Amikor februárban Budapest titokzatos legendáiról írtam, a listámon eredetileg a város eltűnt szobrai is szerepeltek, köztük a régi nullás kilométerkő. Mindent egyszerre képtelenség bemutatni. A nullás kilométert megjelenítő szobrok története pedig éppen elég izgalmas ahhoz, hogy önálló bejegyzésben szerepeljen.
A jelenlegi szobor ugyanis nem az első, és nem is második. Ez már a negyedik faragvány, amely hazánk útjainak kezdőpontját jelöli. A többi három eltűnt, háborúban pusztult el, illetve politikai okok miatt lett száműzve a mai Clark Ádám térről.
1. Mérföldkő
A 19. században a Lánchídtól és az Alagúttól nem messze állt a régi mérföldkő - akkoriban ugyanis még a kontinensen sem kilométerekben mérték a távolságokat. Budapest történetét ismerve mi sem természetesebb annál, hogy a mérföldkőnek nem ez az eredeti helye, a Várból, a palotától cipelték ide. A 18. században a magyarországi utak hosszát az 1686-os budavári ostrom alatt romossá vált, újjáépítendő királyi palota tervezett bejáratától számolták.
Mivel az elkészült épület ekkor még nem töltött be jelentős szerepet a Habsburg dinasztia életében, a 19. században felmerült az ötlet, hogy mi lenne, ha a mérföldkövet a palotától az azóta felépült Lánchíd közelébe, a róla elnevezett téren helyeznék el. Nem lehet tudni, pontosan mikor tűnhetett el innen a kő, bevallom, egyáltalán nem emlékszem rá, hogy 1913-ban, Budapestre érkezésemkor láttam volna.
A Lánchíd tér az 1800-as évek második felében
Sokkal jobban be volt építve a tér, mint most. A II. világháborús pusztítás miatt keletkeztek foghíjak - Fotó: 5.kerület.hu
2. Az új szimbólum: Patrona Hungariae
Egy ideig semmi sem állt az időközben Clark Ádám térre keresztelt közlekedési csomópontban. Az 1930-as években gróf Festetics Pál javasolta, hogy szobor jelképezze a kiindulópontot a Lánchíd közelében. A helyszín nem csak a mérföldkő miatt volt érdekes, hanem azért is, mert ekkoriban itt volt a Kereskedelmi Minisztérium.
A Hungaria Automobil Club Körmendi Frim Jenőt bízta meg a nullás kilométerkövet ábrázoló szobor elkészítésével. Az elkészült alkotás Magyarország Védőasszonyát ábrázolta, fején glóriával. Az 1932. május 7-én felavatott szobor sajnos nem sokáig állhatott itt, mert Budapest 1944-45-ös ostroma alatt elpusztult.
Ilyen pusztítást vitt véghez Budapest ostroma a Clark Ádám téren... Fotó: Fortepan.hu
A helyreállítási munkák 1949-ben - Fotó: Fortepan.hu
3. A jó munkásember, mint az utak origója
1953-tól életnagyságú munkás szobor szimbolizálta Magyarország útjainak kezdőpontját… Molnár László műve sem látható már a Clark Ádám téren; a Rákosi-korszak után új, méltóbb alkotást kerestek.
A szobor 1954-ben - Fotó: Fortepan
Így festett a tér 1958-ban - Fotó: Fortepan, tulajdonos: Kotnyek Antal
4. A jelenlegi „0” kilométerkő
Végül éppen 40 évvel ezelőtt, 1975-ben készült el a ma is látható szobor, Borsos Miklós műve. Tavaly a Clark Ádám tér rendezésekor megtisztították és áthelyezték - bár a különbség csupán néhány centiméter. Nehéz volt olyan fotókat készítenem, amelyen nem állnak turisták tucatjai a szobor körül. A külföldiek a jelek szerint szeretik a nulla kilométerkövet.
Engem mindig is egy tű fokára emlékeztetett, és a félrefordításként elhíresült bibliai mondat jut róla eszembe: "Könnyebb a tevének a tű fokán átmenni, hogynem a gazdagnak az Isten országába bejutni." Mások szerint tojást ábrázol. És van, akinek profán gondolatai támadnak és pimaszabb asszociációkat enged meg magának a szoborral kapcsolatban.
Pedig mindhárom értelmezés helytelen. Borsos Miklós műve ugyanis nem más, mint egy tipográfiailag szabályos nullás karaktert formázó alak.
Vajon meddig állhat a helyén a szobor? Nos, 40 éve jelöli a Clark Ádám téren a magyar országutak jelképes kezdőpontját. Remélem, 100 év múlva még mindig ugyanott lesz.