a feleségével és unokájával (talán Arany Lászlóék is ott lehettek) és Prielle Kornélia a lányával. A költő szeptember elején még azt írta sógorának, maradni szeretne még a szép őszi napokban, hogy a „telet kibírhassa”. Már nem bírta ki. 1882. október 22-én meghalt. De utolsó nyarainak emlékét ezentúl őrzi a szigeti szálló falán elhelyezett tábla is." 

Margitszigeti Nagyszálló. A felvétel 1880-1890 között készült.
Kép forrása: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára.

A II. világháborúban a fürdőtelep visszafordíthatatlan károkat szenvedett, és szinte teljesen lepusztult. A legsúlyosabb kárt az Ybl-féle gyógyfürdő épülete szenvedte. A helyreállítását sajnos nem engedélyezték, mert annak költségei meghaladták az ország akkori anyagi erejét. Éppen ezért a mai napig álló Nagyszálló különleges értéket képvisel, mert bár csak főfalai maradtak meg, az 1985-ben kezdődő felújítás során törekedtek rá, hogy eredeti, Ybl-féle stílusát megőrizzék. 

A Nagyszálló íves melléklépcsőjének alaprajzai; az alagsor-földszinti és földszint-első emeleti lépcsők rajza. Kép forrása: Ybl Miklós Virtuális Archívuma

Visszatérve a kezdetekhez: a fürdő létrejötte a hőforrások miatt volt lehetséges, amelyek feltárását Zsigmondy Vilmos mérnök végezte 1866-67 folyamán. A 43 Celsius-fokos vizet külsőleg bőrbántalmakra, ivókúraként pedig elsősorban emésztőszervi problémákra alkalmazták sikerrel. A forrásházban palackozott vizet bel- és külföldre is szállították, és ez is indokolta a hatalmas beruházásokat.

A tervrajzon a Nagyszálló főlépcsőjének metszete, nézete és alaprajza látható az ún. kőméretezéssel és pontos kimutatással együtt. Kép forrása: Ybl Miklós Virtuális Archívuma

A Nagyszállót hatalmasra tervezték: 162 szoba pompás berendezéssel és a fürdőszobákba bevezetett gyógyvízzel, a földszinten impozáns társalgó teremmel, könyvtárral és orvosi rendelővel. Ybl Miklós látványos vízesést és akkor nagy szenzációt keltő gőzmosodát is tervezett a szálló közelébe.

A Nagyszálló főhomlokzatának déli része.
Kép forrása: Ybl Miklós Virtuális Archívuma

Kép forrása: Hungaricana Adatbázis, Margitszigeti emlék 1892.

Mint valami érzékeny szeizmográf, úgy jelezte a szigeti törzsvendégek anyagi helyzetét érkezésük, illetve távolmaradásuk. Amikor kicsit jobban ment a soruk, kiköltöztek a szigetre, ha meg elkerülte őket a pénz, távolmaradtak hosszabb-rövidebb ideig - olvasható a Nagyszálló centenáriumáról író 1973-as Népszabadságban. Bár Molnár Ferenc szerint: „A hotelszámlával adós lehetett maradni”. Igaz, de ez nem a Nagyszállóra, hanem a szomszédos, jóval olcsóbb, zöld zsalugáteres, 50 szobás, a Nagyszállóhoz tartozó Kisszállóra vonatkozott.

Tudta? Az északnyugatra fekvő szerény Kisszálló az 1860-as években épült, itt élt és dolgozott 1919-1930 között Krúdy, hosszabb-rövidebb ideig Bródy Sándor, Hunyady Sándor, Kárpáti Aurél, Molnár Ferenc, Szép Ernő stb.

Forrás: Arcanum Adatbázis, HOLMI, 2004 (16. évfolyam, 1-12. szám)

2. Britannia Hotel a Teréz körúton: a szétnyíló Kupola-szerkezet csodája

A Budapest Időgép adatbázisában a margitszigeti Nagyszálló részletes dokumentációja mellett az egykori Britannia Hotel tervrajzai találhatóak meg a legteljesebben, mintegy 60 tervrajzzal (!).

Az 1800-as évek végén az úgynevezett külső-terézvárosban még viszonylag kevés bérpalota állt, és kávéházak sem nagyon fordultak elő. Saly Noémi művészettörténész megfogalmazásában „az Aradi utca és a Szondi utca közötti szakasz a maga tíz bérpalotájával a körút leghosszabb egybefüggő házsora, sehol egy rendes sarok, ahová kávéház kerülhetne. Voltak persze próbálkozások: a 31. szám alatt 1896-ban Burger Edéné, két házzal arrébb 1890-ben Weiss Hermann, a Szondi utca sarkán pedig a Ferencvárosból már ismert Gebauer János nyitott üzletet, ki-ki csak egy kurta esztendőre, sikertelenül."

A tervrajzokból kiderül, hogy a Britannia Hotel épületét 1896-os felépítésekor még nem hotelnek, hanem bérpalotának szánták. A Teréz körút - Szondi utca sarkán álló épület eredetileg bérház volt, amit Ráth János megbízására terveztek. Sőt! Bár mára egybeolvadt a két épület, 1884-ben a Szondi utca 12-ben is egy különálló egyemeletes bérház állt - lásd az alábbi képet -, amit Schmaltz Mária részére terveztek. Később látni fogják, hogy ennek az épületnek a földszinti területéből létesült a szálló Kupola-terme, Lakodalmas-terme, hidegkonyhája és újabb raktára. 

A Szondi utca 12 szám alatti bérház az adatbázisban ugyanazon a helyrajzi számon szerepel, de több mint 100 évvel ezelőtt különálló épület volt. 1884-ben tervezték meg.

1913 májusában robbant be a köztudatba az exkluzívan modern Britannia Hotel, hozzátéve, hogy a környék egyetlen szálláshelye az elavult London fogadó volt, ez azonban nem jelentett konkurenciát. Mint a fenti hirdetés is példázza, Fábri igazgató mindent bevetett, hatalmas beruházást hajtott végre. A grandiózus tervezés részletei az alábbi rajzokból is kivehetőek. 

Eleve luxuskategóriájúnak szánták, a szállóban a legmodernebb megoldásokat alkalmazták: központi gőz- és vízfűtés volt, a szobákba hideg és meleg folyóvizet vezettek be. Tizenkét fürdőszobás szobája volt! Rendelkezett központi porszívóval, mint az Astoria, ezen túl saját mosodával és fényjelzéssel működő szobahívóval. A hallban faburkolat, bronzcsillárok, az udvar felé pedig kétrétegű, prizmás, csiszolt üvegtetőt építettek, így az alatta kialakított étterem éjjel-nappal fényárban úszott. (Az üvegtető tervét feltehetően a bérplaota udvara inspirálta, ez az előző tervrajzokon is jól látható.)

A Britannia Szálló és étterme megtestesítette a korszak követendő példáját; tökéleteset nyújtott mind komfortjában, mind vasárnapi táncos rendezvényeiben. 

A Britanniában vacsoráztunk - kezdődik a múlt századi visszaemlékezés a Színházi Élet 1929/42. számában - [..] frakkos pincérek nesztelenül siklanak tovább az aszlalok között, ahol Budapest és az ország legjobb társasága ül.

Emitt Bethlen Margit grófnő szupézik Teleky Pál grófékkal, amott a Scitovszkyak vacsoráznak, egy másik asztalnál Palló Imre ül Lukács Pállal, ismét másutt a népszerű primadonna elölt illatoznak vérvörös rózsák, Grünwald Emil dr. asztalánál a „befoglalva" tábla, távolabb Holitscherékat látjuk, azután Magyar Lászlót, a Lovaregylet titkárát, Krammerékkal egy asztalnál hallgatják a muzsikát Schertz tőzsdetitkár és Hónai, a Ligetklub elnöke, ismert társaságbeli hölgyek és urak mindenfelé: a Britannia ma éppenúgy hozzátartozik a pesti divathoz, mint a déli korzó a Váci utcában, vagy Molnár Ferenc premierje a Vígben. 

Az egyik csodás iparmüvészi ízléssel berendezett különteremben éppen esküvői lakomát ünnepelnek. Néha, ahogy a gyors pincérek kicsapják az ajtót, kihallik egy vidám tószt néhány foszlánya. Szüret ideje lévén, úgyszólván minden nap lakodalmat ülnek a Britanniában."

 „A Britannia bridge-terme egyaránt divatban vannak ma, akárcsak az étterme, ahol estéről-estére találkozót ad egymásnak a születési arisztokrácia éppenúgy, mint Pest társasági élete és a vidéki társaságoknak Pestre felránduló reprezentánsai" - olvasható a Színházi Élet hasábjain.

Annak ellenére, hogy a szálló kivívta a vendégek elismerését, Fábri csődöt jelentett, és ezt követően a hotel többször gazdát cserélt. A Britannia végre 1926-ban ért révbe, hála a szakmához értő, művészetkedvelő Németh Aladárnak és feleségének. Némethék - akik egyébként a szállóban is laktak - megfeleltek a kor kihívásnak; nyereségessé tették a hotelt, amin belül új, jövedelmező vendéglátó egységeket hoztak létre. Megújult a kávéház, létrejött Budapest pazar szórakozóhelye a Kupola-terem, mellette gőzerővel üzemelt a mindennapi igényeket kiszolgáló Szondi borozó. Szintén a házaspárhoz köthető Haranghy Jenő képzőművész Britannia Hotelen belüli munkássága.

„A körúti homlokzaton lévő boltok megszüntetésével, és a fodrászüzletnek a szomszédos, Teréz körút 41. számú házba való áthelyezésével felszabadult a körúti homlokzat. [...] A boltok helyén kávéház létesült a hallhoz csatlakozóan" - olvasható az átalakításokat eszközlő Németh Aladár jegyzeteiben. A 16 oldalas, gépelt dokumentumot a Vendéglátóipari Múzeum őrzi és Saly Noémi dolgozta fel.

Így közölte a Magyar Iparművészet folyóirat 1938-ban azokat a dekoratív festmények a Britannia Szálló új termeiből, amelyeket a szálló belsőépítésze és képzőművésze, Haranghy Jenő alkotott.

Az 1913-ban megnyílt Britannia Hotel a főváros idegenforgalmi statisztikájában első helyen áll, hotelvendégeinek diszes listáján ott látjuk a vidéki földbirtokost, a lateinert, a kereskedőt együtt a külföldi gyárossal és egyre növekvő frekvenciája a legjobb bizonyítékát nyújtja annak, hogy aki ide eljön, az jól érzi magát és mindennel meg van elégedve. Étlapja választékos, harmincegy előételt számoltam meg rajta. [...] Hihetetlenül választékos az étlap, egyedül az itallap az, amely még azt is felülmúlja.

 A Britannia kávéházát indiai és brazíliai kávészüretet ábrázoló hatalmas gobelinképek díszítették. Egészen pontosan Haranghy Jenő gobelintervei, mert sohasem szövették le őket.

Németh Aladár a 30-as években világosan látta, hogy Budapestnek égető szüksége van egy több száz főt befogadni képes elegáns mulatóhelyre, mivel a Royal szálló bálterme megszűnt, 1918 óta mint Apolló mozi üzemelt.

Az elkészült, több mint ötszáz vendégre tervezett Kupola-terem óriási hatással volt a közönségre. Az embereknek elképesztő élményt jelentett a luxuskörnyezetben a csillagos ég alatt táncolni, ráadásul egy budapesti bérház udvarán. Az igazság az, hogy az egész szórakozóhely arra volt tervezve, hogy kápráztasson. 

A Kupola-terem speciális tetőszerkezetéről kapta a nevét. Építészeti bravúrnak számított, ahogyan a középső részt kerek kupolával fedték be, és kettős üvegtetőzettel borították. Az üvegtető gombnyomásra két irányba eltolódott. 

A Kupola-termet 1938-ban tervezte Rácz Márton építészmérnök. Már nyitható üvegteteje is építészeti szenzációnak számított, emellett statikája is egyedülálló volt: az egész szerkezet zöld márványoszlopokon nyugodott. Ugyanekkor épült meg Budapest első mélygarázsa a szálloda alatt, amit a Kupola-terem világított meg fenntről.

Annak, aki rendszeresen megszállt a Britanniában, nem volt meglepő az a luxus, ami a Kupola-termet jellemezte, de a budapesti polgárok jó része sokáig nem tudott szabadulni a hatásától. A nők körében sokatmondó mérőszámmá vált, hogy kit hányszor, és milyen alkalmakra vittek el a "kupolába". A nagyobb eseményekre kifejezetten nehéz volt bejutni. 

A további grandiózus terveknek a második világháború állta útját, ráadásul ez a szálló is bombatalálatokat kapott. Több mint százéves, eredeti homlokzatát - hasonlóan a Nagyszállóhoz - szerencsére sikerült megőrizni a különböző felújítások során. Sőt! Egy eredeti márványlépcsőről is tudunk, ami a kezdetektől az épület belsejében található. 

Nézzék csak az alábbi képet! Micsoda változás! Ez már a Britannia Szálló örökösének, a Béke Szállónak homlokzati kiírásait rendező terve a hatvanas évekből. Érdekes részleteket fedezhetnek fel, ha ráközelítenek az alábbi fotóra. A javallatok között olvasható: „Amennyiben itt is cégfeliratot kívánnak elhelyezni, az kizárólag neonból készíthető!" 

De van, ami nem változik: a Szondy Györgyhöz kötődő mozaikok például napjainkban is megcsodálhatóak az épület jobb sarkán - ezek szintén Haranghy Jenő alkotásai. A hotelt és a kávézót 2018-ban újították fel, azóta van újra bejárat egyenesen a Teréz körútról a Zsolnay Kávéházba, hasonló koncepcióban, mint ahogyan a fenti, hatvanas években készült fotón látható. Sőt! Ha ráközelítenek a fenti fotóra, láthatják a jobb oldali, különálló bejárat feletti „Cukrászda" feliratot is. 

A fotón az egykori Britannia Hotel örököse, a Radisson Blu Béke Hotel látható a Teréz körút - Szondi utca sarkán, ahonnan a Zsolnay Kávéház nyílik.