Jónéhány éve még jobb sorsra érdemes, málló pompájú épület volt a Belvárosban a Párisi Udvar. Sokáig aludta Csipkerózsika-álmát, miközben kopott falai és egyszínűre mázolt díszei alól is előbukkant páratlan szépsége. Olyan volt, mint egy rongyokba öltöztetett szépség.
Akadt, aki úgy ment el mellett, hogy észre sem vett, akadt, aki átsétált rajta és gyönyörködött benne, és volt, aki csak hossza szemlélődés után fedezte fel, milyen gyönyörű valójában. De hiába volt elhanyagoltan is gyönyörű, az elhagyott üzletek és üres kirakatok miatt sokan inkább be sem néztek ide.
A Párisi Udvar fő vonzerejét hosszú ideig a földszinti üzlethelyiségben működő Jégbüfé jelentette. Megszoktuk, hogy ott van, ragaszkodtunk hozzá, és megsirattuk, amikor bezárták. Bruno Bourel francia fényképész számtalan fotón megörökítette a Jégbüfét, képeiből 2014-ben kiállítást is rendeztek.
Amikor felröppent a hír, hogy a Párisi Udvart felújítják és szállodává alakítják, ennek nem mindenki örült. Attól féltek, hogy a beruházás nyomán az épület elveszti varázsát. Nos, alkalmam volt megnézni és bejárni a Párisi Udvart, és összehasonlítani azzal, amilyen volt. És bátran ki merem jelenteni, hogy jót tett az épületnek a ráncfelvarrás. Csodaszép lett, sokkal szebb, mint ahogyan évtizedekkel ezelőtt renoválták. Visszakapta a ragyogását.
Azt persze én is sajnálom, hogy nem lehet már úgy keresztül sétálni rajta, mint azelőtt, meg-megállva, és a kupolákban gyönyörködve. Most ugyanis a szálloda kávéháza-étterme található a passzázs helyén, és egy szálloda étkező helyiségébe, ahol a vendégek asztalai állnak, azért mégsem szeret besétálni az ember. Ugyanakkor az, hogy zártabb térben található az épület legdíszesebb része, garancia arra, hogy tovább megőrzi a csillogását.
Megmutatom Önöknek milyen volt egykor, és milyen most a Párisi Udvar vagy Brudern-ház.
Az épület egy eklektikus stílusú lakó- és irodaház volt a Ferenciek terén Eredetileg a Belvárosi Takarékpénztár székháza működött benne. Ennek volt a földszinti, belső passzázsa a Párizsi udvar. Ez volt Budapest egyetlen, a XXI. századig megmaradt, XX. század elején épült bevásárlóudvara.
A Brudern-ház arról az épületről kapta a nevét, amelyik a XIX. században a helyén állt. Azt még Pollack Mihály tervei alapján építették fel 1817-ben báró Brudern József számára. Magyarország egyik első modern értelemben vett üzletháza volt. A legenda szerint Pollack Mihály a párizsi Passage des Panoramas mintájára alakította ki az üzletsor folyosóját, ezért is kezdték Párisi-házként emlegetni.
A Passage des Panoramas - Forrás: Youtube printscreen
Miután az üzletház hanyatlásnak indult, és a városrendezési tervek is úgy kívánták meg, a régi Brudern-házat 1883-ban részben, a század végén pedig teljesen lebontották. A saroktelket 1906-ban vette meg a Belvárosi Takarékpénztár, hogy ott építtesse fel új központját.
A Párisi udvar 1912-ben - forrás: Fortepan
Az 1907. december 31-i határidővel meghirdetett tervpályázatra több mint 40 mű érkezett. Az igazgatóság 1908-ban Korb Flóris és Giergl Kálmán, Hübner Jenő és Mészner Sebestyén, illetve Bálint Zoltán és Jámbor Lajos terveit díjazta 6-6000 koronával. Végül a közelben látható Klotild palotákat tervező tervező Korb Flóris és Griegl Kálmán munkáját választották ki. Az építéssel viszont Schmahl Henriket bízták meg.
Az építkezés 1909. május 15-én kezdődött és 1912-re készült el. A fő homlokzatot és a főbejáratot úgy alakították ki, hogy a Ferenciek terére nézzen. A főbejárat vezetett a bank pénztárteremébe, onnan lehetett vezetett, ahonnan a magánszéfek termébe lehetett továbbmenni. A "Párisi-ház" üzletház funkcióját a "Párisi udvarnak" nevezett földszinti passzázs vitte tovább. Az emeletekre kerültek az irodák, a legfelső szinteken pedig lakásokat alakítottak ki.
A házat majolika, eozin, nyerstégla és üvegkupola díszítésekkel látták el. A vasbeton pillérekből és tégla szerkezetű falazatokból álló pince fölött a földszint az utca és a passzázs felől vasbeton pilléres kialakítású, a középfőfalaknál téglafalazatos. A felsőbb szinteken a tégla kerül túlsúlyba. A földszinti passzázsban a lépcsőházakban öntöttvas oszlopokat építettek be.
Az épület ékességét, a kristályüveg kupolát Schmahl Henrik tervei alapján a Haas és Somogyi cég készítette, a majolika díszeket a Zsolnay-gyár, a színes üvegablakokat Róth Miksa cége. Az úgynevezett luxfer prizmákból álló üvegtető szó szerint a fényben fürdött, mivel természetes fény híján száz villanykörte világította meg.
Két utcára nyílt annak idején bejárata a Párisi udvarnak. A Kígyó utcai oldalon a nyolcvanas években épített Kígyó passzázs csatlakozott hozzá.
A Párisi udvar 1912-ben - forrás: Fortepan
A mór építészet és a gótikus stílus elemeit is ötvöző gyönyörű épület homlokzatát a második emeletig vörösrézzel és üvegmozaikkal díszítették, a felső szinteken zománcolt tégla és majolika díszítés volt. A három alsó szinten franciaerkélyeket alakítottak ki, a félemeleten és az elsőn kovácsoltvas korláttal. A második emeleten a kőkorlátos erkélyt angyalfejes konzolok tartják. A konzolsor felett majolika frízek sorakoznak mitológiai fejekkel és állatalakos ábrázolásokkal. A második és harmadik emelet ablakai között férfi és női alakok majolika szobrai sorakoztak.
Budapest ostroma alatt ugyan nem sérült meg számottevően, ám a háború utáni évtizedekben nem éppen a műemlékvédelemnek megfelelően alakították át a Párisi udvart. Az államosítás után lecsupaszították az egykori pénztártermet. A szocializmus alatt például eltávolították az üvegkupolát megvilágító lámpákat, lefestették a lépcsőházi díszeket. A földszintre beköltözött a Jégbüfé. 1959-ben a felújítás után az IBUSZ költözött az épületbe, a lakásokat pedig feldarabolták, és önkormányzati lakások lettek belőlük.
1964-ben - forrás: Fortepan
1964-ben - forrás: Fortepan
1967-ben - forrás: Fortepan
1971-ben - forrás: Fortepan
1982-ben - forrás: Fortepan
A rendszerváltás után az IBUSZ más helyre költözött, az üzletek is átalakultak, végül egyik a másik után szűnt meg. A lerobbant állapotú épületet néhány éve a Mellow Mood Hotels vásárolta meg, hogy egy, a Hyatt szállodalánchoz tartozó luxuszállodát alakítsanak ki.
A felújítás előtt:
Fotó: Oliviero Masseroli/Mapio
Fotó: Xeraphin/Flickr
A 2014-ben kezdődött felújítási munka során a rekonstrukcióhoz eredeti terveket és levéltári forrásokat is felhasználtak. A díszes kupolákat darabjaikra szedték, és tisztítás után darabjaikból rakták össze és helyezték vissza. A műemléki restaurálás során, mint ezt a helyszínbejáráson kiderült, csak a kerámiarestaurátorok munkája 76 ezer órányit tett ki.
Az eredmény önmagáért beszél.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
