Nem tudunk úgy sétálni Budapest belső kerületeiben, hogy ne bukkannánk lépten-nyomon Ybl Miklós valamelyik munkájába. Életműve még úgy is hatalmas, hogy néhány általa tervezett épületet lebontottak vagy a háború pusztította el.
Középületeken kívül tervezett egyházi épületeket, de kastélyt, villát, sőt: díszkutat és díszkerítést is. Munkái nagyban hozzájárultak a főváros arculatának kialakításához. Kiválasztottam közülük néhány kedvencemet.
Unger-ház
A Múzeum krt. 7. alatt álló ház részben a régi pesti városfal lebontásának köszönheti a létét. Unger Benedek kovácsmesternek ugyanis a városfalon belül és kívül is volt telke, és a fal lebontásakor egy nagyobb telek jött létre.
1847-ben Unger Henrik tulajdonába került a telek, és mivel a sógornője Pollack Mihály egyik lánya volt, Pollack egyik tanítványát, Ybl Miklóst bízta meg a ház tervezésével. Az engedélyezési terveket 1852. március 15-én a kivitelező építőmester Wagner János szignálta – tudják, ő volt az, aki később körbeépítette a villájával Gül Baba türbéjét.
A két bejáratú, gyalogos átjárásra alkalmas bérházról a korabeli közönség elismerően nyilatkozott, gyönyörűnek találták a Múzeum körúti homlokzaton a gót, mór, bizánci és reneszánsz elemek vegyítését. Ma is érdemes arra sétálva megfigyelni az épület részleteit, díszítőelemeit. A ház azért is izgalmas, mert átjáróházként működik, és mert a Magyar utcai homlokzata az ottani korabeli utcaképhez illeszkedve egyszerűbb kialakítású lett.
Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.016
A Múzeumkert kerítése
Rögtön az Unger-ház közelében találjuk Ybl másik, környékbeli munkáját. A Magyar nemzeti Múzeum tervezője és Ybl mestere, Pollack Mihály annak idején szorgalmazta, hogy kertet is létesítsenek a múzeum körül. Ennek tervezésével Petz Ármint, a díszkerítés kialakításával Ybl Miklóst bízták meg. A park kiépítése 1846-ig tartott, a közönség előtt pedig 1855-ben nyitották meg.
Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.053
Károlyi palota
A Nemzeti Múzeum mögött álló palotát Károlyi Lajos gróf megbízásából Ybl Miklós tervezte 1863-ban. Az épületet 1921–1944 között az Olasz Királyság követsége bérelte a Károlyi-családtól. 1944-ben teljesen kiégett, a háború után a Bizományi Áruház raktáraként üzemelt. Az épületet 1966-ban kapta meg a Magyar Rádió, és a régi tervek alapján részlegesen helyreállíttatta. Amikor legutóbb arra jártam, még lehangoló állapotban volt.
Forrás: Wikipédia/KovácsDániel
Fotó: MySecretBudapest
Ybl-palota
A Pesti Hazai Első Takarékpénztár 1858-ban határozta el, hogy új székházat emeltet. 1866-ban Ybl Miklóst közvetlenül kérték fel háromemeletes lakóház és egyemeletes takarékpénztári szárny felállítására alkalmas épület tervezésére. A tervek rövid idő alatt elkészültek, gyorsan meglett az építési engedély is.
Miután elkészült, Pest legdíszesebb épületei közt emlegették aranyban pompázó főlépcsőjével, márvány burkolatú oszlopos előcsarnokaival, hivatali szárnyának díszlépcsőjével, a Fortuna és Kronosz szobrokkal. Néhány eleme, például az udvaron álló díszkút, már nem látható, és többször is kisebb átalakításokat végeztek rajta, de így is mutatós. A kedvencem az alábbi fotón látható csigalépcső.
Forrás: WIkipédia/Voxfax
Operaház
A kiegyezés utáni gazdasági-kulturális fellendülés az összes területen éreztette a hatását. Hatalmas és látványos építkezések kezdődtek, egyre jelentősebbé vált a hazai képző- és iparművészet, nagyobb figyelmet kaptak a színházak stb.
A 19. században a magyar közönség operaelőadásokat már a Rondellában, majd a Német Színházban is láthatott. A Nemzeti Színház az 1870-es években felváltva tartott drámai és operaelőadásokat, azonban az opera igényeinek egyre kevésbé felelt meg. 1872-ben Lónyay Menyhért miniszterelnök felkérésére a Nemzeti Színház igazgatója tervezetet dolgozott ki a „dalszínház” építésére.
Forrás: Ybl Miklós Virtuális Archívum
Miután Ferenc József hozzájárulását adta az Operaház létesítéséhez, 1874-ben a főváros pályázatot írt ki az épület tervezésére. Ybl Miklós – a kiírásban szereplő – olasz neoreneszánsz stílusban megálmodott terve nyert.
A felépült Operaház több szempontból is izgalmas: a korabeli gyakorlatnál szigorúbb tűzrendészeti előírásokat vettek figyelembe, másrészt modern, hidraulikus színpadtechnikát alkalmaztak. Ybl Miklós tervezte a nézőtér (akkoriban gázzal működő) nagy csillárját is – a három tonnás monstrumot Németországban gyártották le.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Hecht-textilkereskedés
A (mai) Szent István tér 15. szám alatti telekre tervezett ház építési engedélyét 1868. május 9-én adta ki Pest város tanácsa, de ehhez feltételeket szabott. Mint az az Ybl Miklós Virtuális Archívumban szerepel, megszabták, milyen vastagságúak legyenek a főfalak a harmadik emelettől a pincéig, az alagsori helyiségeket ne használják lakásként, valamint: „a kapu feletti első emeleti erkély hordkövekre, nem pedig a városi területet elfoglaló talpakon nyugvó oszlopokra fektessék, a bóltbejáratoknál az utczai homlokzatvonalon kívül csak egy előhágony alkalmaztassék, a második emeleten lévő és az első emeleten alappal nem bíró válaszfalak vassínekre fektessenek, az árnyékszék csövek fémből készíttessenek, az utczai előszökkellék csak 6 hüvelykes szélességben állíttassék elő, a főpárkányzat kőlemezekkel készíttessék és végül hogy a tető tűzmentesen befödessék.”
A ház 1869-ben készült el. 1877-ben Hecht Jónás textilkereskedő tulajdonába került, aki több átalakítást is végeztetett rajta. Először üvegtetővel fedette le az udvart 1882-ben, majd 1906-ban új raktárt emeltetett az udvaron, végül 1907-ben az utcai földszinti homlokzat bal oldali szakaszát formáltatta át szecessziós stílusúra. Az utóbbi két átalakítást Lajta Béla tervezte.
Danubius-kút
Cziegler Gyula pályaművének felhasználásával Ybl Miklós készítette a pompás kút terveit, a történelmi Magyarország folyóit szimbolizáló szobrokat (Danubiust és a három lányt: Szávát, Tiszát, Drávát) pedig Brestyánszky Béla készítette. 1883-ban állították fel a mai Kálvin téren. A második világháború alatt a kút bombatalálat miatt tönkrement, rettenetes állapotba került. 1955 és 1959 között állították helyre, a szobrokat Győri Dezső tervei alapján faragták újra.
A Bakáts téri templom
Az Assisi Szent Ferenc-templom („belső-ferencvárosi plébániatemplom, Bakáts téri templom”) Budapest IX. kerületében, a Bakáts téren áll. Ez a kerület legnagyobb temploma. Eklektikus stílusú, háromhajós, kereszthajó elrendezésű műemlék templom, a homlokzata előtt toronnyal.
Ybl Miklós építtette 1867 és 1879 között, a francia román stílushoz igazodva. Előtte egy 1822-ben épült, de az 1838-as pesti árvízben megrongálódott templom állt a helyén. Az Assisi Szent Ferenc-templomot 1879. április 24-én szentelték fel. Az épület alatt neoromán, oszlopos, kereszthajós altemplom található, ez volt az építkezés befejezéséig a templom.
Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.06.047
A Margitszigeti Nagyszálló
Egy nagy fürdőtelep egyik épülete volt. A fürdő a létrejöttét a Zsigmondy Vilmos mérnök által feltárt hőforrásoknak köszönhette. A 43 Celsius-fokos vizet külsőleg bőrbántalmakra, ivókúraként pedig elsősorban emésztőszervi problémákra alkalmazták.
A fürdőtelephez Ybl Miklós grandiózus szállodát tervezett 162 szobával. Ezek terveiről egy korábbi bejegyzésemben már írtam Önöknek. A fürdőszobákba bevezették a gyógyvizet, a földszinten impozáns társalgó terem, könyvtár és orvosi rendelő szolgálta a vendégek kényelmét. Ybl Miklós tervezte a szálloda közelében a látványos vízesést is, amely a XX. század első felében kialakított Japánkert egyik eleme.
A szálloda 1873-ban nyitott és olyan vendégei is voltak, mint Arany János, Prielle Kornélia, Blaha Lujza, Jászai Mari, Krúdy Gyula, Szép Ernő, Szomory Dezső, Francois Coppée, Jules Massenet, Léo Delibes és a szuezi-csatorna tervezője, Ferdinand Lesseps.
A II. világháborúban a fürdőtelep szörnyű sérüléseket szenvedett, ráadásul a háború után a várható költségek miatt nem kapott engedélyt a gyógyfürdő helyreállítása, ezért csupán a Nagyszálló és a Nagyvendéglő, vagyis a későbbi Casino maradt meg.
Forrás: Fortepan
Az üresen álló Rác fürdő
Kisfürdőnek, Kücsük ilidzsának nevezték a Magyarországot elfoglaló törökök. A legenda szerint ez Budapest legrégebbi törökfürdője. Szinte folyamatosan üzemelt évszázadokon át. 1860-ban került a Heinrich család tulajdonába, akik Ybl Miklóst bízták meg az épület felújításával. Az 1860-as évek közepén renoválták, majd 1870-ben bővítették a Kisfürdőt.
A háború alatt súlyosan megsérült, az 1960-as években folytatott felújítás alatt sajnos a jelentős károkat elszenvedett női részleget lebontották – erre egyébként az épülő Erzsébet híd körüli úthálózat bővítése miatt került sor. Évtizedekkel később zajlott a következő, igen alapos átépítés. Ám hiába. A fürdő az évek óta tartó jogi viták miatt üresen áll.
